CAWI - blog az online kutatásról

Miért jobb egy (nem csak) geolokációs mobil kutatási rendszer?

pinter.robesz — Wed, 04 Dec 2013 12:00:48 +0100

A HWSW 2013. november 13-i App! konferenciáján bemutatkozott a VeVa.hu (Véleményem Van) online / mobil hibrid kutatási rendszere. De vajon mit lehet tudni a mobilos / okostelefonos kutatásokról? Miért kell ezzel foglalkozni? Hol lehet benne potenciál? Miben jobb egy ilyen rendszer - a helymeghatározáson túl? Íme a prezi:

Miért jobb egy (nem csak) geolokációs mobil kutatási rendszer? from Robert Pinter

Média Hungary 2013

pinter.robesz — Fri, 17 May 2013 14:45:56 +0200

Idén nagykorúsodott a Média Hungary - immáron 18. alkalommal rendezték meg az eseményt.

Számomra alapvetően a televíziós, videós, mozgóképes trendek tűnnek most különösen erősnek - erről a Netidők blogon írtam is, Újra szexi a tévézés? - címmel egy részletesebb blogposztot.

Szakmai érdeklődésből majdnem teljesen végigültem a mobilos (okostelefonos) szekciót is, ahol én is előadtam, ezúttal az okos értékesítési technikákról beszéltem. A következő viccből kiindulva tettem fel a kezdő kérdést:

- Aranyom, Te az okosakat vagy a szépeket szereted?

- Én egyiket sem, én Téged szeretlek...

tehát adódik a kérdés, hogy hogyan legyünk szépek és okosak? Mert egy párkapcsolatban működhet, hogy sem szépek, sem okosak nem vagyunk, de elfogadnak minket, a piacon viszont vagy az egyikre, vagy a másikra, esetleg mindkettőre, de szükségünk a boldoguláshoz.

További elmélkedések a diákon (érdemes letölteni, a jegyzet nézetben további videók, linkek, megjegyzések találhatók):

Okos értékesítési technikák - okos eszközökre from Robert Pinter

Az eNET-nél folytatom – a mobil és az online kutatás ötvözése

pinter.robesz — Fri, 04 Jan 2013 12:52:36 +0100

Idén január elsejétől az eNET-ben folytatom. 4,5 évig dolgoztam az Ipsosban, ott tanultam ki az online piackutatás csínját-bínját és most ezt a tudást szeretném tovább csiszolni, miközben ötvözzük a mobilos és online megoldásokat.

A váltásnak több oka van, egyrészt az Ipsosban lezárult egy korszak: a cég magyar online kutatási rendszerét az elmúlt két évben fokozatosan átállítottuk az Ipsos Interactive Services fémjelezte nemzetközi rendszerre. Így úgy éreztem, hogy most nyílik alkalom jó ütemben eljönni a cégtől, anélkül, hogy félbe kellett volna hagyni valamilyen hosszabb távú projektet, amiben aktívan részt vettem.

Így a lehető legjobb időben talált meg az eNET ajánlata, hogy hozzunk létre egy új online és egyúttal mobilos kutatási rendszert. Nagy építkezés elején vagyunk tehát, ahol sok mindent ki kell találni, össze kell rakni a csapatot és a rendszert, illetve be kell vezetni a piacra az új szolgáltatásokat. Remek kihívásnak ígérkezik!

Nem titok, hogy mivel az elmúlt két évben nagyon sokat foglalkoztam az okostelefonok terjedésével, a mobilos trendekkel, szerettem volna a napi munkámban is még közelebb kerülni ehhez a területhez. Most erre is lehetőségem van.

A blog természetesen megmarad, a jövőben is tervezem több-kevesebb rendszerességgel blogposztok írását az online és mostantól már a mobilos kutatási világról is.

Tudom mit csináltál tegnap a telefonoddal!

pinter.robesz — Wed, 28 Nov 2012 14:12:23 +0100

Tegnap rendezték meg először a Mobile Hungary konferenciát, amely a Média Hungary és az Internet Hungary legjobb hagyományait követte, immár harmadikként csatlakozva a rendezvénysorozathoz. Jómagam a reggeli kutatói kerekasztalban és egy adatkontrollal foglalkozó délutáni beszélgetésben próbáltam meg emelni az esemény fényét.

A kutatói kerekasztalban az eNet, az NRC, a gemius és a Google képviselőivel azt vitattuk meg, hogy hol tart ma a magyar okostelefon piac. Az Ipsos Mobinauta naplós méréséből az látszik, hogy a nappali órákban folyamatosan legalább az okostelefon tulajdonosok 25-30%-a használja a készülékét. Jellemzően telefonálnak, böngésznek, fészbúkoznak, sms-t írnak, zenét hallgatnak vagy játszanak a készülékeken. Mindemellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy más médiumokkal összevetve az okostelefon tulajdonosok az esti fő műsoridőt leszámítva a telefonjukon érhetők el a leginkább. Ehhez az is nagyban hozzájárul, hogy körükben meglehetősen erős a párhuzamos médiahasználat.

Akit a részletek érdekelnek, íme a diasor (az Ipsos Mobinauta kutatás teljes jelentése és adatbázisa továbbra is megvásárolható ügyfelek számára):

Tudom mit csináltál tegnap a telefonoddal from Robert Pinter

Mi változik, ha mindenkinek lesz okostelefonja?

pinter.robesz — Wed, 21 Nov 2012 06:41:00 +0100

A fentebbi címmel tartottam tegnap előadást a HWSW App! konferenciáján, azon a rendezvényen, ahol általában a legnagyobb Magyarországon az egy négyzetméterre eső alkalmazásfejlesztők száma idehaza. Persze e mellett "megrendelőket", valamint tipikus ügynökségi embereket és egyéb megmondókat is szép számmal találni. Az elsődleges célközönségnek (értsd alkalmazásfejlesztők) elsősorban azt kívántam adatokkal is alátámasztva elmondani, hogy az okostelefon felhasználók tábora már ma is cizellált, több szegmenst tartalmaz és a bővülés jelenlegi ütemét elnézve a jövőben újra- és újra fel kell majd fedeznünk ezt a területet, mivel az újonnan becsatlakozók felülírják a mindenkori trendeket. Az okostelefonosok például ezekben a hónapokban változnak át a prémium közönségből szépen lassan mainstream közönségekké. Így, többes számban. Az adatok továbbra is az Ipsos MobiNauta kutatásból származtak - és íme a diák:

A dilemma: mi változik, ha mindenkinek lesz okostelefonja? from Robert Pinter

Szeretem a mobil reklámokat!

pinter.robesz — Tue, 20 Nov 2012 06:59:00 +0100

Azt tudjuk, hogy sokan nem szeretik a reklámot - míg egyesek teljes elutasítják, mások megtűrik, mint szükséges rosszat, bár vannak, akik imádják és maguk keresik a jó hirdetéseket. De vajon mi a helyzet az okostelefon használókkal? A DIMSZ múlt pénteki "Agytágító" tréningjén a hazai okostelefonos helyzet bemutatásán túl arra kerestem a választ, hogy hogyan állnak hozzá a magyar okostelefonosok a reklámokhoz. Mint a lentebbi diákból kiderül a reklámimádókat, bár nincsenek sokan, elsősorban a reggeli és esti órákban lehet a készülékeiken keresztül megtalálni...

Szeretem a mobil reklámokat from Robert Pinter

Negyedik rész - Új remény: A telefon visszatér

pinter.robesz — Mon, 19 Nov 2012 10:57:58 +0100

Vajon illúzió vagy remény, hogy az okostelefon képes lehet áthidalni a számítógép és internet teremtette digitális szakadékot? Valószínűleg mindkettő egyszerre. Múlt csütörtökön az NJSZT digitális esélyegyenlőség konferenciáján adtam elő, ahol a fentebbi kérdést jártam körbe, részben az Ipsos friss, MobiNauta kutatásának adatai segítségével.

De hadd beszéljenek a diák:

Negyedik rész: Új remény – A telefon visszatér from Robert Pinter

Online kvantitatív kutatás: a legnagyobb mind között

pinter.robesz — Tue, 06 Nov 2012 17:30:00 +0100

Kevesen tudják, hogy évek óta az online kutatási módszertan a legnagyobb a bevételeket tekintve a világon. A több, mint 20%-os bevételarányos részesedés az online kutatás érettségét és széleskörű elterjedtségét, elfogadottságát mutatja. Persze Magyarországon részben az alacsonyabb internet penetráció miatt, részben az offline módszertannal készülő kutatások nyomott árazása miatt kevésbé nyert teret eddig, mint a nyugati piacokon.

Az online kvantitatív kutatásokon belül is kiemelten fontos a paneles, kérdőíves kutatás, ez a zászlóshajója az online kvantitatív metodológiának. E mellett még léteznek címlistás és ún. banneres (vagy nyitott) kutatások is, amelyek professzionális környezetben kevésbé elterjedtek, de például az egyetemi szférában (főleg a szakdolgozó diákok körében) nagy népszerűségnek örvendenek.

A korábbi, online kvalitatív módszerekről szóló előadásom után ezúttal a kvantitatív módszerekről adtam elő a Budapesti Gazdasági Főiskola külföldi hallgatóinak, angol nyelven. A téma látszólag szárazabb, valójában szakmailag nem kevésbé izgalmas kérdéseket vet fel.

Introduction to online quantitative research from Robert Pinter

Miről csiripeltek a piackutatók szeptemberben

pinter.robesz — Tue, 16 Oct 2012 11:44:45 +0200

Bár idehaza nem mondhatnánk népszerűnek a twittert, ettől még az él és virul számos országban és szakmai közösségben – mint amilyen például a piackutatás. Ennek köszönhető, hogy pár hónappal ezelőtt a Research-Live egy remek új szolgáltatást indított a Dollywagon közösségi média kutató céggel közösen, mégpedig hónapról-hónapra közzéteszi, hogy miről csiripeltek a legtöbbet a piackutatók. Kiváló trendfigyelő eszközről van tehát szó, ami megmutatja, hogy mit gondol a szakma, mi az, ami éppen érdekes. Ráadásul elérhetővé teszi a twittert nem használók számára is a legérdekesebb anyagokat. Érdemes tehát figyelni, hogy mikor jelenik meg az újabb cikk az előző hónap „legkicsiripeltebb” témáival.

A szeptemberi kínálat elérhető ebben a cikkben. Első helyen a kedvenc piackutatóm, Ray Poynter négy diszruptív (tehát a jelenlegi helyzetet felrúgó, megszakító) piackutatási változásról írott blogposztja áll. De találunk itt közösségi média kutatásról, big data-ról és két Google Analytics-ról szóló hírt is.

Jó csemegézést!

Pintér Robesz

WEBDATANET: nemzetközi hálózat az online kutatásmódszertan vizsgálatára

pinter.robesz — Mon, 08 Oct 2012 06:42:00 +0200

Pár éve részt vettem egy nemzetközi hálózatban a COST (European Cooperation in Science and Tecchnology) égisze alatt, ami a szélessávú internet társadalmi hatásaival foglalkozott. A COST egy olyan európai együttműködés, amely a kutatók közötti kapcsolatépítést támogatja rendszeres találkozókkal, kiadványok megjelentetésével, konferenciák finanszírozásával, bár magáért az elvégzett munkaért közvetlenül nem fizet. Nagy presztizs és kiváló lehetőség részt venni a COST akcióiban, amelyek általában évekig tartanak és adott témával foglalkoznak.

A napokban elfogadták jelentkezésemet egy újabb COST Akcióba, a WEBDATANET-be, amely a web-alapú adatgyűjtés módszertani kérdéseivel foglalkozó kutatókat fogja össze (jelenleg) 22 európai országból. Röviden a hálózatról:

"WEBDATANET is a unique multidisciplinary European network bringing together leading web-based data collection experts, (web) survey methodologists, psychologists, sociologists, linguists, economists, media researchers, Internet scientists and public opinion researchers from 22 European Member States.

By addressing methodological issues of web-based data collection (surveys, experiments, tests, non-reactive data collection, and mobile Internet research) and fostering its scientific usage WEBDATANET aims to contribute to the theoretical and empirical foundations of web-based data collection, stimulate its integration into the entire research process (i-science), and enhance the integrity and legitimacy of these new forms of data collection"

Az első találkozó, amin már magyar delegáltak is részt vesznek (így jómagam is), idén november közepén Ljubljanában lesz. A jövőben tervezem, hogy az újraélesztett CAWI blogon rendszeresen be fogok számolni a hálózat működéséről, az izgalmasabb eredményekről, érdekes kiadványokról, tartalmas rendezvényekről. A WBDATANET működése előreláthatólag 2015-ig júniusáig tart, szóval évekre lesz muníció a témában.

A twitter és Nielsen "paktumról"

pinter.robesz — Fri, 05 Oct 2012 11:37:23 +0200

Olvasom a Piackutatás blogon a twitter és Nielsen "paktumról" szóló hír nagyon szubjektív kommentjét. Miután a poszt alatt nem sikerült a kommentet elküldeni (blog.hu hiba, szerintem a linkek miatt, amiket beleraktam), röviden reagálnék itt:

Nem vagyok biztos benne, hogy a szerző rendesen elolvasta a hírt (annak ellenére, hogy nagyra tartom a Piackutatás blog szakmai tevékenységét, szerintem ez egy elsietett, átgondolatlan és rossz stílusban megírt poszt).

Röviden a hírről: a megállapodás szerint twitteren küldenek ki meghívókat, amire bárki válaszolhat, aki követi az adott márkát. Ha jobban belegondolok csak a célzással, a válaszadási aránnyal, tehát a mintaméret tervezhetőségével és a reprezentativitással van gond. Számok persze így is lesznek, csak az eredmények használhatósága kérdőjeles.

Persze, azért a fenyegetés (amit a twitteren végezhető kutatások jelentenek) félig-meddig komolyan veendő, ahogy Ray Poynter mondja: "society is moving away from a culture of evidence-based decision making in favour of gut instinct" Vagyis ebben az esetben a gyorsaság mindenek felett! Ha nincs ideje egy cégnek/döntéshozónak megbízható kutatások alapján dönteni, ilyen gyors, twitteren végzett kutatások elegendők lehetnek a megérzései alátámasztására / cáfolására.

De biztos, hogy azoknak az ügyfeleknek, akik az online paneles / kérdőíves kutatási módszertant is olyan nehezen fogadták el, egy ilyen twitteres hókuszpókusz sosem lesz elég jó. Szerencsére. És ez nem egyszerűen szubjektív dolog. A twitteren egyszerűen nem lehet elérni a lakosságot, még egy adott márka fogyasztóit sem rendesen. Egy nagyon szelektív válaszadói kört lehet csak megszólítani, így erre iszonyatosan kockázatos bármilyen üzleti döntést alapozni. Emiatt korlátos, hogy mire szabad használni a dolgot. De egész biztos, hogy ezzel a Nielsen-nél is tisztában vannak (és a twitternél is, nem véletlenül vonták be a Nielsen-t, ahol profi piackutatók dolgoznak).

Keress 740 eurót piackutatással! Átverés?

pinter.robesz — Thu, 04 Oct 2012 06:21:00 +0200

Egy kedves ismerősöm e-mailen keresett meg, hogy mit szólok az alábbi "munkalehetőséghez", amely havi 740 eurót ígér "keresetként" pusztán online kérdőívek kitöltésével. Azt kérdezte, hogy szerintem ez lehetséges-e vagy átverés.

Lássuk először a levél egy részletét, aztán, hogy vajon lehetséges-e ez:

"Üdv.! Kedves (Leendő) munkatársam!

Egy olyan lehetőséget szeretnék neked bemutatni,ahol minden ajánlgatás
nélkül is komoly kereseted lehet!!

Ez egy sima piackutatói internetes munka, hónapok óta rendesen fizet, az e
havi kikérést, jövőhónap 6-án fizeti ki.

A munka:
Marketing kutatás - fizetett felmérések.
A feladat: videó reklámok megtekintése és az ezekkel kapcsolatos kérdések
megválaszolása. Tesztalapú kérdések, kicsit, nagyon, egyáltalán, talán stb.

Napi elfoglaltság: 10-20 perc
Napi 4 felmérést lehet csak tesztelni.
Regisztrációd bónusza: 20 EUR regisztrációnál azonnal a számládra kerül.
Napi kereseti lehetőség: 24 EUR
Havi jövedelem: 740 EUR (Ez már felér egy igazán jó havi fizetéssel: ~ 220000,-Ft.)

Amennyiben ajánlod másnak is: Ajánlói jutalék: 5 EURO/fő regisztráltad után azonnal a számládra
kerül.
A referáltak keresetének 15%-át is megkapod.

Minimális kifizetés: 500 EURO ez alatt nem lehet kikérni.

Kifizetés PayPal-ra, a kikérést követő hónap 6-án.

Itt tudsz regisztrálni:

Alább leírtam a használati utasítást az oldalhoz.

Ha valakinek kétsége támadna, a cég megbízható és fizet. A Sondajro a
Mediasys leányvállalata Romániában, amely egy igen nagy multi cég. A két
cég honlapja:

Ne feledd: Ha nem megy a toborzás vagy, ha nem szeretsz ajánlani másoknak, Neked ez akkor is
működik!

Útmutató:

AZ OLDAL ROMÁN NYELVŰ EZÉRT HASZNÁLD A GOOGLE CHROME BÖNGÉSZŐT ÉS ÁLLÍTSD
BE A FORDÍTÓT!"

Először is: nem ismerem a cége(ke)t, az oldalak léteznek, tényleg románul vannak. Nem próbáltam meg regisztrálni (nem bízom bennük). Azt nem tudom biztosan állítani, hogy átverésről van szó, de belülről ismerve az online piackutatás működését, erősen kétséges, hogy online felmérések kitöltésével bárhol a világon meg lehetne keresni ennyi pénzt. Miért?

1. A piackutatási panelekben szinte kivétel nélkül tiltott a készpénz kifizetés, pont azért, mert senki nem akar profi (foglalkozásszerűen kérdőívekre válaszoló) válaszadókat - tehát azt akarja tehát mindenki elkerülni, amivel a fentebbi levél kecsegtet.

2. Ahol (mint nálunk az Ipsos paneleiben) pontrendszer van, amit például vásárlási utalványokra lehet átváltani, ott nagyságrendekkel kisebb a kérdőívenként adott ösztönző (eurócentekben mérhető), még Nyugat-Európában is. Ennek okát könnyű belátni, az ösztönzőt a megrendelő fizeti, nagy a verseny, a cégek inkább kevesebbet szeretnek fizetni a kutatásokért, nincs az a cég, ami annyit fizetne egy kutatásért, hogy utána a válaszadók százezreket keressenek havonta, forintban).

3. A minőségi panelekben, amik elfogadják a nemzetközi piackutatási szervezetek ajánlásait, maximálva van, hogy egy válaszadó összesen hány kutatásra hívható meg hetente(!) / havonta (nem naponta) és kategóriánként adott idő alatt. Senki nem akar agyonkérdezett válaszadókat. Emiatt sem lehetséges válaszadásból meggazdagodni.

4. Végül, a cégek az online kutatásokban is kiegyensúlyozott mintát akarnak, egy Romániában, románul kitölthető regisztrációs kérdőívvel futó rendszerbe biztosan nem keresnek magyar válaszadókat. Ha azokat keresnének, akkor magyarul lenne a regisztrációs kérdőív. Ha ennek ellenére regisztráció után jön kérdőív, akkor az is biztosan románul fog érkezni és román válaszadókat keres.

Mindent összevetve tehát, bár nem biztos, hogy átverésről van szó és lenyúlják az embert, az azonban biztos, hogy emiatt nem érdemes felmondani a jelenlegi munkahelyünkön, mert kérdőívek kitöltéséből továbbra sem lehet megélni.

Pintér Robesz

Online kvalitatív kutatás: szexi, de ritkán használják

pinter.robesz — Wed, 03 Oct 2012 09:19:41 +0200

Bár online kvantitatív kutató vagyok (értsd, elsősorban kérdőíves felmérésekkel foglalkozok, amikhez nagy online paneleket használunk az Ipsosban, ahol dolgozok), időről-időre mégis kirándulást teszek az online kvalitatív világba is. Miközben az online paneles kérdőíves felmérési módszertan ma már bevételt tekintve a legnagyobb a világon (maga mögé utasítva a hagyományos kérdőíves módszereket is) az online kvalitatívról ez már korántsem mondható el. Szexi, izgalmas, körülrajongott, de nem igazán használt módszertanokról van szó. Mégis érdemes megismerkedni velük.

Tegnap a Budapesti Gazdasági Főiskolán volt szerencsém az ERASMUS diákoknak az online kvalitatív módszerekről beszélni. Jómagam 14 évvel ezelőtt a finnországi Tamperében tanultam egy szemesztert ERASMUS diákként, így örültem, hogy végre visszaadhatok valamit abból, amit akkor kaphattam. A módszertanok közül az online fókuszcsoportot, a kutatási blogokat / fórumokat, a piackutatási online közösségeket (MROC) és a netnográfiát (social media kutatás) mutattam be.

A diasort kiraktam a slideshare-re is, szabadon olvasható, letölthető (érthető okokból angol nyelven készült).

Introduction to online qualitative research methods from Robert Pinter

Pintér Robesz

Egy Ipsos kutatás margójára: országok közti digitális szakadékok

pinter.robesz — Fri, 13 Apr 2012 14:10:57 +0200

Pár napja jelent meg az Ipsos több sajtóhíre is, amely 24 ország internetezőire vonatkozóan közölt adatokat. Az adatokból jól látszik, hogy érdemi különbség van az országok között a tekintetben, hogy mire és hogyan használják a lakosai az internetet.

Magyarország például , de például a videójátékok használatát tekintve hátul kullogunk. Mindez arra hívja fel a figyelmet – ami sokszor elsikkad vagy mondhatni nem látható számunkra -, hogy másképpen használjuk az internetet az egyes országokban, ami teljesen eltérő piaci lehetőségeket ad a vállalkozásoknak, eltérő környezetet jelent a (sokszor multi) hirdetőknek és másfajta beavatkozásokat igényel a politikától. A helyhez kötött csőlátásunkból viszont az fakad, hogy erről elfelejtkezünk és sokszor azt hisszük mindenhol ugyanúgy működik ez a világ, a máshol működő dolgok könnyedén átültethetők a helyi viszonyokra.

Vajon mi köze van mindennek a digitális szakadékhoz? Kiderül a Netidők blogon megjelent posztból, aminek a fentebbi szöveg is a része.

Piackutatási szolgáltatást indít a twitter

pinter.robesz — Fri, 02 Mar 2012 09:01:37 +0100

Korábban (három évvel ezelőtt) .

A mobiltelefon elterjedése idehaza és a nagyvilágban

pinter.robesz — Fri, 14 Oct 2011 09:11:32 +0200

Folytatódik a múltkoriban elkezdett sorozatom a mobiltelefonokról és okostelefonokról, amely az Információs Társadalom folyóirat számára készített cikk alapján mutatja be az eszköz elterjedtségét és a főbb számokat.

Ezúttal a

Az okostelefonok terjedése Magyarországon: nincs időnk gondolkodni

pinter.robesz — Fri, 30 Sep 2011 08:58:48 +0200

A társadalomtudósok rendszerint 2-4 éves ciklusokban kutatnak és tárnak fel teljes mélységében fontos társadalmi változásokat, folyamatokat. Az okostelefonok esetében erre egyelőre nincs se idő, se mód. Mérni viszont muszáj, hogy legalább később rekonstruálhassuk, mi történt. Blogposzt sorozatom az okostelefonok hazai terjedésével foglalkozik.

Az első rész a

Játékos kérdőívek?

pinter.robesz — Fri, 23 Sep 2011 06:32:23 +0200

Kevesen gondolnák, hogy a kérdőívek kitöltése szórakoztató is lehet. Valószínűleg igaz is, hogy kitöltendő kérdések hosszú percekig való megválaszolása maximum a szociológusok számára izgalmas, merő szakmai kíváncsiságból. De vajon mi lenne, ha játékossá tennénk a kérdőíves rendszereket?

Az alábbi eszmefuttatás azt veszi számba, hogy hogyan lehetne "gémifikálni" a piackutatást és mi az, ami ebből már megvalósult.

Ipsos kutatás: mobil alkalmazás vagy böngészőre optimalizálás?

pinter.robesz — Fri, 09 Sep 2011 09:09:33 +0200

Az okostelefonok terjedésével az egyik legfontosabb döntési ponttá vált a hirdetők, a tartalomszolgáltatók és a termékeket-szolgáltatásokat áruló cégek számára, hogy vajon hogyan legyenek jelen a mobil "forradalomban": alkalmazáson keresztül vagy az eleve meglévő weboldalak mobilra optimalizált verziójával. Erre a kérdésre is kereste a választ Amerikában az Ipsos kutatása, amelyet a Yahoo megbízásából végeztünk.

Korosztályfüggő a kütyük terjedése

pinter.robesz — Fri, 12 Aug 2011 14:03:21 +0200

A nagypapának e-olvasója van, a fiának táblaPC-je, az unokájának pedig okostelefonja. Hihetetlen? Az amerikai adatok egyre inkább azt mutatják, hogy a legújabb hordozható infokommunikációs kütyük generációs törések mentén terjednek.

Folytatás