Maszk – szükséges-e hordani?
Megakadályozza-e a fertőzést?
A sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről-emberre történő átvitelét – derül ki egy, a Nature folyóiratban nemrégiben publikált kutatásból. A vizsgálat során 246 résztvevő bevonásával tesztelték az arcmaszkok szűrőképességét.
A légúti vírusok terjedése levegőben és a sebészi maszkok hatékonysága
A légúti vírusinfekciók által okozott tünetek széles skáláját összefoglalóan akut légúti megbetegedésként, vagy közönséges megfázásként ismerjük. Bár általában enyhe lefolyást mutatnak, egyes esetekben súlyos megbetegedést, vagy halált okozhatnak. Ezen vírusok emberről emberre történő terjedése direkt vagy indirekt kontaktus, légúti nyálcseppek (>5 µm), illetve aeroszolok (≤5 µm) útján történhet. Mint ismert, a kézhigiéné és az arcmaszkok használata fontos szerepet játszhat az influenzavírus terjedésének megakadályozásában, de egyéb légúti vírusok (köztük a COVID-19) esetén hatékonyságuk még nem tisztázott.
A sebészi maszkok eredetileg a páciensek védelmére szolgáltak a viselő (sebész) által okozott sebfertőzés és kontamináció megakadályozására, és csak később alkalmazták egészségügyi dolgozók fertőződésének megelőzésére. Ugyanakkor a sebészi maszkok szűrőképességéről csak in vitro adatok állnak rendelkezésre.
Egy nemrégiben megjelent tanulmányban koronavírusok, influenzavírusok és rhinovírusok esetében vizsgálták a cseppfertőzés és aeroszol útján történő terjedést. Akut légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek és felnőttek bevonásával számszerűsítették a kilégzett levegő vírustartalmát és mennyiségét, illetve vizsgálták a sebészi maszkok szűrőképességét.
A vizsgálat során 246 résztvevő került bevonásra, majd randomizálást követően 124 alany maszk viselése mellett és 122 egyén maszk nélkül biztosított kilégzési, illetve torok- és orrváladék mintát. A 246 páciensből 123 egyén esetén legalább egy légúti vírust kimutattak RT-PCR (reverz transzkripciós polimeráz-láncreakció) segítségével (ebből 111 esetben: humán koronavírus n=17; influenzavírus n = 43; rhinovírus n = 54; ebből egy páciens esetén korona- és influenzavírus fertőzés, illetve két alany esetén influenza-és rhinovírus fertőzés együttesen állt fent).
Eredményeik alapján általánosságban elmondható, hogy a vírusürítés mértéke magasabb volt az orrváladék mintában, mint a torokváladékban mindhárom vírus esetében, továbbá maszk viselése nélkül kimutatható volt a vírus RNS mind a légúti partikulumokból, mind aeroszolból. Maszk viselése nélkül a koronavírus tekintetében a légúti nyálcseppminták 30 százalékában, míg az aeroszol minták 40 százalékában volt kimutatható a vírus. Ezzel szemben maszk viselése mellett sem a légúti partikulumok, sem az aeroszol mintáiban nem detektáltak vírust, ez az aeroszol esetén szignifikáns különbséget, míg a légúti partikulumokat tekintve csökkenő tendenciát jelentett. Maszk használata nélkül influenzavírus esetén a légúti részecskék 26 százalékában, az aeroszol minták 35 százalékában mutatták ki a vírust, míg maszk viselése mellett szignifikánsan csökkent a víruskimutatás a légúti részecskékben.
Vizsgálatukban a sebészi arcmaszkok használata szignfikánsan csökkentette az influenzavírus RNS légúti nyálcseppekben, illetve a koronavírus RNS aeroszolban való kimutathatóságát, illetve további csökkenő tendenciát mutatott a koronavírus RNS légúti partikulumokból történő detektálhatósága. Ezen eredmények szerint a sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről-emberre történő transzmisszióját.
Fábián Alexandra
Respiratory virus shedding in exhaled breath and efficacy of face masks
Nancy H. L. Leung, Daniel K. W. Chu, Eunice Y. C. Shiu, Kwok-Hung Chan, James J. McDevitt, Benien J. P. Hau, Hui-Ling Yen, Yuguo Li, Dennis K. M. Ip, J. S. Malik Peiris, Wing-Hong Seto, Gabriel M. Leung, Donald K. Milton & Benjamin J. Cowling
Okoz-e oxigénellátási zavart?
Elmélet – hipotézis:
Logikus lenne, hogy okoz, mert eltakarjuk a kilégzést és részben visszaszívjuk a kilélegzett levegőnket. Így kevesebb oxigénhez jutunk és több széndioxidot lélegzünk vissza
De a gyakorlatban nem így van!
Több videó is van az interneten, ahol orvosok megmutatják a vér oxigénszintjét mutató pulzoximéterrel, hogy nem változik maszk felvétele után sem, hanem tökéletes marad.
De ez így logikus is! Gondoljon bele mindenki, hogy az orvosi maszkot videlő orvos így operál. Érdekes lenne, hogyha egy idegsebész egy 6 órás műtétet (amit mikroszkóp alatt végez és hajszálpontos kézmozdulatok kellenek hozzá az agyban) az orvosi maszk miatt oxigénhiányosan végezne el. Itt a legkisebb koncentráció kiesés is végzetes lehetne. Mivel az orvosi maszk mindenhol alapvető a műtétek során, ha ez oxigénhiányt okozna, az nagy baj lenne.
Az EGYETLEN ÚT, amit tud tenni az egészségéért, amivel HATÉKONYAN CSÖKKENTHETI a koronavírus ( COVID-19 ) fertőzés károsító hatását
az ÉLETMÓDJÁN JAVÍTANI!
Mert akkor az IMMUNRENDSZERE is optimálisan fog működni és abba a 90%-ba kerül, aki komoly tünet és kórházi kezelés nélkül legyőzi a koronavírust.
Ugye ezt szeretné?
Vissza a főloldalra
Immunteszt és életmódfelmérés a saját rizikóm megismerésére
Meg akarom tudni, hogy a jelenlegi életmódom milyen rizikót rejt a koronavírus ( COVID-19 ) fertőzés esetén az egészségemre nézve
The post appeared first on chilopass.hu.
]]>Maszk – szükséges-e hordani?
Megakadályozza-e a fertőzést?
Életmód kérdések:
1,5 liter alatti napi folyadékbevitel – 49%
Sósan étkezik – 29%
Napi szinten nassol édességet – 49%
Naponta fogyaszt cukros üdítőket – 11%
Dohányzik – 16%
Hetente 3-nál kevesebbszer sétál legalább 30 percet – 43%
Ülő munkája, életmódja van – 51%
Rosszul alszik, éjjel felébred vagy nem tud elaludni – 26%
Nem tudja kipihenni magát, stresszes az élete – 40%
Gyenge, fáradékony – 41%
Türelmetlen, ingerlékeny, ideges – 37%
Napi 8 óránál többet dolgozik – 47%
Betegségek:
Magas vérnyomás – 21%
Viszér – 25%
Magas koleszterin – 23%
Rendszeres székrekedés – 10%
Aranyér – 25%
Cukorbetegség – 5%
Daganatos betegség – 5%
Szénanátha – 15%
ízületi kopás 26%
Okoz-e oxigénellátási zavart?
k Elmélet – hipotézis:
Logikus lenne, hogy okoz, mert eltakarjuk a kilégzést és részben visszaszívjuk a kilélegzett levegőnket. Így kevesebb oxigénhez jutunk és több széndioxidot lélegzünk vissza
De a gyakorlatban nem így van!
Több videó is van az interneten, ahol orvosok megmutatják a vér oxigénszintjét mutató pulzoximéterrel, hogy nem változik maszk felvétele után sem, hanem tökéletes marad.
De ez így logikus is! Gondoljon bele mindenki, hogy az orvosi maszkot videlő orvos így operál. Érdekes lenne, hogyha egy idegsebész egy 6 órás műtétet (amit mikroszkóp alatt végez és hajszálpontos kézmozdulatok kellenek hozzá az agyban
A sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről-emberre történő átvitelét – derül ki egy, a Nature folyóiratban nemrégiben publikált kutatásból. A vizsgálat során 246 résztvevő bevonásával tesztelték az arcmaszkok szűrőképességét.
A légúti vírusok terjedése levegőben és a sebészi maszkok hatékonysága
A légúti vírusinfekciók által okozott tünetek széles skáláját összefoglalóan akut légúti megbetegedésként, vagy közönséges megfázásként ismerjük. Bár általában enyhe lefolyást mutatnak, egyes esetekben súlyos megbetegedést, vagy halált okozhatnak. Ezen vírusok emberről emberre történő terjedése direkt vagy indirekt kontaktus, légúti nyálcseppek (>5 µm), illetve aeroszolok (≤5 µm) útján történhet. Mint ismert, a kézhigiéné és az arcmaszkok használata fontos szerepet játszhat az influenzavírus terjedésének megakadályozásában, de egyéb légúti vírusok (köztük a COVID-19) esetén hatékonyságuk még nem tisztázott.
A sebészi maszkok eredetileg a páciensek védelmére szolgáltak a viselő (sebész) által okozott sebfertőzés és kontamináció megakadályozására, és csak később alkalmazták egészségügyi dolgozók fertőződésének megelőzésére. Ugyanakkor a sebészi maszkok szűrőképességéről csak in vitro adatok állnak rendelkezésre.
Egy nemrégiben megjelent tanulmányban koronavírusok, influenzavírusok és rhinovírusok esetében vizsgálták a cseppfertőzés és aeroszol útján történő terjedést. Akut légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek és felnőttek bevonásával számszerűsítették a kilégzett levegő vírustartalmát és mennyiségét, illetve vizsgálták a sebészi maszkok szűrőképességét.
A vizsgálat során 246 résztvevő került bevonásra, majd randomizálást követően 124 alany maszk viselése mellett és 122 egyén maszk nélkül biztosított kilégzési, illetve torok- és orrváladék mintát. A 246 páciensből 123 egyén esetén legalább egy légúti vírust kimutattak RT-PCR (reverz transzkripciós polimeráz-láncreakció) segítségével (ebből 111 esetben: humán koronavírus n=17; influenzavírus n = 43; rhinovírus n = 54; ebből egy páciens esetén korona- és influenzavírus fertőzés, illetve két alany esetén influenza-és rhinovírus fertőzés együttesen állt fent).
Eredményeik alapján általánosságban elmondható, hogy a vírusürítés mértéke magasabb volt az orrváladék mintában, mint a torokváladékban mindhárom vírus esetében, továbbá maszk viselése nélkül kimutatható volt a vírus RNS mind a légúti partikulumokból, mind aeroszolból. Maszk viselése nélkül a koronavírus tekintetében a légúti nyálcseppminták 30 százalékában, míg az aeroszol minták 40 százalékában volt kimutatható a vírus. Ezzel szemben maszk viselése mellett sem a légúti partikulumok, sem az aeroszol mintáiban nem detektáltak vírust, ez az aeroszol esetén szignifikáns különbséget, míg a légúti partikulumokat tekintve csökkenő tendenciát jelentett. Maszk használata nélkül influenzavírus esetén a légúti részecskék 26 százalékában, az aeroszol minták 35 százalékában mutatták ki a vírust, míg maszk viselése mellett szignifikánsan csökkent a víruskimutatás a légúti részecskékben.
Vizsgálatukban a sebészi arcmaszkok használata szignfikánsan csökkentette az influenzavírus RNS légúti nyálcseppekben, illetve a koronavírus RNS aeroszolban való kimutathatóságát, illetve további csökkenő tendenciát mutatott a koronavírus RNS légúti partikulumokból történő detektálhatósága. Ezen eredmények szerint a sebészi arcmaszkok használata meggátolhatja tünetes betegek esetén a koronavírus és az influenzavírus emberről-emberre történő transzmisszióját.
Fábián Alexandra
Respiratory virus shedding in exhaled breath and efficacy of face masks
Nancy H. L. Leung, Daniel K. W. Chu, Eunice Y. C. Shiu, Kwok-Hung Chan, James J. McDevitt, Benien J. P. Hau, Hui-Ling Yen, Yuguo Li, Dennis K. M. Ip, J. S. Malik Peiris, Wing-Hong Seto, Gabriel M. Leung, Donald K. Milton & Benjamin J. Cowling
Következtetések:
A kérdőíveket kitöltők (43.2 év átlag) az aktívan dolgozó, nem idős lakosság kerültek ki. Ebben a körben is kiemelendő, hogy 54%-nak súlyprblémája, nagyon stresszes, ideges életük van, nem tudnak pihenni és majdnem a felük napi 8 óránál többet dolgozik. A fele ülő életmódot folytat és keveset mozog, sportol., illetve kevés folyadékot fogyaszt, viszont sokat nassol.
Már ebben az életkotban is jelentkeznek a magas vérnyomás és koleszterin, allergia és légúti betegségek, cukorbetegség és ízületi problémák, amik idős korra a lakosság jelentős részében jelentkeznek.
A magyar egészségügy és a lakosság állapota 2017-es felmérés alapján
Nagyon rossz mind a betegségek mind az életmódbeli tényezők (elhízás, táplálkozás, dohányzás, alkoholizmus, testmozgás stb.) területén a többi EU-s országhoz viszonyítva.
Rizikótényezők koronavírus ( COVID-19 ) fertőzés esetén – tudományos kutatások
Centers for Disease Control and Prevention – nemzeti egészségvédelmi ügynökség az Egyesült államokban
a jobb oldalon látható, hogy mely életmódbeli vagy betegség rizikók jelentik a legnagyobb egészségügyi kockázatot a koronavírusban (Covid-19) fertősé esetén
A koronavírus és a túlyúly az Egyesült Királyságban – Boris Johnson – az intenzív osztályon koronavírus miatt kezelt betegek jelentős része elhízott vagy túlysúlyos
Az ENSZ ügynökségek közötti munkacsoportja a COVID-19 megelőzéséről szóló ülése szerint a túlsúly csökkentése és a megfelelő táplálkozás fontos a koronavírus megfékezésében (WHO, UNICEF)
file:///Volumes/SD/Leto%CC%88lte%CC%81sek/12th-uniatf-covid-19-meeting-summary.pdf
A WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) szerint a dohányzás jelentősen rontja a COVID-19 fertőzöttek állapotát és gyógyulási esélyét.
file:///Volumes/SD/Leto%CC%88lte%CC%81sek/WHO-2019-nCoV-Sci_Brief-Smoking-2020.2-eng.pdf
Fokozott rizikótényezők a koronavírus ( COVID-19 ) fertőzéskor
- elhízás (30 feletti BMI tesstömegindex – kb. 15 kg többletsúly)
- gyengített immunrendszer (pl. szervtranszplantáció miatt)
- krónikus szívbetegségek
- dagantos betegségek
- krónikus tüdő és vesebetegségek
- 2 típusú cukorbetegség
- sarlósejtes anémia (vörösvértest betegség)
Kockázati tényezők lehetnek a koronavírus ( COVID-19 ) fertőzéskor
- dohányzás
- asztma
- gyenge immunrendszer – pl gyógyszerek vagy szteroidok miatt
- agyi vérkeringési betegségek
- magas vérnyomás
- demencia
- májbetegség
- terhesség
- tüdő fibrózis
- 1-es típusú cukorbetegség
Az EGYETLEN ÚT, amit tud tenni az egészségéért, amivel HATÉKONYAN CSÖKKENTHETI a koronavírus ( COVID-19 ) fertőzés károsító hatását
az ÉLETMÓDJÁN JAVÍTANI!
Mert akkor az IMMUNRENDSZERE is optimálisan fog működni és abba a 90%-ba kerül, aki komoly tünet és kórházi kezelés nélkül legyőzi a koronavírust.
Ugye ezt szeretné?
Vissza a főloldalra
Immunteszt és életmódfelmérés a saját rizikóm megismerésére
Meg akarom tudni, hogy a jelenlegi életmódom milyen rizikót rejt a koronavírus ( COVID-19 ) fertőzés esetén az egészségemre nézve
The post Maszk appeared first on chilopass.hu.
]]>