A Naprendszerünkön kívüli élet utáni kutatás újabb fejleményéről számolt be a Guardian: kutatók bejelentették, hogy folyékony víz lehet annak az LHS 1140b-nek elnevezett exobolygónak a felszínét, amit 2017-ben fedeztek fel, és ami a Naprendszerünktől 49 fényévnyire egy vörös törpe csillag körül kering.

A lap megjegyzi: a tudósok korábban már találtak légkört gázóriás exobolygók körül, és megtalálták gázburok jeleit sziklás exobolygók körül is, amelyek csillaguk lakható zónáján kívül helyezkednek el, egy olyan régióban, ahol folyékony víz létezhet a bolygó felszínén, és így potenciálisan életet támogathat.

De az új felfedezés más: „ez az első ténylegesen megfigyeléssel megerősített légkör egy sziklás bolygón a Naprendszerünkön kívüli lakható zónában” – idézi a Guardian dr. Collin Cherubimot, a tanulmány első szerzőjét. Szerinte az LHS 1140b-nek nevezett exobolygó „a legjobb, legígéretesebb és legizgalmasabb laboratórium az asztrobiológia és a lakhatóság tanulmányozására a Naprendszerünkön kívül”.

Az LHS 1140b bolygó tömege 5,6-szorosa a Földének, a sugara 70 százalékkal nagyobb. Míg bizonyos szempontból hasonlít a Földre – például az általános összetételében és hőmérsékletében –, másokban különbözik: például sokkal több víz lehet a felszínén és valószínűleg nagyon eltérő légköre van.

Cherubim azt mondta, hogy az új tanulmány eredményeként most már tudjuk: az LHS 1140b mindennel rendelkezik, ami lakható környezethez szükséges: egy viszonylag sziklás bolygó, olyan hőmérséklet, amely támogatja a folyékony víz jelenlétét, és egy légkör, amely megakadályozza a víz kiszökését, és védi a bolygó felszínét a káros sugárzástól. Ezért szerinte van értelme annak, hogy folytassák a kutatást, hátha megtalálják a felszíni élet jeleit.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 16-án bejelentette, hogy Jevhen Hmarát, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízott vezetőjét nevezte ki megbízott védelmi miniszternek. A lépésre azután került sor, hogy széles körű felháborodást váltott ki Mihajlo Fedorov védelmi miniszter előző napi menesztése, több nagyvárosban tüntetések is kezdődtek miatta. A teljes ukrán kormány átalakításáról és a Fedorov távozása miatt kialakult elégedetlenségről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Zelenszkij azt mondta, hogy Hmara feladatai közé tartozik a védelmi reformok folytatása, az Oroszország elleni nagy hatótávolságú csapások kiterjesztése, valamint az, hogy a hadseregnek biztosítsanak minden szükséges felszerelést. Az ukrán elnök hamarosan hivatalosan is benyújtja Hmara jelölését az ukrán parlamentnek jóváhagyásra, írja a Meduza. Az SZBU vezetését Hmara eddigi első helyettese, Olekszandr Poklad veszi át az Ukrajnszkaja Pravda forrásai szerint.

Jevhen Hmara 2026 januárja óta az Ukrán Biztonsági Szolgálat megbízott vezetője. Ezt megelőzően az SZBU „Alfa” különleges műveleti központját vezette. Az Alfa műveleti központ kulcsszerepet játszott az Oroszország elleni nagy hatótávolságú ukrán csapásmérő kampányban. Khmara arról is ismert, hogy 2022-ben ő vezette a Kígyó-szigeti felszabadító műveleteket. A Kyiv Independent azt írta, hogy Zelenszkij szerint Hmara „kiterjedt és sok szempontból példátlan tapasztalatra” tett szert a technológiai csapásmérő műveletek végrehajtásában. Az elnök szerint Ukrajna védelmét a nagy hatótávolságú képességek fejlesztésére kell alapozni, ami Fedorov hivatali ideje alatt az egyik legfontosabb terület volt.

A Különutas Youtube-csatornán volt Hoppál Hunor és Móna Márk vendége Orbán Balázs, a volt miniszterelnök volt politikai igazgatója, a Fidesz történelmi vereségéhez vezető kampányának kampányfőnöke. A beszélgetés éppen ezzel a kampányfőnöki munkával kezdődik, azzal a műsorvezetői felütéssel, hogy mindenkinek furcsa volt Orbán Balázs kampányfőnökösködése, hiszen őt „nem egy gyakorlati embernek ismerte meg a jobboldali közösség”.

Ő ugyan bizonyos értelemben gyakorlati embernek tartja magát, de a kampányfőnöki munka nem az volt, amiért nagyon megőrült volna – legalábbis erre utalt, ahogyan erre visszaemlékezett. „A dolog úgy alakult, hogy Orbán Viktor azt kérte, hogy valakinek ezt a feladatot le kéne vezényelnie, menedzselnie kéne a kampányt.” De hogy mennyire volt ehhez kedve bárkinek a Fideszben, arról a válasza folytatása árulkodott: „Bárki jelentkezett volna rá, szívesen átadtam volna, nem jelentkezett senki.”

Hogy miért veszítettek?

„Sajnos az derült ki a végén, hogy a stratégiai helyzetértékelés, ami már jóval korábban megszületett, az nem volt helyes. Utólag látva teljesen más stratégiával kellett volna ennek az egész dolognak nekimenni, nem kilenc-tíz hónappal előtte, hanem lehet, hogy egy-két évvel előtte”

– mondta erre, hozzátéve: amikor őt felkérte Orbán Viktor a kampány vezetésére „kilenc-tíz hónappal voltunk a választások előtt, már elég egyértelmű volt, hogy milyen felállással megyünk neki a kampánynak”. Később arról is beszélt: „szerintem az őszinte szembenézésnek az ideje van”, de aztán nyomban „össze kell szedni magunkat, és össze kell kapaszkodni, mert a liberális önkény az nem kampányduma volt, az van”.

Már a liberális önkényről szóló szavai is jelzik: ahhoz képest, hogy szerinte teljesen más stratégia kellett volna, a beszélgetés folytatásában csak addig jutott, ameddig április 12. előtt is: van a „nemzeti oldal”, az úgymond patrióták és vannak a brüsszeli érdekek kiszolgálói („brüsszeli szuperállam”), a kampányban a Fidesznek egy tiszás „hazugsággyárral” kellett megküzdenie (miközben valójában a NER-propagandáról derül ki sorozatosan, hogy nem létező tiszás adó- és megszorítási tervekről hazudtak). Szerinte a Tisza egy önkényre épülő párt, míg Magyar Péterről egy helyen azt mondja:

„valójában egy Fidel Castro-ivadék, aki egyszerűen a személyiségéből adódóan teljesen méltatlan a miniszterelnöki tisztségre”.

Azt mondta, a választásnak azért a hárommilliós szavazatszámmal mentek neki, hogy „ha '22-ben ránk szavaztak 3 millióan, akkor... ennél alacsonyabbra lőni az már önfeladás”. Ő úgy kalkulált, hogy „kettő és fél millió szavazatunk nagyjából lesz, még ha kicsit emelkedik is a részvétel, akkor nekik is lesz 2,5-2,7 millió”. Aztán viszont este hétkor már tudta, mi a helyzet: „miután látszódott, hogy a részvételi adat magas marad, én számítottam arra, hogy nehézségek vannak, és én 7 óra 10 perckor mondtam, hogy hát a dolog egészen egyértelmű, úgyhogy menjünk haza”.

Lionel Messi és Lamine Yamal először játszik egymás ellen a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjében. A 39 éves argentin és a 19 éves spanyol szélső közös története azonban nem ezen a mérkőzésen kezdődik: csaknem húsz évvel ezelőtt már találkoztak, amikor Yamal még csak néhány hónapos csecsemő volt.

A találkozást Joan Monfort katalán fotós örökítette meg 2007 decemberében, a Barcelona Camp Nou stadionjának vendégöltözőjében. A képeken a húszéves Messi egy kék műanyag babakádban fürdeti Yamalt, majd törülközőbe csavarva a karjában tartja. Így:

𝗥𝗲𝗮𝗹𝗶𝘁𝘆 𝗕𝗲𝗵𝗶𝗻𝗱 𝗠𝗲𝘀𝘀𝗶-𝗬𝗮𝗺𝗮𝗹 𝗣𝗵𝗼𝘁𝗼𝘀𝗵𝗼𝗼𝘁:

Many people have wondered how five-month-old Lamine Yamal, born into an ordinary, working-class family with no influential football connections, ended up in a photoshoot with Lionel Messi.

The answer is… pic.twitter.com/FyXV6ESdp5

— Dr Ahmad Rehan Khan (@AhmadRehanKhan) July 16, 2026

A fotók egy 2008-as jótékonysági naptárhoz készültek, amit a Barcelona alapítványa és a Diario Sport című lap közösen adott ki. A bevételt az UNICEF és más katalóniai jótékonysági szervezetek kapták. A kezdeményezés keretében helyi családok jelentkezhettek arra, hogy gyermekükről a Barcelona egyik játékosával közös fénykép készüljön.

Yamal szülei, a marokkói születésű Mounir Nasraoui és az egyenlítői-guineai Sheila Ebana egy sorsoláson nyerték el a részvételi lehetőségét. A család a Barcelonától mintegy negyven kilométerre fekvő Mataróból utazott a stadionhoz, ahol véletlenszerűen Messivel párosították össze őket. Akkor természetesen senki sem sejthette, hogy a kisbabából egyszer a Barcelona és a spanyol válogatott egyik legnagyobb sztárja lesz.

Monfort szerint a fotózás eleinte nem ment könnyen. Messi visszahúzódó és félénk fiatalember volt, aki láthatóan nem tudta, mit kezdjen a vízzel teli műanyag kádban fekvő csecsemővel.

„Az elején nem nagyon alakult ki közöttük kapcsolat. Mindenkinek nehéz volt a helyzet, de apránként elkezdett működni a dolog”

– mondta később a fotós. Yamal édesanyja sokat segített abban, hogy a kisbaba ne érezze túlságosan idegennek a helyzetet, Messi pedig Monfort szerint mégis gyorsan alkalmazkodott, és végig profin viselkedett.

A fényképek a naptár megjelenése után hosszú időre feledésbe merültek. Még Monfort sem tudta, hogy a képen látható kisbaba Yamal, amíg 2024-ben fel nem hívta egy korábbi kollégája.

Yamal apja az Európa-bajnokság idején tette közzé az egyik fotót az Instagramon, „Két legenda kezdete” felirattal. A képek ezután gyorsan elterjedtek, különösen azért, mert Yamal kulcsszerepet játszott a 2024-es Európa-bajnokságot megnyerő spanyol válogatottban.

„Ha ezt egy filmbe írnák bele, nem tűnne hihetőnek. Különösen szép történet ez a mai futballban, amelyben olyan sok minden szól a pénzről és a hatalomról”

– mondta a fotós. A képek a döntő párosítása miatt újra terjedni kezdtek a közösségi médiában.

Yamal 2014-ben került a Barcelona akadémiájára, majd 2023 áprilisában, 15 évesen bemutatkozott a spanyol élvonalban. Néhány hónappal később, 16 évesen a spanyol válogatottban is pályára lépett. A Barcelonánál ma már Messi legendás 10-es mezét viseli, és sokan őt tartják az argentin lehetséges utódjának.

Címlapkép: AP Photo/Joan Monfort (BBC, Fox, Athletic)

Mit hagyott maga után a NER? Mármint gazdaságilag? Honnan indulunk a rendszerváltás lendületével, és hova juthatunk el – erről beszélgetünk Benczes István közgazdásszal.

Itt hallgasd meg:

Bővebben:

• 00:00:00 Mire költött az Orbán-kormány? Magára. És jó ez nekünk?
• 00:05:57 Nem a méret a lényeg. Nemzetközi kitekintéssel.
• 00:09:18 A pénz betonba ment. Mehetett volna máshová is. Mondjuk az egészségügybe és/vagy az oktatásba.
• 00:11:05 Vállalati kultúra: ha pénzre van szükségem, kilobbizom az államnál.
• 00:14:27 Mire kellett volna költeni? Hova csoportosíthat át a Magyar-kormány? Érzékletes példák.
• 00:23:29 Populista kormányok a térségben: eltérő irányok. Nem mindenkinek van például saját gázszerelője.
• 00:30:29 Nem volt magyar csoda. Bár a jogrend rendszerszintű megerőszakolása általi törvényesített lopás egyfajta modell, de praktikusan nem követendő.
• 00:36:01 Hogy tévedhetett ennyiszer Nagy Márton?
• 00:42:35 Tessék visszaemlékezni a Medgyessy–Gyurcsány-kormányokra. Be lehet mondani dátumokat, csak minek.
• 00:44:49 Mi lesz az idei költségvetéssel? És a jövő évivel? Ennél csak jobb lehet. Így kell optimistán zárni egy podcastot.

Izgalmas grafikonok az adáshoz:

Kérdés, kérés, javaslat, meglátás → dohanygyar@444.hu

A Dohánygyár korábbi adásait itt lehet böngészni/hallgatni.

Hang: Botos Tamás/444, címlapkép: Németh Dóra

Csaknem minden dolgozójától megvált a Fidesz választási kampányát segítő Nemzeti Ellenállási Mozgalom és a digitális polgári körök mögött álló cég – számolt be a leépítésekről az RTL Híradó. A tavaly 5,6 milliárd forintos bevételből gazdálkodó Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ) ugyanakkor azt a faramuci választ adta az RTL-nek, hogy nem leépítettek – az RTL előtt több mint száz alkalmazottból szinte senki nem maradt –, hanem önkéntesekkel folytatják a munkát.

Nemzeti algoritmusnak és morális forráskódnak szánta Orbán Viktor egy évvel ezelőtti bejelentésében a digitális polgári köröket. A dpk-k a választási kampányban háborúellenesnek nevezett nagygyűléseket tartottak, a szervezésre komoly céges infrastruktúra jött létre. A DDÜ szerint több ezer önkéntes jelentkezett, hogy segítse a munkájukat. A korábban hatvan fővel működő Nemzeti Ellenállási Mozgalomnál ketten maradtak, a honlapjuk sem működik, és a szervezet az RTL megkeresésére sem reagált.

A Budapesti Operettszínházban is felkavarta az indulatokat Orbán János Dénes 422 milliója, amiről a nagy magyar pénzköltő most, miután feljelentették, szeretne lemondani, visszacsinálva mindent. A társulat tagja szerdán közös nyilatkozatot adtak ki, amiben kérték az Operettszínház vezetésétől az OJD-nek kifizetett összegekkel kapcsolatos információk tisztázását. A nyilatkozatot harmincöt művész írta alá, „mélységes megdöbbenésüket” kifejezve, mondván: ezekről a juttatásokról nem volt tudomásuk, de aggályaik már régóta voltak a színház működésével kapcsolatban. Példaként említették az előadás- és bemutatószámok alakulását, illetve a szakmai és anyagi megbecsültség helyzetét.

Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója csütörtökön szintén nyilvánosan, a színház Facebook-oldalán válaszolt a társulatnak. Azt írta: az Operett „az évi egy, saját forrásaiból finanszírozott bemutatója kivételével minden további előadásának a bemutatóig terjedő kiadásait sikeres pályázatok eredményeként nyerte el – az Orbán János Dénes közreműködésével megvalósult előadások mindegyike így, pályázati úton elnyert plusz forrásoknak köszönhetően jöhetett létre”.

Konkrét darabokat is említett: „Az Orfeum mágusa például a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával született meg, ezt a gesztust fejezte ki az a tény is, hogy a darab premierjén maga Csák János miniszter köszöntötte a közönséget”, írta egy helyen, „központi támogatás jelent meg egyebek mellett a Dankó Pista című előadásunk mögött is”, sorolta egy másikon. Szerinte ezek a források olyan céltámogatások voltak, amik „nem lettek volna átcsoportosíthatóak más célokra”.

A nem a bemutatóig terjedő, hanem egy-egy aktuális előadáshoz köthető költségekről azt állította: a nyugdíjas- és az ifjúsági bérletes előadásokat leszámítva kevés kivételtől eltekintve nyereségesek az előadásaik, „ s ez a megállapításunk természetesen az Orbán János nevéhez köthető produkciókra is érvényes”. A százalékos jogdíjakat a befolyó jegybevételből fizetik ki, ahogy az előadásokban szereplő művészeik tiszteletdíját is, tette hozzá.

Kiemelte: egyik említett kiadási tétel sem érinti a Budapesti Operettszínház intézményi működési forrásainak felhasználását, azt túlnyomórészt a társulat munkabérére, társulati- és törzsgárdajuttatására, a színházi infrastruktúra fenntartására fordítják.

Megjegyezte azt is, hogy a színházban a személyi juttatások egy főre jutó átlagos havi értéke a 2019-es 392 891 forintról erre az évre 833 732 forintra nőtt. (Ez reálértéken valóban növekedést jelent, hiszen az infláció miatt a 2019-es 393 ezer forint nagyjából 645 ezret jelentene, de lényegében alig haladja meg nemzetgazdasági bérszínvonal emelkedését, az átlagbérszint ugyanis átlagosan 2,1-szeresére nőtt ebben az időszakban, ami alapján 824 ezernek kellene lennie az operettszínházi fizetéseknek.)

„Ez a magyarázat egy dilettáns csúsztatás. Kizárólag azt bizonyítja, hogy abban az épületben egyetlen olyan ember sincs, aki kicsit is értene a színházi gazdálkodáshoz, menedzsmenthez” – reagált Kiss-B. Atilla posztjára egy újabb Facebook-bejegyezésben reagált Lőrinczy György, aki 2014-2019 között volt az Operett főigazgatója. Több ponton sorolja a kifogásait és észrevételeit, amik közül az egyik az, hogy az ő idejében 5 bemutató volt pályázat nélkül, de azt is megjegyzi: „ha már pályázni kell egy nemzeti intézményben a bemutatókra, akkor az igazgató arra kap jó esetben támogatást, amire pályázik. Eldöntheti hogy egy új darabra 500 millióért, operettforradalomra milliárdokért, ami OJD-nél és a rendezőknél, alkotóknál landol, látjuk milyen arányban, vagy 3 bemutatóra 150 millióért, ami háromszor több munkát ad a társulatnak és színesíti a repertoárt, növeli az előadásszámot”.

A jövő héten születhet törvény a közösségi közlekedés hatékonyságának javításáról, és annak részeként egy országos közlekedésszervező társaság létrehozásáról, ez hasonló lesz, mint amilyen a fővárosban a BKK. Az erről szóló törvényjavaslathoz benyújtott a parlamenti közlekedési bizottság egy olyan módosító javaslatot, ami lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy arra kérjék ezt a majdani közlekedésszervezőt: „eltérő járásközpontba vagy a gyakorlatban kialakult vonzáskörzeti központba” is biztosítson közvetlen tömegközlekedési összeköttetést.

A most hatályos szabályozás szerint egy településről csak a közigazgatás szerinti járásközpontba való közvetlen eljutás lehetőségét kell megteremteni. Így lehetnek olyan helyek, ahonnan egy viszonylag közel lévő nagyobb településre nem lehet közvetlenül eljutni, ha az másik járásba esik. Például a Veszprém megyében lévő ajkai-devecseri járás keleti településeiről sokkal egyszerűbb Veszprémbe bemenni ügyeket intézni, mint a járási központba, de hasonló esetek előfordulhatnak az ország bármely aprófalvas térségében.

A HVG azt írja, hogy a törvényalkotási bizottság a mai ülésén jóváhagyta a módosító javaslatot, így az beépülhet a törvénybe, ha a tervezetet megszavazza a jövő heti plenáris ülés.

Átfogó rendészeti fellépést hirdetett meg a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A Police.hu-n olvasható közlemény szerint bár a budapesti rendőrség vezetését 2020 fős rendőrhiánnyal vette át az új főkapitány – a belügy egy szintén csütörtöki közleménye szerint országosan 8992 fő hiányzik a rendőrségi állományból –, a következő egy hónapban átfogó rendészeti intézkedések várhatók. Ahogy írták, a rendőrség saját tapasztalatai, a lakossági jelzések és a kerületi önkormányzatokkal folytatott egyeztetések alapján „megerősített rendőri jelenléttel, a BRFK különböző szervezeti egységeinek és társszerveinek együttműködésével komplex közterületi ellenőrzések zajlanak” majd.

A BRFK szerint „a főváros egyes területein egyre gyakrabban jelennek meg olyan közterületi problémák, amelyek mögött össztársadalmi és szociális nehézségek állnak, miközben a rendőrségnek létszámhiánnyal kell biztosítania a főváros közbiztonságát” (nagyjából erről írt a budapesti rendőr-főkapitánnyal folytatott tárgyalása után Karácsony Gergely is). Azt írták, hogy a főkapitány és a kerületi kapitányok folyamatosan egyeztetnek a kerületi polgármesterekkel a szükséges rendészeti intézkedésekről, és példaként említettek néhány városrészt, ahol már végrehajtottak razziákat.

Ilyen beavatkozási hely a XI. kerület, főleg a kelenföldi vasútállomás környéke és a kerület frekventált részei. Ezeken a helyeken eddig már több mint 3600 rendőri intézkedés volt, 97 embert fogtak el, többek között garázdaság, lopás és kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, illetve körözés miatt, és 1,5 millió forintnál több bírságot szabtak ki. A közleményük szerint hasonló akciók voltak a XIII. és XIV. kerület határán lévő Rákosrendezőn is – bár a XIII. kerületi polgármester, Tóth József kritikája szerint ebből az ott élők még nem sokat éreztek –, ahol kristályt árusítókat, körözött személyeket és önkényes beköltözőket fogtak el.

A rendőrség az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján a következő egy hónapban „tovább erősíti az összehangolt rendészeti fellépést”. Ennek célja „a közbiztonság szempontjából leginkább érintett helyszínek célzott ellenőrzése, a jogsértések gyors megszakítása, a körözött személyek felkutatása, a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények felderítése, valamint a közlekedésrendészeti ellenőrzések során a legsúlyosabb szabályszegések kiszűrése” – áll a közleményben. A rendőrség bejelentéséhez a Belügyminisztérium közleményben egyebek mellett azt tette hozzá, hogy külön forrást biztosítanak a fokozott ellenőrzésben részt vevő rendőrök túlóráinak kifizetésére.

Az olasz autópálya-üzemeltető cég korábbi vezetőjét, mint első rendű vádlottat, 12 év börtönbüntetésre ítélték a genovai Morandi híd 2018. augusztusi összeomlása miatt, írja a BBC. Negyvenhárman haltak meg és tizenhat ember szenvedett súlyos sérüléseket, amikor a városon átvezető autópálya-híd az ünnepi szezon csúcspontján egy esőzésben leomlott, róla autók és teherautók zuhantak a földre.

Az ügyészek sokkal hosszabb börtönbüntetést kértek Giovanni Castelluccira, aki most is börtönben van: azt a hatéves szabadságvesztését tölti, amit egy azután szabtak ki rá, hogy 2013-ban egy autópálya-viaduktról egy busz a mélybe zuhant, negyven ember halálát okozva.

Egy másik magas rangú autópálya-tisztviselő, Michele Donferri Mitelli 11 év börtönbüntetést kapott. Az autópálya-üzemeltető korábbi második számú vezetőjét, Paolo Bertit öt és fél év börtönbüntetésre ítélték, hét évvel kevesebbet kapott, mint amennyit az ügyészek indítványoztak. A vádhatóság összesen 400 év börtönbüntetést kért az 57 vádlottra a karbantartás elmulasztása miatt.

A hidat fenntartó cég egyik menedzsere 2023-ban beismerte, hogy már évekkel a tragédia előtt tudtak arról: összeomolhat az építmény. Gianni Mion, akit tanúként hallgattak a büntetőperben, azt mondta, hogy már egy 2010-es megbeszélésen felmerült a híd kritikus állapota. Mion szerint akkor rá is kérdezett, hogy valaki hitelesíteni tudja-e, hogy a híd biztonságos. Erre azt a választ kapta a büntetőper egyik vádlottjától, Riccardo Mollótól, hogy saját maguk hitelesítik azt.

A Genova nyugati és keleti részét összekötő Morandi híd 2018 augusztusában omlott össze. A híd már megépítésekor, az 1960-as években statikai problémákkal küzdött, emiatt rendszeresen karbantartási munkálatokat kellett rajta végezni. A híd romjait elbontották, a helyére újat építettek, amit 2020-ban adtak át.

Szijjártó Péter BYD-s átigazolása miatt „csak” korrupciót emlegetett Magyar Péter, a szoros orosz kapcsolatai miatt viszont a kampányban hazaárulással vádolta az akkori külügyminisztert, és azt ígérte, kormányra kerülve kivizsgálják az ügyet.

A kormányszóvivőin megkérdeztük, hogy indult-e az üggyel kapcsolatban vizsgálat, mire közölte, „tudomásom szerint indult, és hogyha van miről tájékoztatni a közvéleményt, akkor tájékoztatni fogjuk.”

Az ügy előzménye egy márciusi Washington Post cikk, ami szerint Szijjártó Péter külügyminiszer az orosz-ukrán háború kitörése után is szoros kapcsolatot tartott fenn Szergej Lavrovval, akit az uniós tárgyalások szüneteiben rendszeresen tájékoztatott a fejleményekről. (Később nemzetközi oknyomozó újságírók lehallgatott beszélgetések leiratát vagy összefoglalóját is közölték, amiből kiderült, mennyire szervilis volt Szijjártó.)

Magyar Péter akkor arról posztolt, „a jelenlegi információk szerint Szijjártó Péter összejátszik az oroszokkal, elárulva a magyar és az európai érdekeket. Ez hazaárulás, amiért életfogytiglani szabadságvesztés jár.” Ezután ígérte meg, hogy kormányra kerülve kivizsgálják az ügyet.

Visszakérdezésünkre az ügy állásáról arra hivatkozva nem közölt további részleteket, hogy nem akar prejudikálni. „Itt vannak titkos dokumentumok, vannak külügyminisztériumi dokumentumok, és másfajta dokumentumok, amikor lesz tájékoztatni való, el fogjuk mondani” - mondta Magyar.

• Mandulával töltött angolna,
• pácolt fogasfilé és fokhagymás parajjal tekert harcsa,
• erdei gombaleves kakukkfüves vadhúsgombóccal,
• házias borjúsült pirított borjúmájjal,
• Rigó Jancsi,
• gesztenyekupola,
• diós holdacska

Szakértők súlyos, már száz éve fennálló statikai hibát találtak az Erzsébet kilátó szerkezetén, közölte a XII. kerületi önkormányzat. A kerület vezetése szerint a februárban lezárt épület életveszélyes állapotban van, azonnali felújítást igényel, de annak milliárdosra becsült költségét a Hegyvidék nem tudja kigazdálkodni, így az önkormányzat tájékoztatta az építési minisztert, illetve az érintett országgyűlési képviselőkhöz fordult – a körzet egyéni parlamenti képviselője történetesen Magyar Péter miniszterelnök –, és állami segítséget kér.

Az 1910-ben átadott kilátó eredeti tervein még szerepelt tető, ám az végül nem épült meg, ami „jelentősen hozzájárult a későbbi vizesedési problémákhoz” – olvasható a jelentésről készített összefoglalóban. Már 1923-ban észlelték, hogy beázások vannak az épületben, és azok a szerkezet károsodását okozzák. A helyzetet nagy mértékben rontotta, hogy az 1950-es években egy súlyos, vasból készült vörös csillagot helyeztek az épület tetejére.

A jelentés felidézi, hogy már az 1970-es években dokumentálták a statikai probléma hosszú távú hatását és a beázásokat, emiatt 1981-1992 között a kilátót nem is lehetett látogatni. Bár volt egy épületrekonstrukció 2005-ben, „a már korábban megállapított probléma, ami főként a felső két szintet érinti, nem került kijavításra, főleg esztétikai és a díszkivilágítást érintő munkák lettek elvégezve” – írják a szakértők.

Az épület idén februári lezárása után drónos, emelődarus, roncsolásos és egyéb statikai vizsgálatokat végeztek a szakemberek. Azok alapján készült el mostanra a szakvélemény, ami a felső két szint elbontását, majd szakszerű vízzár visszaépítését javasolja. Ez a folyamat több évet vehet igénybe, és becslések szerint több milliárd forintba kerül majd. Már ha valaki ad rá pénzt. Az épület egyébként falnedvesedési szempontból ilyen állapotban van:

Rövid közleményt adott ki csütörtökön a Gondosóra-programmal kapcsolatos vizsgálatáról az Integritás Hatóság annak apropóján, hogy az IH úgynevezett köztes jelentést készített a program egyes beszerzéseinek vizsgálatáról.

„A jelentésben feltárt körülmények alapján a Hatóság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen több bűncselekmény gyanúja miatt, szabálytalansági eljárást kezdeményez az irányító hatóságnál, és további hatáskörrel rendelkező szervek eljárását is kezdeményezi” – olvasható a rövid, mindössze hárommondatos közleményben.

Az Integritás Hatóság azt is bejelentette, hogy a köztes jelentés lezárása után folytatja a Gondosóra-programmal kapcsolatos tényfeltáró munkáját, és a még folyamatban lévő vizsgálati cselekmények eredményéről a vizsgálatot záró jelentésben számol majd be.

A korábbi ellenzéki parlamenti politikus, Hadházy Ákos független képviselő az elmúlt években többször foglalkozott az úgynevezett gondosórák körüli, irgalmatlannak tűnő lopások gyanújával. Még 2024 tavaszán jelentette be, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult az akkori – hivatalosan meg nem erősített, de nem is cáfolt – információk szerint 104 milliárd forintba kerülő gondosórák miatt. Akkoriban csak azt lehetett tudni az EU-finanszírozású programról, hogy Nyitrai Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó néha kiállt termelési riportot kiadni, hogy hány százezren regisztráltak a programba – validált számok nem voltak –, és hogy a szolgáltatás hány ezer életet mentett meg (validált számok szintén nem voltak).

Aztán tavaly januárban már azt jelentette be Hadházy, hogy az Integritás Hatóság és a NAV is vizsgálja a beadványai nyomán a projekt „gigantikus csalását”. A feljelentést és a bejelentést azért tette, mert a birtokába került dokumentum szerint „nem a távol-keleti gyártótól, hanem egy titokzatos dubaji cégen keresztül futtatva, 54 dollárért (kb 21 ezer forint) veszi a 4IG ezeket a folyton lemerülő kütyüket. A másfél millió »gondosórára« pedig összesen 107 milliárd (!) forintnyi EU-s támogatást vernek el, tehát készülékenként 71000 forintot”.

A pénzügyi machinációk mellett a Gondosóra-program természetesen része volt a fideszes politikai machinációknak is. Tavaly júliusban a kormányt dicsérő közéleti hírlevelet ajánlottak a gondosóra-felhasználóknak, de már 2022-ben előfordult Koncz Zsófia körzetében, hogy a vészhelyzetek esetére kapott segélyhívó karkötőn hívtak fel időseket a Fidesztől, hogy mennek-e szavazni, és ha igen, akkor ugye a kormánypártra voksolnak. A 80 év fölöttieknek tavaly júliusban már kérés nélkül is küldték a gondosórákat, amihez aztán az idei választási kampányban csőstül-orbánviktorostul jött a fideszes propaganda is.

Levelet írt Orbán János Dénes, a piti pénzhamisítóból lett legnagyobb magyar közpénzköltő a kulturális miniszternek. A csütörtökön közzétett nyílt levélben Orbán bejelentette a művei visszavásárlási szándékát a KMTG-től, valamint azt, hogy kezdeményezni fogja az eredeti állapotok helyreállítását.

„A közérdek mellett nekem a legnagyobb érdekem, hogy tisztázzam ezt az ügyet és a becsületemet” – írta a levélben OJD. Közölte, hogy minden iratot a minisztérium rendelkezésére bocsátottak, „de a fentiek érdekében személyesen is állok rendelkezésre”. Rövid levelét így zárja:

„remélem, a visszavásárlás kezdeményezését jószándékom jeléül veszi, és sikerül az ügyet a lincshangulatból egy higgadt kivizsgálás regiszterébe emelni”.

Orbán János Dénes levelének számos előzménye van, mondhatni, sok száz milliónyi. A nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis 422 millió forintot fizetett OJD operettlibrettóinak felhasználási jogáért az OJD-hez szorosan kötődő Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (KMTG) OJD-nek mint magánszemélynek.

Ahogy mi is megírtuk, OJD két műve, az Orfeum mágusa és a Hamupipőke esetében azok kizárólagos felhasználási joga ráadásul az Operettszínháznál volt. Ezeket Orbán János Dénes így közvetlenül nem tudta eladni a KMTG-nek, csak az Operettszínház közreműködésével. Orbán János Dénes ezután művenként bruttó 50-50 millió forintért eladta a jogokat a KMTG-nek, ahol egyébként mint szakmai vezető dolgozik. És ahol egyébként tavaly júliusig a felesége volt az ügyvezető.

Az ügyletek miatt csütörtökön különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt feljelentést tett Nagy Ervin kulturális államtitkár. Az erről írt közleménye szerint a tranzakcióban érintett több művel kapcsolatban az is felmerült, hogy különböző állami forrásokból hasonló céllal igényeltek és kaptak támogatást. A KMTG részéről ráadásul dr. Rózsás Péter ügyvezető írta alá a jogdíjak megvásárlásról szóló szerződést – történetesen ugyanaz a dr. Rózsás Péter, aki ügyvezető igazgatóként vélhetően az Operett esetében a vállalkozói szerződés módosítását.

OJD néhány nappal ezelőtt még hosszú közleményben magyarázta, hogy ez mennyire indokolt és helyénvaló tranzakció volt ez, és ezt írta: „ennek a nagyszabású projektnek örülni kellene, hiszen nemzeti érdek, nagy lehetőség arra, hogy Kálmán és Lehár után még inkább kisajátítsuk azt a műfajt”. Azt is írta, hogy „egy hivatalos, állami projektről van szó, amelyet a jog és a szabályok szigorú betartásával bonyolítottunk le, a teljes minisztériumi apparátus felügyelete alatt". A mai feljelentés után azonban úgy tűnik, megváltozott az ügyletekről alkotott két nappal ezelőtti véleménye.

Orbán János Dénes pénzügyi manővereiről átfogóan ebben a cikkünkben írtunk, de már két éve bemutattuk, hogy OJD milyen ingatag talajon áll, ha nagyobb összegek elköltésére van lehetősége. A botrány után a legendásan emberarcú exfideszes, L. Simon László is úgy érezte, hogy ami sok, az sok, és legalább az MMA-tagságáról való lemondásra kérte Orbánt.

Csütörtökön sorra dőltek meg a negatív vízállásrekordok a Duna magyarországi, Budapesttől délre eső szakaszán, egyes vízmércéknél ráadásul nagyon intenzív apadás látható. Az Országos Vízügyi Igazgatóság adatbázisa szerint csütörtökön 15 órakor a vízmérce Mohácsnál 37 centiméteres vízállást mutatott, ami nyolc centiméterrel volt kevesebb a 24 órával korábbinál. És ami még sokkolóbb: ezen a Duna-szakaszon a mostani aszályos időjárás előtt 50 centiméter volt a legkisebb vízállás (LKV), amitől a mostani szint már 13 centivel marad el. Két nappal ezelőtt, azaz kedden 15 órakor még 56 centis vízszintet mértek itt a folyón.

Bajánál még sekélyebb a Duna, csütörtök délután három órakor már csak 24 centis volt a vízszint. Itt szerda délután háromkor 30 centis, kedd délután három órakor 41 centis volt a vízállás, vagyis főleg tegnap volt intenzív az apadás. A történelmi negatív vízszintet eddig a 27 centi jelentette.

Baja és Mohács között, Dunaszekcsőnél az eddigi 47 centiméter után már 42 centi a legalacsonyabb vízállás. Innen északabbra, Dunaföldvárnál már megszokott a negatív vízszint – vagyis hogy a víz szintje alacsonyabban van, mint a mércén rögzített nulla pont –, de itt is beállította a Duna az eddigi negatív rekordot a mínusz 199 centis vízállással.

Közben mostanra már az egész ország aszály sújtotta területté vált. Az OVF térképe szerint nemhogy aszálymentes terület nincs az országban, de még enyhe aszályt is csak két helyen, a gyári és a Dráva-menti térségben mutattak ki. Az Alföld pedig szinte teljes egészében rendkívüli aszály sújtotta térséggé vált.

Csütörtökön kora délután 363 forint fölé emelkedett az euró ára a devizapiacokon, a napi csúcsa eddig 363,102 forint. A Tisza-többségű új parlament május 9-i megalakulása óta csupán egyetlen napon, május 19-én volt 363 forint fölött az euróár napi csúcsa, szóval nagyjából két hónapos mélypontján van a forint az euróval szemben.

A dollárral szemben még rosszabbul alakul az árfolyam: ma már 317,241 forinton is volt a dollár ára. Április 13-a, a választás utáni hétfő óta csak egyszer, két nappal ezelőtt volt ennél magasabban a napi maximum – akkor közel járt a 318 forinthoz –, vagyis mindkét devizával szemben trendszerűnek tűnik a forint gyengülése.

Ennek hátterében azonban alapvetően nem hazai okok állnak, az elmúlt napokban a régió összes devizája (lengyel zloty, cseh korona, román lej) gyengülni kezdett mind az euróval, mint a dollárral szemben – úgy, hogy azoknak nem is volt olyan komoly erősödési hullámuk, mint az elmúlt hónapokban a forintnak. A feltörekvőnek mondott gazdaságok pénznemei az iráni háborúval kapcsolatos hírek miatt gyengülnek: miután a piaci várakozások most ismét arról szólnak, hogy a háború nem az enyhülés, hanem az eszkalálódás felé mozdult el, az aggodalmak hatására a befektetők a biztonságosnak mondott devizákba viszik át a megtakarításaikat. Ennek jele az is, hogy a svájci frank árfolyama a 392 forintos szint fölé került, erre szintén nem volt példa május közepe óta.

A piaci aggodalmakat különösen az a csütörtöki hír erősítette fel, ami szerint a kiújuló iráni háború miatt lényegében nullára csökkent a Hormuzi-szoros teherforgalma. A Times of Israel cikke szerint a keddi 13 után szerdán már csak 9 hajó kelt át a szoroson, aminek a napi forgalma a háború kitörése előtt még meghaladta a 100 teherhajót. Bár Donald Trump amerikai elnök a hét elején bejelentette, hogy a szoros felügyeletét átveszi az Egyesült Államok – és ennek fejében a szállított áru értékének 20 százalékára tart igényt –, Trump szavait egyelőre ezúttal sem követték tettek, a helyzet nem stabilizálódott az elmúlt napokban, sokkal inkább a bizonytalanság nőtt a közel-keleti térségben.

• Néhány nappal ezelőtt Volodimir Zelenszkij új politikai stratégiát és kormányátalakítást jelentett be, lemondásra kényszerítve Julija Szviridenko miniszterelnököt, aki kevesebb mint egy évet töltött hivatalában. A miniszterelnök menesztésével a törvények értelmében távozik az egész kormány – de bizonyos, hogy lesznek, akik az új kabinetben is megbízást kapnak. Szviridenko a harmadik miniszterelnök, akit Zelenszkij elküldött.
• Az ukrán parlament július 14-én megszavazta Szviridenko lemondásának elfogadását, feloszlatva a kormányt és elindítva a kabinet átalakítását.
• Az amerikai nagykövetet érintő korrupciós vádak, a hadsereg problémái és az adminisztráción belüli feszültségek is hozzájárulhattak a kormányátalakítás időzítéséhez.
• A legnagyobb felhördülést a fiatal védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov távozása váltja ki, aki jelen állás szerint az új kormányban nem lesz miniszter. Visszanézve az elmúlt hetekben több jel utalt arra, hogy Fedorov körül fogy a levegő: nem kísérte el Zelenszkijt az ankarai NATO-csúcstalálkozóra, és hiányzott a Kijevet támogató országokat tömörítő Tettrekészek Koalíciójának üléséről is.
• Zelenszkij a Naftohaz állami energetikai vállalat vezérigazgatóját, Szerhij Koreckijt jelölte új miniszterelnöknek.

Miért pont most?

Bár az ukrán kormány átalakítása a sajtóértesülések szerint hónapok óta napirenden volt, több közelmúltbeli politikai fejlemény gyorsíthatta fel Zelenszkij döntését. Ukrán tisztviselők szerint az átalakítást eredetileg őszre vagy jövő tavaszra tervezték. Előrehozásának egyik oka az Egyesült Államokba akkreditált ukrán nagykövet, Olha Sztefanyisina ellen folyó korrupciós vizsgálat lehetett. Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) és a Speciális Korrupcióellenes Ügyészség (SZAP) 2019-ben és 2025-ben több eljárást indított a nagykövet ellen – aki korábban miniszter volt –, ezek három ügyet érintenek. Egy több mint tíz évvel ezelőtti, 2,5 millió hrivnyás (mintegy 17,5 millió forintos) hűtlen kezelés gyanúját az igazságügyi minisztériumban, volt férjének (állítólagos) jogellenes állami vagyonszerzését, valamint egy Kijev belvárosában található luxuslakást, amely a szülei nevén szerepelt, és amelyet Sztefanyisina csak azután tüntetett fel vagyonnyilatkozatában, hogy az újságok írtak róla.

Ukrán tisztviselők szerint a korrupciós ügyek önmagukban nem indokolták volna a kormányátalakítást, de felgyorsították egy már korábban is tervezett döntés végrehajtását. Elemzők szerint elképzelhető, hogy Washingtonban jelezték az uktánoknak, hogy a korrupciós botrányba keveredett nagykövet politikailag túl nagy terhet jelentene, és valamit tenni kell. Talán nem kell külön magyarázni, miért fontosak Ukrajna számára az USA-val fenntartott kapcsolatai, és hogy miért van Kijevnek szüksége olyan washingtoni nagykövetre, aki komoly politikai súllyal rendelkezik, és aktívan tudja képviselni az ország érdekeit.

Bár még nem hivatalos, az ukrán sajtó tényként kezeli, hogy Julija Szviridenko, a távozó miniszterelnök válthatja Sztefanyisinát Washingtonban. Utóbbit olyan politikusnak tartják, aki a legjobb kapcsolatokat építette ki a jelenlegi amerikai vezetéssel, 2025-ben kulcsszerepet játszott az Egyesült Államokkal kötött, kritikus ásványkincsekről szóló megállapodás újratárgyalásában, a folyamat során pedig szoros munkakapcsolatot alakított ki Scott Bessent pénzügyminiszterrel. A kezdetben Ukrajna számára kedvezőtlennek tartott tervezetből végül olyan megállapodás született, amelyet mindkét fél előnyösként fogad el, és ebben ukrán részről talán Szviridenkónak volt a legfontosabb szerepe.

A kormányátalakítás időzítésében a hadsereget érintő botrányok is szerepet játszhattak. Az elmúlt időszak oknyomozó cikkei kínzásokról, újoncok bántalmazásáról, harci cselekményeken kívül bekövetkezett halálesetek eltussolásáról számoltak be. Ezzel párhuzamosan vizsgálatok indultak a mozgósítás és a sorozás szabálytalanságai miatt is, miután sok besorozottról kiderült, hogy egészségügyi állapota miatt alkalmatlan a katonai szolgálatra. Végső soron Zelenszkij a hadsereg főparancsnoka, ezek a botrányok pedig semmilyen politikus megítélését nem segítik. A személycserék akár alkalmasak lehetnek arra, hogy részben eltereljék a figyelmet a hadsereg problémáiról, miközben azt az üzenetet közvetítik, hogy a vezetés reagál a kialakult helyzetre.

A harmadik okot a Zelenszkij-adminisztráción belüli feszültségek jelenthetik. Ukrán politikai elemzők szerint az elnöki hivatal és több miniszter – köztük a védelmi tárca élén álló Mihajlo Fedorov – között kommunikációs problémák alakultak ki, a teljes kormányátalakítás pedig lehetőséget ad arra, hogy Zelenszkij olyanokat is leváltson, akik eltávolítása önmagában politikailag vagy kommunikációs szempontból kellemetlen lenne.

A kormányátalakítás politikai üzenet

Kivételes felkészülési meccset játszott Ausztráliában a magyar női vízilabda-válogatott a házigazdák ellen csütörtökön: 13-13 lett az eredmény a rendes játékidőben, a torna szabályai szerint ötméteresekkel kellett eldönteni a győztest. És itt jött a csavar, a büntetőpárbaj majdnem annyi ideig tartott, mint maga a mérkőzés. Ugyanis a 40. dobás után dőlt el, hogy Magyarország 17-16-ra nyeri a párbajt. A küölönleges meccsről beszámoló poszt megjegyzi, hogy a magyarok mindössze 48 órával a 26 órás repülőút után ugrottak medencébe.

• A Szent István Vidékfejlesztési programról tárgyalt szerdán a kormány, és döntöttek „a magyar történelem egyik legnagyobb vasútfejlesztési programjáról” is. A Baross Gábor Programról azonban csak jövő héten beszélnek.
• Magyar Péter azt ígérte, politikai aktualitásokról is szó lesz amiből van bőven: Sulyok Tamás még nem lépett semmit alaptörvényügyben, Szijjártó Péter viszont átigazolt a kínaihoz BYD-hoz. A miniszterelnök szerint ez korrupció.

Még április végén közölte kérdésünkre az Orbán-rendszer bukásáig Rogán Antal alá tartozó, többek között a hazai koncessziókat is felügyelő Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), hogy a 2025-ös kitermelési mennyiségek alapján 40 esetben indult eljárás szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlása miatt. Az eljárás alá vont cégek egyike az a Hahót Tőzeg Kft., aminek többségi tulajdonosa Orbán Győző, a volt miniszterelnök fivére, míg a kisebbségi tulajdonos az édesanyjuk, Orbán Győzőné Sipos Erzsébet.

Az SZFTH-nak most elküldött újabb kérdésünkre az is kiderült, hogy az eljárás a Hahót Tőzeg esetében meg is állapította a szabálytalanságot: „A »Hahót II. – tőzeg, lápföld« bányatelek esetében a Bányafelügyelet megállapította, hogy a Hahót Tőzeg Kft. jogsértést követett el, mert túllépte a 2025. évre jogszabály alapján kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiséget”.

A jogsértés nyomán a bányafelügyeleti hatóság a céget „szabálytalan bányászati tevékenység gyakorlása miatt a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazva 500 000,- Ft összegre büntette”. A dolognak ezzel még nincs vége: „a bírsághatározattal szemben közigazgatási per kezdeményezhető, amelyre vonatkozó jogorvoslati határidő még nem telt le” – írta a hatóság. Az 500 000, azaz félmillió forintnak, amivel Orbán Győző cégét büntették, tavaly a 411-szerese volt a társaság adózott nyeresége: 205 606 000 forint. Szóval lehet, hogy egyszerűbb (és olcsóbb) lesz befizetni, mint pereskedni.

Az SZTFH azt is hozzátette: az összes hasonló ilyen ügyben „megállapítást nyert, hogy a többletkitermelés tényleges kárt nem okozott, ezért a bírságmértékek a kitermelt többletmennyiséghez mint minősítő körülményhez arányosan igazodtak”.

Nem ellenőrizte viszont a hatóság Orbán Viktor apjának a bányáját, ami a Dolomit Kft.-t, ami Hadházy Ákos néhány héttel ezelőtti posztja szerint kétszeres áron szállított építőanyagot az M1-es építéséhez – ami az Orbán család régi jó ismerősének, Mészáros Lőrincnak a biznisze a Szíjj Lászlóval közös konzorciumon keresztül. Az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt SZTFH ezt írta: „a bányafelügyelet az éves ellenőrzési terve szerint folytatja le az ellenőrzéseket”, és ott legutóbb 2024-ben tartottak műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, továbbá 2025-ben a robbantási tevékenységet érintő vizsgálatot, amik során „a bányafelügyelet jogsértéseket nem tárt fel”.

A főváros egyre romló közbiztonsági helyzetéről, a rendészeti problémák megoldásáról tárgyalt a főpolgármester Baricska Norberttel, Budapest új rendőrfőkapitányával. Korábban a XIII. kerületi polgármester, Tóth József kemény szavakkal kritizálta a főváros vezetőjét, valamint Vitézy Dávid közlekedési minisztert, mondván, Rákosrendezőn olyan áldatlan állapotok alakultak ki, amik egy „második Hős utcát” idéznek. Négy belső kerület polgármestere pedig szerdán adott ki közös közleményt, amiben azonnali kormányzati intézkedéseket kértek Budapest közbiztonságáért.

Karácsony Gergely szerint a budapesti közbiztonság javításához „először meg kell értenünk, hogy a lakosságot joggal zavaró jelenségek egy jelentős része valójában nem rendészeti, hanem szociális kérdés, és elsősorban nem is budapesti, hanem országos”. Szerinte egyaránt része ennek a problémahalmaznak „az elmúlt 16 év antiszociális kormányzásának összes tragikus következménye, a mélyszegénység, az állami gondozott fiatalokat a hajléktalanságba taszító »gyermekvédelem«, a végtelen ostoba és kudarcos drogpolitika, az addiktológiai és pszichiátriai ellátás összeomlása”.

Karácsony Gergely a Facebookon három pontban foglalta össze a tárgyalásuk főbb elemeit:

A főváros vállalja egy addiktológiai utcai szolgálat megszervezését, és már el is kezdik az egyeztetéseket ennek felállításáról az egészségügyi és a szociális kormányzattal.

Továbbá a főváros létrehoz egy úgynevezett Közterületi Koordinációs Munkacsoportot, ami lehetővé teszi az érintett kerületek, állami szervek, a rendőrség, a közterületi, szociális és egészségügyi szakmai szervezetek rendszeresen egyeztetését a problémák kezeléséről.

A főpolgármester emellett Budapest-pótlékot és több rendőrt sürget a közterületekre. Mint írta, lehetnek bármilyen összetettek is az okok, a probléma nagyobb közterületi rendőri jelenlét nélkül nem orvosolható, és mivel „a Főváros által működtetett sebességmérő kamerák sok milliárdos bevételt hoznak az államnak, jogos elvárásunk, hogy ezt a pénzt kapja meg a BRFK, és legyen több rendőr a városban!”

A kutatók hivatalosan is új fajként azonosítottak egy majmot, aminek feltűnő rózsaszínes-narancssárga ajkai, fekete arca és fekete bundája van, és a Kongói Demokratikus Köztársaság erdeiben él. A fekete bundájú állatot az ország középső-keleti részén található Lomami Nemzeti Park sűrű trópusi erdeinek magas lombkoronájában pillantották meg és fényképezték le.

A természetvédők már 2008-ban beszámoltak arról, hogy látták ezt a szokatlan külsejű állatot, de akkor mindössze egy homályos fényképet sikerült készíteniük róla, és csak 10 évvel később tudták újra észlelni. Ezután egy nemzetközi kutatócsoport indult a nyomába, hogy felkutassa és tanulmányozza. Vizsgálataik végül igazolták, hogy egy korábban ismeretlen fajról van szó. Ez mindössze az ötödik afrikai majomfaj, amit az elmúlt 75 évben fedeztek fel.

A kutatásban vezető szerepet játszott Junior Amboko, a Florida Atlantic University doktorandusza. A kutatás során hangfelvételeket, fényképeket készítettek, valamint részletes genetikai vizsgálatokat végeztek. Az eredményeket a PLoS One tudományos folyóiratban tették közzé. Amboko a BBC-nek azt mondta, csodálatos érzés volt egy olyan állat szemébe nézni, amelynek létezéséről ilyen kevesen tudnak.

Egy faj „felfedezése” azt jelenti, hogy hivatalosan is dokumentálják és igazolják: genetikailag elkülönült fejlődési vonalat képvisel. A helyiek egy része ugyanakkor régóta ismeri az állatot, és a Likweli nevet használja rá. Amboko szerint azonban ezek a majmok „meglehetősen félénkek”, és többnyire magasan a fák lombkoronájában rejtőzködnek. A Kongói Demokratikus Köztársaság, az Egyesült Államok és Németország kutatóiból álló csoport a Colobus congoensis latin nevet adta a fajnak, ezzel is tisztelegve az ország gazdag természeti sokfélesége előtt. A faj a kolobuszmajmok csoportjába tartozik.

A Colobus congoensist leggyakrabban kisebb csoportokban figyelték meg; az átlagos csoportméret 6,2 egyed volt. Gyakran más fajokkal alkotott vegyes csoportokban fordult elő. Két másik kolobuszfajjal él együtt: a Piliocolobus parmentieri és a Colobus angolensis fajjal.

A kutatók úgy vélik, hogy az állatok ritkák, és csak az erdő egy olyan részén fordulnak elő, ahol megtalálják a számukra szükséges táplálékot és élőhelyet. Mivel húsukért vadásszák őket, a kutatók remélik, hogy most, hogy a Colobus congoensis önálló fajként hivatalos besorolást kapott, természetvédelmi oltalom alá is kerülhet. (BBC)

Magyarország költötte a legtöbbet orosz vezetékes földgáz beszerzésére az idei első öt hónapban az uniós tagállamok közül: öt hónap alatt 1,1 milliárd euró értékben importált vezetékes orosz gázt. Ezzel együtt ez 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A magyar gazdaság oroszgáz-függőségéről árulkodó adat, hogy az összes EU-tagállam 2,4 milliárd eurót fizetett idén a vezetéken vett orosz földgázért, vagyis az így vett gáz közel fele Magyarországra érkezett. A további két legnagyobb vásárló Bulgária volt 561 millió euróval és Görögország 472 millió euróval, ez a két ország együtt költött nagyjából annyit az oroszoktól vezetéken érkező gázra, mint Magyarország.

Az MTI által kiadott összesítés szerint az Ukrajna elleni orosz támadás előtti 40 százalékról mára mintegy 6 százalékra csökkent az orosz vezetékes gáz szerepe az európai energiamixben. Az Európai Tanács határozata alapján a tagállamoknak 2027 végétől minden orosz fosszilis energiahordozó importját le kell állítaniuk, így a földgázét is. A TASZSZ ugyanakkor arról számolt be, hogy ha a vezetékes mellett az LNG-t is figyelembe vesszük, akkor további 3,7 milliárd eurót fizettek az uniós tagállamok az orosz gázért – igaz, közel tíz százalékkal ez is kevesebb az előző évi, nagyjából 4 milliárdnál.

Az Eurostat adatai és a TASZSZ számításai szerint csak májusban 204 millió euróért vett Magyarország vezetékes orosz földgázt. Még három országba jött vezetéken orosz gáz: Görögországba 129 millió eurónyi, Bulgáriába 122 millió eurónyi, míg Szlovákiába 121 milliónyi. A gáz egyetlen vezetéken, a Török Áramlaton érkezett mindegyik országba. Ha viszont az LNG-t is hozzávesszük, akkor három nyugat-európai gazdaság is nagyobb vásárló: Franciaország 369 millió eurót, Spanyolország 305 millió eurót, míg Belgium 211 millió eurót költött cseppfolyós orosz gázra.

A héten közölte a közmédia, hogy leszerződött a magyar profi foci
2026-2027-es idényének közvetítési jogaira. A megállapodás alapján az M4 Sport a következő szezonban is közvetíti az OTP Bank Liga (NB I), a Merkantil Bank Liga (NB II), a női NB I-es bajnoksága férfi és női futsal NB I, a férfi és női Magyar Kupa, a férfi és női futsal Magyar Kupa meccseit és az UEFA által nem kizárólagosan értékesített magyar válogatotti mérkőzéseket.

Az MTVA a Telexnek most azt írta, hogy a közmédia vezetése egyéves megállapodást kötött a magyar profi labdarúgás 2026–2027-es idényének közvetítési jogairól. A szerződés összértéke 6 milliárd forint, szemben az előző évi 10 milliárd forinttal. Úgy értékelik, hogy ez jelentős megtakarítás mellett garantálja a magyar labdarúgás kiemelt eseményeinek széles körű, ingyenes elérhetőségét az M4 Sporton

Miután Anthony Gordon az 55. percben megszerezte a vezetést Angliának a világbajnoki elődöntőben, Thomas Tuchel csapatának az argentinok 85. percben szerzett egyenlítő góljáig mindössze 12 százalékos volt a labdabirtoklása.

Ez az adat mindennél világosabban mutatja, mi vezetett az angol vereséghez. Nem egyszerűen beszorultak, tudatosan mondtak le a labdáról, a kontrák lehetőségéről és arról is, hogy bármilyen veszélyt jelentsenek Argentína kapujára.

Az angol szövetség éppen azért szerződtette Tuchelt, hogy az ilyen mérkőzéseken másképp viselkedjen, mint elődei. Az Athletic és a Guardian is felidézte, hogy az előző kapitány, Gareth Southgate csapatait rendszeresen azért bírálták, mert a fontos kieséses mérkőzéseken megszerzett vezetés után elvesztették a kezdeményezést, túl mélyre húzódtak, és képtelenek voltak reagálni az ellenfél változtatásaira. Tuchel kinevezésének logikája az volt, hogy az egyenes kieséses párharcok specialistájaként felismeri az ilyen helyzetekben rejlő lehetőségeket.

Gordon gólja után a helyzet kifejezetten kedvezett Angliának. Argentínának ki kellett nyílnia, így nagy területek keletkeztek a védelme mögött. Leandro Paredes lecserélése után kevesebb védelem maradt az argentin középpályán, Nicolás Otamendi beállásával pedig különösen kézenfekvő lett volna gyors angol támadókat küldeni a pályára. Bukayo Saka, Marcus Rashford és Noni Madueke egyaránt a kispadon ült.

Egy ekkora tétű mérkőzésen, egygólos előny birtokában aligha meglepő, ha egy csapat visszaáll, és igyekszik a lehető legkisebbre csökkenteni a kockázatot. A modern futball egyébként is ebbe az irányba tart: elég az Arsenal játékára vagy a Jürgen Klopp vezette Liverpoolra gondolni, amely ugyan a gegenpressingről és a támadófociról vált ismertté, de a Tottenham elleni 2019-es BL-döntőben mégis azonnal visszaállt a korai vezető gól után.

Norvégia és Mexikó ellen bejött ez a taktika Angliának. Csakhogy Tuchel most a védekező cseréivel nem a védelmet erősítette meg, hanem a csapata támadóerejét semlegesítette teljesen. Gordont Ezri Konsa váltotta, később Dan Burn és Nico O’Reilly is érkezett, így Anglia ötvédős rendszerben, egyre mélyebben próbálta átvészelni a hátralévő időt. Ezzel az angolok megszüntették az Argentínára nehezedő összes fenyegetést. Lionel Scaloni csapatának nem kellett attól tartania, hogy egy labdavesztés után az angolok létszámfölényben vezethetnek rájuk támadást. Az argentin védők nyugodtan felléphettek, a középpályások a tizenhatos köré zárkózhattak, Messi szabadon kereshette a réseket a büntetőterület előtt.

A Guardian azt is megjegyezte, hogy az angol védekezés nem egyszerűen mély volt, hanem passzív is. A sok védő jelenléte önmagában nem jelentett kontrollt. Miközben öt angol hátvéd zsúfolódott a tizenhatoson belül, Enzo Fernándeznek többször is maradt ideje és helye távolról próbálkozni. Jordan Pickford az első lövését még a léc fölé tolta, a következő próbálkozásából azonban megszületett az egyenlítés.

Tuchel később azzal indokolta az átállást az ötvédős rendszerre, hogy Argentína sorra nyerte a fejpárbajokat, és folyamatosan beadásokkal veszélyeztetett. Az Athletic elemzése szerint ez az érvelés összekeveri a tünetet az okkal. Argentína azért tudott megszakítás nélkül támadni, beadni és újabb akciókat felépíteni, mert Anglia nem tartotta meg a labdát, és semmilyen veszélyt nem teremtett. A 66. perctől az egyenlítésig eltelt 18 percben összesen két pontos angol passzt jegyeztek fel. Tuchel több védőt küldött be annak a nyomásnak a kezelésére, amit részben saját döntéseivel idézett elő.

Scaloni eközben az ellenkező irányba indult el: csapata hátrányban volt, így nem volt veszítenivalója. Kivette a védekező középpályás Paredest, Nicolás Gonzálezt küldte be, majd Rodrigo De Pault, Lautaro Martínezt és további támadó szellemű játékosokat. A La Nación kiemelte, hogy Argentína négy védővel kezdett, a hajrára azonban gyakorlatilag minden rendelkezésére álló támadóját bevetette.

Az argentin lapok a fordítást elsősorban mentalitásbeli különbségként értelmezték. A Clarín szerint Anglia „megijedt a sikertől”, miközben az argentin játékosok Scaloni nyugalmából merítettek erőt. A La Nación azt hangsúlyozta, hogy a csapat képes szenvedni és meginogni, de nem hagy fel a küzdéssel. Ez nem pusztán nemzeti karakterekről szóló közhely: a két edző cseréi konkrétan megmutatták, melyikük próbálta irányítani az eseményeket, és melyikük húzta volna az időt.

Messi szerepe is azért vált egyre hangsúlyosabbá, mert Anglia maga teremtette meg számára az ideális környezetet. A tizenhatoson belül felsorakozó védők mögött nem volt terület, előttük annál több. A Guardian szerint Messi ekkor kezdte maga köré rendezni a mérkőzést: szabadon mozgott a büntetőterület előtti zónában, és nem kellett komolyan tartania attól, hogy Anglia gyors ellentámadást indít. Lautaro Martínez győztes góljánál is Messi ismerte fel elsőként, hová kell ívelnie a labdát, majd tökéletesen a csatár fejére tette.

Az egyenlítés után Anglia már nem tudott újra támadni. Az előző harminc percben a játékosok azt a feladatot kapták, hogy rúgják el a labdát, zárják a területeket, húzódjanak vissza. Nem lehetett egyik pillanatról a másikra átkapcsolni arra, hogy ismét megtartsák a labdát, építkezzenek, helyzeteket dolgozzanak ki. Az utolsó percekben már csak a céltalan felívelések maradtak Dan Burn és Ivan Toney irányába.

Tuchel a vereség után azt mondta, nem bánja a döntéseit, és a körülményekhez képest talán Anglia legjobb világbajnoki mérkőzését látta. A Guardian ezzel szemben úgy foglalta össze az elődöntőt, hogy

Argentína elszántságot mutatott, Tuchel félelmet.

A Southgate-korszak nagy vereségeinél még lehetett arra hivatkozni, hogy egy fiatal, tapasztalatlan csapat ösztönösen hátrál a nyomás alatt. Az Athletic szerint ezúttal ilyen magyarázat nincs. Sok angol játékos nyolc év alatt már a negyedik elődöntőjét játszotta, vagyis tapasztalatlanságra aligha lehetett hivatkozni, a kispadon pedig minden korábbinál több támadó lehetőség állt rendelkezésre. A visszavonulás tehát nem kényszerű reakció volt, hanem tudatos stratégia. A másik oldalon Scaloni nem valamiféle megfoghatatlan argentin misztikummal, hanem kockázatvállalással, jól működő cserékkel és proaktív játékkal fordította meg a mérkőzést.

Néhány évig Kuna Tibornál kevesen nyertek több közpénzt az Orbán-kormány alatt, főleg állami és államközeli megbízásai révén az ország legnagyobb kommunikációs ügynökségeit építette fel, amíg ki nem esett a pixisből, és később áfacsalás miatt bíróság elé állt. Most viszont, sok év hallgatás után a Válasz Online-nak adott hosszú interjút, amiben a NER-t ekézte, a Fidesz elbaltázott kampányáról is beszélt, és belengette visszatérését.

Ha ott lett volna...

„Az, hogy ilyen vehemenciával, ekkora gyűlölettel, ilyen hülyeségeket, ennyire kontraproduktív dolgokat vesz elő valaki a kampányban, ennyire egy lapra tesz fel mindent, pánikot mutat, vagy tényleg elment a józan esze”, mondta a Fidesz kampányáról Kuna Tibor.

A Fidesz választás előtti kampányából Kuna szerint már lehetett látni, hogy baj van, csak a lényeget nem ismerték fel, hogy az egész ország gyűlöli őket. Ugyanakkor úgy véli, a Fidesznek nem volt igazi kampánya.

„Ha én lettem volna a Tisza tanácsadója, akkor azt mondtam volna, hogy srácok, kérjétek ki a kávét, dőljetek hátra, menjetek, üljetek le, csináljátok, amit kell, de nem kell aggódni, mert ezek le fogják építeni saját magukat, és még a saját táborukat is megeszik”.

Nagyon máshonnan indult

Ahogy már említettük, Kuna bő 10 éve az állami kommunikációs közbeszerzések egyik nyertese volt a Habony Árpád-közeli Csetényi Csaba és a Rogán Antal embereként ismert Balásy Gyula mellett. Kuna Simicska Lajostól indult, majd Seszták Miklós minisztersége alatt is partiban maradt, és bevallottam baráti viszonyban volt Szijjártó Péterrel is.

Ebben az időszakban igazi közpénzcunami ömlött Kuna cégeire. Például ők intézték több milliárdért a 2017-es vizes vb kommunikációját, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kommunikációs ügyeit, lehajoltak a Pécsi Tudományegyetem nyomtatványos megbízásaiért, besegítettek a MÁV-nak, és pár milliárdért a Szerencsejáték Zrt. kommunikációját is bevállalták. A 2016-os foci-Eb alatt pedig 376 milliót kaptak az állami cégektől, hogy meccsnézést szervezhessenek a Margitszigeten, amit a NER-es tápláléklánc rendje szerint Habony Árpád akkori lapjaiban hirdettek meg.

Cégei, a Young and Partners és a Trinity International a kormányzati hátszélnek köszönhetően a piac legnagyobb kommunikációs ügynökségeivé nőtték ki magukat. Szinte az összes állami vállalat kommunikációját ők intézték egy időben, csak 2017-ben 14 milliárd forintnyi közbeszerzést húztak be.

Az eredmények hatására 8 éve Kuna a száz leggazdagabb magyar között szerepelt, aztán jött a feketeleves. Amikor ugyanis Rogán Antal maga alatt központosította az állami kommunikációt, csak Balásy maradhatott „versenyben”, Kunát pedig áfacsalás miatt 2018-ban elítélték. Erről az időszakról is beszélt a VálaszOnline-nak adott interjúban.

A csúcson

Kuna a többi között azt mondta, Magyarországon akkor kezdtek el rossz irányba menni a dolgok, amikor Orbán Viktor és Simicska Lajos – a demokrácia őrzője és védője – „szakított” 2016-ban. Szerinte Simicska volt Orbán környezetében az utolsó „valódi” ember, aki tudott és mert is ellenvéleményt, kritikát megfogalmazni Orbán felé, ő volt az, aki féket tudott tartani.

Az egész folyamat viszont egy kicsit korábban, 2014-ben kezdődött Kuna szerint, ekkor kezdte el Orbánt jobban érdekelni a pénz a kormányzásnál, mivel utóbbi már „zsebben volt”. Azt, hogy őt nem vitte el az akkori változás szele, azzal magyarázza, hogy amit csinált, az szimplán csak jó volt és működött, ezért tudott még a Simicskával való szakítás után is körön belül maradni. Azt cáfolta, hogy Simicska vagy Seszták Miklós embere lett volna.

Vállalkozásáról és az Orbán-kormánnyal való kapcsolatba kerüléséről Kuna azt mondta, 2008-ban hozta létre a cégét, mert látta, hogy a kommunikációs piacon van egy piaci rés. Orbánék 2010-es hatalomra kerülése után pedig felfigyelt arra, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos kommunikációban óriási gondok vannak, ezért megírt egy kisebb tanulmányt, mit és hogyan lehetne csinálni. Ezt eljuttatta Simicska Lajosnak. Azt egyébként Kuna is elmondta, hogy a különféle piacok fel vannak osztva egyes piaci szereplők között, akkoriban pedig a kommunikációért Jászai Gellért csapata felelt Elkán Péterrel az élen (ő a mai napig a 4iG kommunikációjáért felel). Az első ügyfele a GYSEV volt, az egész szerződés mindössze 4 millió forintról szólt.

Saját véleménye szerint egyébként egy kormányzatnak nem kell sem óriásplakátokra, sem online hirdetésekre költeni, legfeljebb csak akkor kell belenyúlnia egy kampányba, ha az állampolgárok attitűdjét akarja megváltoztatni. Viszont szerinte a legjobban az óriásplakátokból lehet pénzt kivenni, hiszen a legolcsóbb dolog kihelyezni egy plakátot. Az óriásplakátokról egyébként meglehetősen rossz véleménnyel van: „ez az állampolgárral szembeni tiszteletlenség, én jogszabállyal betiltanék minden kültéri reklámot”, mondta.

Reklámpiaci tevékenységével 2018-ban a 100 leggazdagabb magyar közé került a 27 milliárd forintos vagyonával, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, „nem akarom azt mondani, hogy nekem ez járt, én csináltam a dolgom”. „Nagyon örülök, hogy az a termék, amit én találtam, megtalálta a vevőjét”, szummázta.

A kormányzati kommunikáció következő lépcsőfoka az volt, amikor központosították a beszerzéseket, és három szereplőt versenyeztettek: Kuna cégét, Balásy Gyuláért meg Csetényi Csabát. Erről az időszakról azt mondta, amíg volt verseny, addig jó volt. Csetényivel szakmailag nagyon kemény verseny zajlott, a szerinte nagy szakmai múlttal és referenciákkal nem rendelkező Balásyval kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, vele azért volt nehéz versenyezni, mert „az embernek mindig az volt az érzése, hogy arra lejt a pálya”.

Kiesés a pixisből

2018-ban viszont fordult a kocka, Rogánék a kormányzati kommunikáció három szervezője közül kettőt váratlanul kirúgtak, és így egyszereplőssé vált a kormányzati kommunikációs „verseny”,

„két hét alatt az összes ügyfelem átszerződött a Balásy Gyulához (...) nemcsak a közszolgálati ügyfeleim, a piaci ügyfelek is”, mesélt arról az időszakról.

Szerinte ez önmagában nonszensz dolog, hiszen ezek hosszú távú szerződések voltak, de minimum egy éven belüliek.

Ebben az időszakban, 2018-ban állt Kuna Tibor bíróság elé egy áfacsalásos történetben, bűnösségét már az előkészítő tárgyaláson elismerte. Végül az okozott kár megtérítésére és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, bár az ügyészek letöltendő börtönt kértek rá. Mindenesetre az ügy hatására nemcsak az állami, de a piaci ügyfelek is elpártoltak tőle, szinte egyik napról a másikra.

Kuna az interjúban arról beszélt, furcsa, hogy ebbe az ügybe belekeveredett. Azt mondta, 1300 számla között találtak öt olyat, aminél nem fizetett be összesen 52 milliónyi áfát. Megjegyezte, hogy a büntetési határ 50 milliónál kezdődött, és Kuna szerint a pénzt simán levonhatták volna a folyószámlájáról is. A bíróságon tett vallomásában a fiktív számlákat azzal magyarázta, hogy hirtelen túl sok megbízásuk lett. Azt mondta, azért ismerte be végül az áfacsalást, mert nem akarta, hogy bántsák a családját, félt ugyanis a hatalomtól.

„Nyuszi voltam. Ha az embernek családja van, és a diktatúra érte jön, jobb mindent beismerni”, mondta.

Kuna Tibor az interjúban azt állította, hogy 2 milliárd forintot fizetett a Mediaworksnek, miután azt az üzenetet kapta, hogy hirdetést kell vásárolnia a médiavállalattól. A konstrukció úgy szólt, hogy a kifizetett összeget később reklámmegjelenések formájában lehirdetheti. Erre azonban máig nem került sor.

„Nem is lett volna mit” – mondta Kuna, aki szerint addigra már nem volt működő cége, korábbi munkatársai pedig átmentek Balásy Gyula érdekeltségeihez. Kuna ezt az összeget egyfajta „védelmi pénzként” emlegette.

A Media1 megkérdezte ezzel kapcsolatban a Mediaworksöt, amely valótlannak nevezte Kuna állításait.

„A Mediaworks Hungary Zrt. és a Trinity Kft. között 2018-ban egy, a médiapiacon teljesen szokványos együttműködési megállapodás jött létre. A konstrukció lényege, hogy a reklámügynökség vagy a hirdető partner előre meghatározott médiakeretet köt le, amelyért cserébe a médiavállalat a rendelkezésre álláson túl, a listaárnál kedvezőbb hirdetési díjakat biztosít. Az nem rendkívüli vagy egyedi megoldás, hanem a hazai és nemzetközi médiapiac bevett működési gyakorlata”.

Szerintük nem igaz az sem, hogy a Trinity nem kapott szolgáltatást, illetve nem volt lehetősége a hirdetési keret lehívására.

A rendszert szerinte a félelem tartotta össze

De vissza az interjúhoz. Kuna szerint nemcsak ő, hanem a NER más szereplői is folyamatos félelemben éltek.

„A rendszer egészét ez tartotta össze. A félelem. Hogy bárkiért eljöhetnek”.

Az egészet úgy magyarázta, hogy az ember nyaka köré egy damil vagy inkább egy acéldrót van tekerve, és amikor nem jól viselkedik, akkor azt meg lehet húzni. Ezt az acéldrótot pedig a hatalom tartotta kézben.

Balásy Gyula pityergős interjúja alatt Kuna Tibor egy „borzasztóan kétségbeesett” embert látott. Szerinte az valójában egy beismerés volt, hiszen ha mindent tisztességesen és tisztességes áron csinált volna, akkor egy hatalomváltással legfeljebb vége az üzletnek. Korábban ennél is keményebben fogalmazott, a 24.hu-nak az ominózus interjú és felajánlás után azt mondta:

„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér. Balásy Gyula talán élete első valóban önálló döntését hozta meg – és szerintem ez nem volt sem sikeres, sem szerencsés”.

Kuna a mostani interjúban bejelentette, hogy visszatér a magyar reklámpiacra, ahogy ő fogalmazott: fél lábbal Magyarországra jön, fél lábbal pedig marad külföldön. A visszatérésről csak annyit árult el, hogy megvesz egy médiavállalkozást, hogy pontosan mit, az néhány héten belül kiderül szerinte, viszont állami pénz nem lesz benne. Az elmúlt években írt egy könyvet, amit most fognak kiadni az Egyesült Államokban, és épp Olaszországba tart, mivel a második könyvét ott fogja megírni. Egyébként Spanyolországban él már évek óta, és alapvetően tanácsadással foglalkozik.

A kijevi Ivan Franko téren több száz ember gyűlt össze, hogy Mihajlo Fedorov védelmi miniszter leváltása ellen tiltakozzon. A tüntetők olyan transzparenseket tartottak a magasba, mint: „Ne nyúljatok ahhoz, ami működik!”, illetve „Hozzátok vissza Fedorovot!”. A résztvevők azt skandálták: „Szégyen!” A minisztert támogató megmozdulásokat Ukrajna más nagyvárosaiban is megtartották.

A tiltakozást az ukrán hadsereg egyik magas rangú tisztje is támogatta. Az ukrán légierő parancsnokhelyettese, Pavlo Jelizarov ezredes felmondási kérelmet nyújtott be a fegyveres erőknél, tiltakozásul Fedorov menesztése ellen.

A 35 éves Fedorov előző este Telegram-csatornáján közölte, hogy nagy megtiszteltetés volt számára a tisztség betöltése, ezzel gyakorlatilag megerősítve távozását. Ukrán sajtóértesülések szerint a helyére Ihor Klimenko eddigi belügyminiszter kerülhet. Eredményei között említette, hogy lekapcsolták az orosz hadsereg Starlink-termináljait, valamint szerződéseket kötöttek Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges rakéták beszerzésére. A Financial Times forrásai szerint Fedorov többször is megakadályozta, hogy a védelmi szerződéseket az ukrán hadiipari elit befolyásos szereplőinek játsszák át. A leváltása után Fedorov azt mondta, hogy korábban Olekszandr Szirszkij főparancsnok leváltását kérte Zelenszkijtől. Az RBC-nek azt mondta, hogy az ukrán elnök felkérte tanácsadónak, de visszautasította.

Zelenszkij a miniszterelnökét is lecserélte, az ukrán parlament csütörtökön elfogadta Szerhij Koreckij kormányfői kinevezését. A Naftohaz állami energetikai vállalat vezérigazgatóját Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelölte a miniszterelnöki tisztségre. (Meduza/Moscow Times/MTI)

A 444 tudomása szerint Puskás Norbert lett a MOHOSZ új elnöke. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke 48:20-ra megnyerte a választmány szavazását Udvari Zsolttal, a Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség ügyvezető igazgatójával szemben.

Puskást a kritikusai a leköszönt fideszes elnök, Szűcs Lajos emberének tartják, a támogatói épp ellenkezőleg. Kapcsolatépítésben Puskás mindenképp hatékonyabb volt, hiszen a választás előtt 2 nappal együtt fotózkodott Radnai Márk Tisza-alelnökkel. Puskás a MOHOSZ alelnökeinek egyike volt évek óta, május 26. óta pedig elnökhelyettesi kinevezéssel irányította a szervezetet, amelynek Szűcs lemondása miatt nem volt elsőszámú vezetője.

A témáról írt hosszabb cikkünkket itt olvashatod.

Idén tavasszal jelentőset fordult az orosz–ukrán háború megítélése: míg korábban a figyelem általában Ukrajna mozgósítási nehézségeire, az amerikai támogatás megszűnésére és az orosz csapatok lassuló, de folyamatos előrenyomulására koncentrált, most közmegegyzés alakult ki abban, hogy fordult a kocka. Ukrajna mélységi dróncsapásai teljesen új helyzetet teremtettek, a frontvonal érdemben alig változik hónapok óta, Oroszország pedig korábban elképzelhetetlen gazdasági nehézségekkel néz szembe.

Mindezek ellenére nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin le akarná zárni a háborút, sőt: továbbra is folyamatos rakétatámadások érik az ukrán városokat, lakóövezeteket. Ha a következő hónapokban nem születik valamiféle tűzszünet (amire jelenleg kevés az esély), akkor újra jön a tél, és az orosz hadsereg ismételten össztűz alá veszi az ukrán energia-infrastruktúrát.

Ezért fontos fejleménye a múlt heti ankarai NATO-csúcsnak, hogy Donald Trump azt nyilatkozta, Ukrajna licencmegállapodást kaphat „védelmi célú” Patriot rakéták gyártására. „A Patriot-gyártási licenc megadása kifejezetten jelentős fejlemény lenne, de még rengeteg a kérdőjel. Egyelőre úgy tűnik, Trump az elfogórakétákra utalt, bár nem részletezte pontosan, milyen engedélyek megadását fontolgatja. Szakértők szerint bármilyen licencmegállapodás valószínűleg az amerikai hadiipari vállalatok és kormányzati szervek jóváhagyását is igényelné, és Trump azt mondta, az elképzelést még nem egyeztette a Patriot rendszert gyártó vállalatokkal, a Raytheonnal és a Lockheed Martinnal, de szerinte "ők örülni fognak ennek” – írtuk a csúcsról szóló cikkünkben.

A szakértők azonban felhívták a figyelmet, hogy Trump arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok Patriot-készlete kezd elfogyni, pedig arra a saját céljaira is nagy szüksége van, ezért Ukrajna nem kaphat azonnal további rakétákat.

Márpedig Volodimir Zelenszkij nem véletlenül sürgeti a megoldást, Ukrajnának minél gyorsabb segítségre volna szüksége, hiszen több olyan alkalom is volt most júliusban, amikor Kijev már egyetlen, a fővárost támadó orosz ballisztikus rakétát sem tudott elhárítani.

Többet nem adunk, csináljátok meg magatoknak!