Jó reggelt! Ismét itt a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt nap legfontosabb híreivel, cikkeivel. (A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.)

ELSZÁMOLTATÁS

Az ügyészség házkutatást tartott a Matolcsy-körnél, és gyanúsítottként hallgatta ki Matolcsy György volt jegybankelnököt. De a Legfőbb Ügyészség milliárdos korrupció miatt kérte Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését (a volt fejlesztési miniszter szerint az ellene megfogalmazott „megalapozott gyanú” minden eleme alaptalan), és Hankó Balázst is öt és tíz év közötti tételekkel gyanúsítanák meg. Sőt Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését is kéri az ügyészség a Dunába dobott telefon miatt: Magyar Péter maffiaügyészekről beszélt.

A KNYF volt vezetője, Fürcht Pál állítja, végig szabályosan járt el, de először a főnökei söpörték le a jelentését, majd eljárást indítottak ellene, amikor jelezte, hogyan gyakoroltak nyomást rá a Legfőbb Ügyészség részéről.

• Felfüggesztették Kocsis Máté, Panyi Miklós és Pócs János mentelmi jogát a Szőlő utcai gyermekbántalmazási botrányhoz kapcsolódó ügyekben.
• Ruff Bálinték arra kíváncsiak, hogy ha Kaminski Fanny 0-24-ben Orbán rendelkezésére állt, hogy dolgozhatott még az Országgyűlés Hivatalának is.

LEGFŐBB ÜGYÉSZ

A Tisza-frakció egyhangúlag úgy döntött, hogy nem támogatják Baka András legfőbbügyész-jelöltjét. Az elnök megtette a javaslatát, a döntés nem az ő felelőssége – kommentálta az államfő hivatala a kialakult helyzetet. Szokatlannak tűnhet, hogy egy köztársasági elnök önálló szereplő, és nem a kormányzati hatalom bábja – reagálta Magyar Péter.

• Ha elbukik Szathmáry jelölése, decemberre vezető nélkül maradhat a Legfőbb Ügyészség.

PARLAMENT

Magyar Péter késő este diplomáciai csörtét vívott az ukrán külügyminiszterrel, mire a Fidesz aggódni kezdett a magyar–ukrán viszonyért: a kormányfő szerint fogalmuk sem volt arról, hogy a Mol az ukrán határhoz közeli, ukrán gáz- és olajtároló építéséről tárgyal, ebből aztán olyan feszültség lett, ami érinti a Mol-vezér Hernádi Zsoltot, és elérte a diplomáciát is.

Takács Péternél valami eltört az éjjel, Magyar Pétert piálással vádolva, komcsizva ámokfutott a Facebookon, persze a kormányfő is beszállt egy kommenttel, mikor máskor, mint éjjel fél kettőkor. Takács Péter egyébként az orvosi kamara közleményéről négy éve azt írta: „Konzultálok Samuval meg Bencével, sztem egy kicsit oda kéne nekik baszni.”

• Takács Árpád szerint Békés megyei táborokban egymás senkiházizását, trógerezését és agyhalottazását tanulták a gyerekek, és ez is Magyar Péternek köszönhető.
• Megszavazta a parlament a kötelező orvoskamarai tagság visszaállítását, de megszűnnek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának koncessziókkal kapcsolatos feladat- és hatáskörei is.
• Polyák Gábort választották a Médiatanács elnökének, de csak a Tisza és a Mi Hazánk által jelölt tanácstagokat választották meg.

BELFÖLD

Az NKA korábbi kritikusait kurátorrá nevezte ki Tarr Zoltán, de megtartott NER-konform figurákat is: a függetleneket befogadó Jurányi vezetője lett a színházi kollégium elnöke, míg a korábban Hankó Balázs botrányos döntései miatt lemondott kurátor visszakerült a legfőbb állami mecénás szervezethez.

Semjén és Kovács Zoltán után újabb NER-es fővadász dobta be a lódenmellényt: bár márciusban még újraválasztották, a tiszás miniszterrel való találkozója után inkább lemondott a Vadászkamara elnöke.

• A világ egyik legzűrösebb szegletében lesz EU-s nagykövet a magyar Máthé László Eduárd.
• A Népszava arról írt, hogy december óta megtriplázódott a javítóintézetekből szököttek aránya.
• Színesre festették a szülők az iskola kerítését, kiborult a fideszes önkormányzati képviselő.

GAZDASÁG

A magyar állam fizette a budapesti atlétikai világdöntő 3,2 milliárd forintos rekorddíjazását, és az 1,6 milliárd forintos rendezési jogdíjat is közpénzből fedezték.

Karácsony Gergely győzelmet hirdetett: az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes volt rendeletben megtiltani a szolidaritási adó ellen indított pereket.

Közel 38 millió forint közpénzt adtak Orbánék egy szódakiállításra, aminek se honlapja, se elérhetősége, és nem is látogatható: a pénzt annak a Retkes Jánosnak a cége kapta, aki a Magyar Szövetség párkányi elnökségének tagja és a Fidesz hű támogatója.

6400 embernek van több mint egymilliárd forintnyi vagyona cégekben Magyarországon, összesen 30 000 milliárd forint. Társadalmi egyeztetésre bocsátották a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvénytervezetet: akár 5000 személyre is kiterjedhet a vagyonosodási vizsgálat, és 3 milliárd forintba kerülhet négy év alatt.

• Vége lett Varga Mihályék kamatcsökkentési ciklusának, ezúttal már nem nyúltak az alapkamathoz.
• Súlyos biztonsági hiányosságokat találtak a tiszaújvárosi MOL-üzemben, 38 milliós bírságot szabtak ki a halálos robbanás után.
• Befejezték a tavaly októberi tűzben megsérült üzem helyreállítását a Dunai Finomítóban, fokozatosan indulhat újra a termelés.

KÜLFÖLD

Az Egyesült Államok először ismerte el, hogy fegyvereket telepített az űrbe. Miután az elnök kitiltott három médiumot a Fehér Házból, a legnagyobb amerikai hálózatok nem tudósítanak Trumpról, aki – hogy megfenyítse Kanadát – Fehéroroszországból venne olcsó műtrágyát, csakhogy Lukasenka szerint már mindet eladták.

• Litvánia visszavágna egy orosz támadás esetén – közölte az ország miniszterelnöke, aki szerint evakuációs tervekkel is készülnek.
• Két orosz milliárdost is levett a szankciós listáról az EU, egyet a franciák, egyet pedig a luxemburgiak kérésére, de vannak, akik aggódnak, hogy ez az eset precedenst teremthet.

VIDEÓ

A Magyar-kormány már hosszabb ideje regnál, mint amennyi ideig a Tanácsköztársaság tartott, és mivel a fideszes mitológiában a Tisza Párt rendszerét rendszeresen hasonlítják a 133 napot megért proletárdiktatúrához, erről beszélgettünk a 444 stúdiójában Csunderlik Péter történésszel.

És gratulálunk Bábel Vilmos kollégánknak, aki megkapta a Minőségi Újságírás Díj különdíját!

Oroszország két leggazdagabb embere hamarosan szabadon tevékenykedhet az EU-n belül, miután az EU feloldotta a rájuk vonatkozó korlátozásokat, Aliser Uszmanovot és Mihail Fridmant ugyanis törölték a szankciós listáról, közölte öt, névtelenséget kérő diplomata a Politicóval.

A hónap elején Párizs követelte az Uszmanovval szembeni szankciók feloldását nemzetbiztonsági okokra hivatkozva, miközben Luxemburg a Fridmannal szembeni szankciók feloldását kérte már régóta.

Számos ország – köztük több északi és balti állam – viszont arra figyelmeztetett, hogy a lépés veszélyeztetheti a teljes szankciós listát, ami arra késztethet másokat is, hogy saját érdekeik mentén lobbizzanak. Az áttörés azután következett be, hogy Lettország, amely a leghangosabb ellenző volt, beleegyezett a törlésbe.

A lett kormány a honlapján tette közzé, hogy ők voltak azok, akik a végsőkig ellenezték a politikailag motivált személyek eltávolítását a szankciós listáról, viszont a szankciók kivetése mellett továbbra is kiállnak. Ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök „kifejezte elkötelezettségét Franciaország lettországi katonai jelenlétének megerősítése iránt, különösen a légvédelem területén”. A lett kormány szerint „egy ilyen kötelezettségvállalás nemcsak Lettország, hanem a NATO teljes keleti szárnyának biztonságát is erősíti”.

Franciaország egyébként felbosszantotta a többi EU-tagállamot azzal, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Uszmanov mellé állt.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter Uszmanov és Fridman listájáról való törlését „szégyenletesnek és igazságtalannak” nevezte. „Moszkva ünnepel, mert megkapta, amit akart: a büntetlenség érzését, az EU megaláztatását és az európaiak közötti megosztottságot” – írta az X-en .

A Financial Times arról számolt be, hogy a listáról való törlés egy olyan megállapodás része volt, amely lehetővé tenné az azerbajdzsáni fogságból szabadon bocsátott francia állampolgárok szabadon bocsátását.

Néhányan azonban aggódtak, mert ez az eset precedenst teremthet. Rihards Kols lett európai parlamenti képviselő, a Parlament Külügyi Bizottságának tagja szerint „Franciaországnak minden joga és kötelessége megkövetelni állampolgárai szabadon bocsátását. De az ár nem lehet egy olyan orosz oligarcha megsegítése, akit a Putyin-rezsimmel való kapcsolatai miatt szankcionáltak.”

Arra kéri az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát, ugyanakkor éles támadást intézett az ügyészség ellen Magyar Péter, miután az hétfőn a 2024-es szórakozóhelyi telefonos affér miatt kikérte a mentelmi jogát. Magyar a rendkívüli bejelentésként beharangozott Facebook-videójában azt mondta, hogy rendőri vezetők ellen is feljelentést tesz.

A miniszterelnök arra reagált, hogy hétfőn egyszerre három képviselő, köztük az ő mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte a Legfőbb Ügyészség. A másik két érintett a Fidesz-KDNP két olyan súlyú politikusa, volt minisztere, amilyen ellen még nem indult nyomozás a kormányváltás óta. Seszták Miklós a Volánbusz-ügyben lehet érintett, ahol 11 milliárd forintos korrupciót vizsgálnak, Hankó Balázst pedig az NKA-támogatások kapcsán hűtlen kezeléssel gyanúsíthatják meg, miután felfüggesztik majd a mentelmi jogát.

Ugyanezen a napon azonban Magyar Péter mentelmi jogát is kikérte az ügyészség, méghozzá azzal a 2024-es Ötkertes üggyel összefüggésben, amiben Magyarrról azt mondták, hogy elvette egy őt tánc közben videózó férfi mobilját, majd a telefon a Dunába került.

„Az, hogy a 10 milliárdos korrupciós ügyben érintett Seszták Miklóssal és Hankó Balázzsal egyszerre kérte ki a mentelmi javamat a maffiát éveken keresztül gond nélkül kiszolgáló ügyészség a magyar Országgyűléstől, egyetlen célt szolgál, hogy súlyos, a nemzetet megkárosító korrupciós bűncselekményeket összemosson egy, a propaganda által ellenem sikertelenül építgetett politikai lejáratással”

–- mondta Magyar a videójában. Ezt „a Polt-féle ügyészség utolsó szánalmas” kísérletének nevezte, aminek szerinte az a célja, hogy „elbagatellizálja a rendszerváltást, és megpróbálja összemosni az orbáni maffia által végrehajtott 10 és 100 milliárdos közpénzlenyúlásokat és az ellenem 2024-ben indított, és már többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet”.

„Egészen szánalmas és nevetséges, ahogyan a legyőzött maffia ügyészi utóvéd harcosai ezeket az ügyeket akarják összemosni”

– mondta a miniszterelnök, aki ezután arra kérte az Országgyűlést, hogy haladéktalanul függessze fel a mentelmi jogát.

Magyar ugyan a saját ügyéből indult ki, de innen gyorsan a Legfőbb Ügyészség alapvető kritikájára fordult rá, és felelősségrevonást ígért. Az ügyészség szerinte „a mai bejelentésével elérkezett az eddigi mélypontra. Saját maga üzente meg Magyarországnak, miért van szükség az ügyészségen „teljes tabula rasára, átvilágításra és felelősségre vonásra”, mondta, és arra utalt, hogy korábban Orbán Viktorra terhelő adatokat töröltettek a nyomozati iratokból:

„Nem lennék meglepve, ha ezt a mai szánalmas akciót ugyanazok a Polt-féle maffiaügyészek tervezték volna, akik anno közreműködtek a Rogán Antalig érő végrehajtói botrányban, és az Orbán Viktor miniszterére terhelő adatoknak és mondatoknak a nyomozati iratokból való törlésében.”

Magyar ezután a rendőrségnek is nekiment. A konkrét, 2024-es telefonos balhéról, amivel kapcsolatban akkor még bocsánatot kért, mondván: „Lelkileg borzasztó megterhelő heteken vagyok túl. Ember vagyok, hibáztam. Mindenkitől elnézést kérek, akit a történtekkel megbántottam.” Most azt állította, ma sem tenne másképp. Az ügyet úgy idézte fel, hogy az Ötkertben egy, „a hatalom által felbérelt provokátor” zaklatott fiatal lányokat és fiúkat egy nyilvános szórakozóhelyen, amit ő ma is megpróbálna megakadályozni.

Bár azóta két év telt el, Magyar csak most, a mentelmi joga ügyészségi kikérése után döntött úgy, hogy feljelentést tesz a rendőrség ellen is a 2024-es fellépésük miatt.

„Gondolom, még senki nem hallott olyanról, hogy egy állítólag a Dunába esett telefon miatt a rendőrség egy órán belül búvárokat vezényel az erősen áradó folyóba”

– mondta, azt állítva, hogy a rendőri vezetők ezzel, szerinte nyilvánvalóan politikai utasításra, veszélyeztették a (telefont egyébként megtaláló) búvárok életét. Ezután bejelentette, hogy foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és hivatali visszaélés miatt tesz feljelentést a rendőri vezetők ellen.

Magyar Péter most minden korábbinál vehemensebben támadta meg az általa maffiaügyészeknek titulált Legfőbb Ügyészséget, melynek egyébként pont most kellene megválasztani az új vezetőjét – Baka András jelöltjét azonban a Tisza elutasította. Magyar most azt mondta, ha rajtuk múlna, már három héten belül lenne új legfőbb ügyész, a mentelmi jogokkal kapcsolatban pedig azt jelezte előre, hogy amint beérkeznek a hivatalos kérelmek haladéktalanul összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését. „Seszták Miklósnak, Hankó Balázsnak, Rogán Antalnak, a Matolcsy-klánnak, az összes orbáni maffiózónak és a kitartóiknak pedig üzenem: most tényleg indul az út a börtönbe program, kapaszkodjanak jól” – mondta végül.

A Médiafórum Egyesület átadta a 2026. második negyedév legkiemelkedőbb újságírói teljesítményeit elismerő Minőségi Újságírás Díjakat. A második negyedéves Minőségi Újságírás Díjat Polgár Tóth Tamás, Kántor-Újvári Gerda, Bodnár Sára, Bereczki Boldizsár és Matolcsy Fábián kapta a Debrecineren megjelent, Akkuváros – gyárak a kert végében című filmjéért. Ez egy kicsit több mint egy órás riportfilm, amelyet a Debreciner stábja készített, korábban forgatott anyagaik felhasználásával.

A zsűri döntése alapján a második negyedévben négy további újságírói munka kapott különdíjat:

• kollégánk, Bábel Vilmos Tanút nem hallgatunk ki bilincsben, vegyék le a tanúról a bilincset című cikke;

• Dezső András (Telex) Orbán döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött című cikke;
• Nyárai Gerzson (24.hu) Méltatlan körülmények között vannak a betegeink – egy nap a János Kórház pszichiátriai osztályán című filmje;
• Szabó András, Galavits Patrik (Direkt36) „Magunkat vertük át” – a Fidesz-kampány összeomlásának belső története című cikke.

Az 1997-ben alapított, idén négy év után újraindított Minőségi Újságírás Díj célja a legkiválóbb magyar nyelvű médiatartalmak felkutatása és elismerése. A versenybe bárki nevezhetett 2026 január 1. és március 30. között megjelent írott, audio vagy mozgóképes anyagot; a díjazottakat a Médiafórum Egyesület tagszervezetei által delegált szakmai zsűri választotta ki: Bojtár B. Endre (Magyar Narancs), György Zsombor (Magyar Hang), Mong Attila (Átlátszó), Puskár Krisztián (Partizán), Uj Péter (444), Wirth Zsuzsanna (Direkt36).

A döntés során a zsűri a formai kiválóságot, a nyelvi megformáltságot, a téma relevanciáját, az ellenőrzött tényanyag mennyiségét és minőségét, és a feldolgozás újszerűségét tartotta szem előtt. A díj támogatói a Hold Alapkezelő és Streitmann Norbert.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány a vagyonosodási vizsgálatról szóló törvényjavaslatot. A kormany.hu oldalon közzétett tervezet szerint a törvény célja annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon az adózott jövedelemmel. Fontos, hogy az e pozíciókat betöltő személyek azzal a felelősségtudattal fogadják el tisztségüket, hogy az ő és hozzátartozóik esetleges vagyongyarapodását a hatóságok kiemelt figyelemmel követik.

A tervezet a vizsgálandó politikusok közé sorolja az országgyűlési képviselőket, a minisztereket, az államtitkárokat, a közigazgatási államtitkárokat, a kormánybiztosokat, a miniszterelnöki biztosokat és a miniszteri biztosokat. Közvetlen hozzátartozónak számít a házastárs és az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek és a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. Az eljárás kiterjedhet azokra a személyekre és cégekre, akikre vagy amelyekre az érintett vagyont ruházott át.

A törvényjavaslat alapján a NAV feladata lesz az érintettek és hozzátartozóik körében egyedi kockázatelemzési eljárással feltárni az adózáshoz kapcsolódó anomáliákat. Ehhez a saját adatbázisa mellett bekérhet más állami szervektől, hatóságoktól és külföldi hatóságoktól is adatokat, valamint betekintést kaphat a hozzátartozók nem nyilvános vagyonnyilatkozatába is, amit az Integritás Hatóság kezel.

Mivel a kormány szerint jogos társadalmi érdek, hogy a visszaélésekről a társadalom tudomást szerezhessen. Az adóhatóság ezért a dokumentum szerint nyilvános statisztikát készít, és közzétételi listában számol be azokról az esetekről, amelyekben az adóhiány eléri az 5 millió forintot.

A hatásvizsgálat szerint a vagyonosodási vizsgálat akár 5000 személyre is kiterjedhet, a költsége pedig négy év alatt 3 milliárd forint. Ezzel összefüggésben új eljárási mechanizmust kell kidolgozni és 50 új adóellenőr felvételére is szükség lesz.

Ügyvédjén keresztül üzent a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós, akinek a legfőbbügyész-helyettes a mentelmi jogának felfüggesztését kérte Hankó Balázséval együtt. Mint arról mi is beszámoltunk, az ügyészség szerint Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter és az MNV akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől. Ekkoriban Seszták minisztériuma alá tartozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is, és a Volánbusz felett is az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

Emellett egy építőipari cégcsoport képviselője a gyanú szerint azt ajánlotta fel Sesztáknak, hogy az elnyert állami beruházások után a vállalkozói díj 10 százalékát visszajuttatja neki. A közleményben meg nem nevezett cégcsoport 2015 és 2018 között több nagy állami megrendelést kapott, és ezek után a gyanú szerint több mint egymilliárd forintot adtak át a miniszternek. Az ügyészség ezen felül azt állítja, hogy a Nemzeti Sportközpontok uszoda- és tornaterem-beruházásaihoz kapcsolódóan Seszták szintén kapott még 270 milliót.

A 24.hu-nak az ügyvédjén keresztül reagált Seszták Miklós, aki közölte:

„Semmilyen bűncselekményt nem követtem el és semmilyen bűncselekmény elkövetéséről nincs tudomásom. Az ellenem megfogalmazott ügyészségi »megalapozott gyanú« minden eleme alaptalan”.

Védője, Papp Gábor hozzátette, a volt fejlesztési miniszter bármely időpontban készen áll bármelyik hatóság előtt megjelenni, nyilatkozatot tenni és megvédeni az igazát. Seszták az ügyben további nyilatkozatot viszont már kizárólag a hatósági eljárás keretében kíván tenni.

Azonnali hatállyal lemondott Jámbor László, az Országos Magyar Vadászkamara elnöke. Jámbor tizenhárom évig vezette a szervezetet, utoljára idén márciusban választották újra, egy hónappal a választások előtt. Ehhez képest most indoklás nélkül lemondott.

A távozása a Telex információi szerint is a kormányváltással függhet össze. A lap úgy tudja, hogy a kamara vezetői hónapok óta várták, hogy az új agrárminiszter leüljön velük tárgyalni a szervezet jövőjéről, a tárca azonban nem akart együtt dolgozni a mostani vezetéssel. A találkozó végül múlt pénteken megtörtént, de állítólag nem pont úgy alakult, ahogy Jámbor remélte, három nappal később pedig le is mondott az eddigi elnök.

A vadászati érdekképviseletek az Orbán-kormányok alatt látványosan közel kerültek a politikai vezetéshez. A Vadászkamarától különálló, de vele szorosan együttműködő Országos Magyar Vadászati Védegyletet hosszú éveken át Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezette, a Nimród Vadászújság főszerkesztője pedig Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár volt.

A NER stüszikalapban és térdzokniban szállta meg a Fehova kiállítást, és a vadászkamara is komoly állami hátszelet kapott. A Fidesz egy ideig a felújított hatvani Grassalkovich-kastélyt is ingyen a szervezet tulajdonába akarta adni (eredetileg az MSZP is benne lett volna a buliban a nagykoalíciós vadászsmúz jegyében, de a kipattanó botrány miatt végül visszakozott, és fuccs lett az elképzelésből), és azzal is nekik kedveztek, hogy a vadászjegyekből származó bevétel a kamaránál maradhatott. A szervezet jelentős vadgazdálkodási pályázati források felett is rendelkezett.

Jámbor László távozását már jó pár vadászati vezetőcsere megelőzte április óta. Semjén Zsolt egy hónappal a Fidesz-KDNP veresége után mondott le a Vadászati Védegylet éléről arra hivatkozva, hogy a „megváltozott körülmények között” már nem tudná ugyanolyan hatékonyan képviselni az ágazatot, mint korábban, majd Kovács Zoltánt is gyorsan levették a Nimród éléről.

• A Magyar-kormány már hosszabb ideje regnál, mint amennyi ideig a Tanácsköztársaság tartott.
• A fideszes mitológiában a Tisza Párt rendszerét rendszeresen hasonlítják a 133 napot megért proletárdiktatúrához.
• Erről az összehasonlításról beszélgettünk a 444 stúdiójában A „vörös tatárjárás” és A 133 napos „vörös farsang” című könyvek szerzőjével, Csunderlik Péter történésszel, az ELTE BTK oktatójával, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársával.

A beszélgetés a Spotify-csatornánkon is meghallgatható:

A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatása szerint kedden a nyomozók hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, köztük az MNB volt elnökét is, abban az ügyben, amely a jegybank új vezetésének feljelentésére indult – írja a HVG.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint mind a hét személyt hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, majd mindegyikük házában házkutatást tartottak, illetve adatokat mentettek a mobil eszközeikről. Az ügy vizsgálata tovább folyik a gyanúsítottak szerepének teljes körű tisztázása érdekében.

A botrány még tavasszal robbant ki, amikor Simor András volt jegybankelnök arról beszélt, hogy az MNB egyik alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra, hogy távolítsák őt el a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Simor szerint gyakorlatilag megzsarolták a bankot, és kellemetlen hatósági eljárásokkal fenyegették. Simor kijelentései után a jegybank belső vizsgálatot indított, amely végén lényegében igazat adtak Simornak. Ezután tettek feljelentést.

Matolcsy György egyébként pont kedden reggel jelentkezett egy új videóval, amelyben pont az Erste megzsarolásáról beszélt, pontosabban az ügyben próbálta mentegetni magát. Eszerint ő nem tud semmit, ott se volt, nem adott utasítást se, és egyébként is elképzelhetetlennek tartja, hogy ilyen történt volna.

A Bethlen Gábor Alapkezelőn keresztül az Orbán-kormány 38 millió forinttal (közel 98 ezer euróval) támogatta a Csallóköz kincse, „ivóvíz” – Szikvíz múltja, jelene, jövője című projekt megvalósulását – írja a Parameter. „Az interaktív kiállítás ivóvízkészletünk fontosságát, megóvását és a vízhiány következményeit, valamint a Szímőn született Jedlik Ányos által feltalált szikvíz gyártásának történetét, fejlődését és az egészségre kiható jó tulajdonságainak ismertetését mutatná be” – olvasható a pályázatban. A projekt nemzetpolitikai hasznosságát pedig azzal indokolták, hogy a vándorkiállítás több magyarlakta településen is érvényesülne.

A pénzt a – Felvidéki Szikvíz Manufaktúrát is működtető – párkányi U. P. BROKER Kft. kapta, és nemcsak a kinézett ingatlan megvásárlását fedezte, hanem annak felújítását és az eszközbeszerzéseket is. A cég azt is vállalta, hogy a projekthez 20 millió forint, azaz kb. 52 ezer euró önrésszel járul hozzá. A pályázat szerint 2024 végéig kellett átadni a felújított épületet és a kiállítást, amelyet legalább 10 éven át működtetni is kell.

Csakhogy a kiállításnak nincs honlapja, sem közösségi médiás oldala, sem pedig nyilvános elérhetősége, nem is látogatható, és nem volt a környéken olyan tábla vagy jelzés, amely a kiállításra hívná fel a figyelmet. Ezt a cég tulajdonosa, Retkes János azzal magyarázta a lapnak, hogy a kiállítás megnyitása után az épület hátsó falán sajnálatos szerkezeti süllyedés történt, amely jelentős károkat okozott, és a kiállítás egy részét is érintette. A károk helyreállítását saját forrásból kellett elvégezniük, viszont hamarosan végeznek a munkákkal.

Arra a kérdésre, hogy honlap, közösségimédia-felület és telefonszám híján hogyan lehet látogatni a tárlatot, Retkes azzal válaszolt, hogy „bejelentkezés” útján, vagyis személyesen nála lehet időpontot foglalni, a honlap létrehozása pedig nem volt a pályázat feltételei között.

Retkes János egyébként nemcsak vállalkozó, a Fidesz lelkes támogatója is, a Magyar Közösség Pártjának párkányi alapszervezetének elnöke volt, majd a Szövetség MKP-platformjának érsekújvári járási elnökségének is tagja volt, jelenleg pedig a Magyar Szövetség tagja. Retkes a párt párkányi elnökségének tagja, amit a Magyar Szövetség sajtóosztálya is megerősített.

Máthé László Eduárdot jelölte az Európai Unió szomáliai nagykövetének Kaja Kallas – jelentette be az Európai Külügyi Szolgálat. Az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője ezzel az afrikanista magyar diplomatát jelölte a világ egyik legzűrösebb országába.

Máthé korábban a Külgazdasági és Külügyminisztérium Száhel-övezetért felelős különmegbízottja volt, előtte pedig hosszú ideig ő volt Magyarország kenyai nagykövete – akkor Nairobi mellett több kelet-afrikai országba, köztük Szomáliába is őt akkreditálták. Ezután a magyar kormány afrikai és elsősorban száheli diplomáciai nyitásában volt szerepe. 2023-tól a Szijjártó Péter vezette Külügy szubszaharai miniszteri biztosa és Magyarország Száhel-övezetért felelős különmegbízottja lett, így leginkább Orbánék csádi magyar kapcsolatépítése kapcsán került elő a szélesebb nyilvánosságban rendszeresen a neve.

Magyar diplomatát utoljára tavaly neveztek ki uniós nagykövetnek, Hasznos Erika Pápua-Új-Guineában vezeti az európai delegációt. Máthé most három másik új EU-nagykövettel együtt került fel a közzétett listára. A delegációvezetők kinevezése a fogadó ország jóváhagyása után válik véglegessé.

Erőszakos bűncselekmény áldozata lett egy önkormányzati képviselő Taktakenézen - írta a térség tiszás országgyűlési képviselője, Bihari Zoltán a Facebookon. Az áldozat a 2024-es önkormányzati választásokon a Romajó Egyesület jelöltjeként lett képviselő Taktakenézen, mellette a települési roma nemzetiségi önkormányzatának is tagja volt. Szapula János Facebook-adatlapja szerint 1967-ben született.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőrfőkapitányság emberölés miatt folytat büntetőeljárást egy taktakenézi férfival szemben, aki szeptember 22-én a kora délelőtti órákban egy taktakenézi telephelyen megszúrta egy ismerősét, aki a helyszínen elhunyt. A rendőrök egy órán belül felkutatták és elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható férfit, akit őrizetbe vettek.

A 24.hu információi szerint a 48 éves férfi egy késsel végzett az áldozatával.

A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség még augusztusban tett feljelentést hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, miután átvizsgálta az előző kormányfő közösségi médiás megjelenéseivel összefüggő, több mint 4 milliárd forint közpénzt érintő szerződéseket. A Triton Communications Kft.-vel kötött, 2022. szeptember 1. és 2026. április 20. között hatályos szerződést nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva, közbeszerzés nélkül kötötték meg. A közbeszerzési eljárás mellőzésével megbízott cég tulajdonosa az Orbán Viktor sajtótanácsadójaként ismert Kaminski Fanny.

A napokban ennek a feljelentésnek a kiegészítéseként bizonyítási indítványt terjesztett elő a tárca, melyben azt kérte a nyomozó hatóságtól, hogy szerezze be és vizsgálja meg az Országgyűlés Hivatalának a Kaminski & Buranits Kft.-vel hasonló tárgyban kötött szerződéseit, továbbá vizsgálja meg a közbeszerzési törvény hatálya alóli kivétel alkalmazásának jogszerűségét is.

A Miniszterelnökség a közleményében felidézi: „A Triton Kft. ügyvezetője, Kaminski Fanny a nyilvánosság előtt 24 órás rendelkezésre állásként jellemezte a Kabinetirodának végzett munkát. Az Országgyűlés Hivatala által közzétett szerződéses adatok szerint ugyanakkor az ügyvezető érdekeltségébe tartozó másik cég, a Kaminski & Buranits Kft. pontosan ugyanebben az időszakban, 2022 júniusától 2026 májusáig az Országgyűlés Hivatalával is szerződésben állt. Ennek tárgya a Fidesz-frakció közösségimédia-megjelenéseinek előkészítése, valamint képi és hanganyagainak elkészítése volt két szerződés keretében összesen több mint 64,3 millió Ft értékben. A cég 2014 óta nyolc hasonló tárgyú szerződést kötött az Országgyűlés Hivatalával, és ezek mindegyikénél a közbeszerzési törvény alóli kivételre hivatkoztak”.

A Miniszterelnökség szerint tisztázni kell, hogyan fért össze a Kabinetirodának vállalt folyamatos 24 órás rendelkezésre állás az ugyanebben az időszakban teljesített, hasonló tárgyú párhuzamos megbízással. Amennyiben ugyanazt a teljesítést mindkét szerződés alapján elszámolták, az a vagyoni hátrány megállapítása szempontjából is tisztázandó. Kérte továbbá azt is, hogy a hatóság vizsgálja meg, milyen jogalappal és indokolással alkalmazták e beszerzéseknél a közbeszerzési törvény alóli kivételt.

Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését kérte a Legfőbb Ügyészség a Dunába dobott telefon miatt, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség lopás miatt nyomoz. Ez az a 2024. júniusi történet, amikor egy hajnalban az Ötkert nevű szórakozóhelyen Magyar odament egy őt videózó férfihoz, akinek kivette a kezéből a telefont. Magyar a készüléket a nyomozás szerint magával vitte, és azt a Dunába dobta.

A rendőrség eredetileg rongálás és garázdaság miatt kezdett nyomozni; Magyar akkor azt írta, hogy hibázott, és bocsánatot kért azoktól, „akiket a történtekkel megbántott”. Az ügy később a Központi Nyomozó Főügyészséghez került, ahol már lopásként vizsgálták a telefon elvételét. Polt Péter akkori legfőbb ügyész 2024 szeptemberében kérte először Magyar mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint Magyar a telefont a tulajdonos többszöri kérésére sem adta vissza, majd szándékosan a Dunába ejtette, és ez kimerítheti a lopás tényállását.

Magyar az eljárást politikai támadásnak nevezte, az Európai Parlament pedig 2025-ben nem adta ki az akkor EP-képviselő Magyart. Az ügy azért kerülhetett most ismét elő, mert Magyar EP-mandátuma az országgyűlési képviselővé választásával megszűnt, ezért a KNYF újraindította a nyomozást.

Bár a miniszterelnöknek képviselőként most is van mentelmi joga, az ügyészség most a magyar parlamentet kérte annak felfüggesztésére - ezt ugyanazon a napon jelentették be, amikor jóval nagyobb büntetési tételekkel járó bűncselekményekkel kapcsolatban két volt fideszes miniszter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának a felfüggesztését kezdeményezték.

Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését kezdeményezte Lajtár István legfőbbügyész-helyettes. Hankó esetében az ügyészség 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, Sesztáknál pedig több mint 12 milliárd forintnyi vesztegetési pénz miatt akarja lefolytatni az eljárást.

Tízmilliárdos korrupciógyanú Sesztáknál

A nyomozás szerint Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter és az MNV akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül összesen több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződésben álló cégek képviselőjétől.

Ekkoriban Seszták minisztériuma alá tartozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő is, és a Volánbusz felett is az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat.

Az ügyészség szerint azonban nem ez volt az egyetlen pénzcsatorna. Egy építőipari cégcsoport képviselője a gyanú szerint azt ajánlotta fel Sesztáknak, hogy az elnyert állami beruházások után a vállalkozói díj 10 százalékát visszajuttatja neki. A közleményben meg nem nevezett cégcsoport 2015 és 2018 között több nagy állami megrendelést kapott, és ezek után a gyanú szerint több mint egymilliárd forintot adtak át a miniszternek. Az ügyészség ezen felül azt állítja, hogy a Nemzeti Sportközpontok uszoda- és tornaterem-beruházásaihoz kapcsolódóan Seszták szintén kapott még 270 milliót.

A Volánbusz-ügy az elmúlt hetekben már Seszták meggyanúsítása előtt is látványosan felpörgött. Szeptember 10-én kihallgatták Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját. Egy héttel később mindkettejüket le is tartóztatták, és többrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsították meg őket.

Magyar Péter ekkor kezdte nyilvánosan Seszták nevét is emlegetni: arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség jár el, ami arra utalhat, hogy mentelmi joggal rendelkező személy is a nyomozók látókörébe került.

A keddi ügyészségi közlemény szerint Seszták cselekménye hét rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának, valamint további hat rendbeli, önálló intézkedésre jogosult személy által, bűnszövetségben és üzletszerűen, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának minősülhet. A büntetési tétel mindkét esetben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Mivel az ügyészség összesen 13 rendbeli bűncselekményt ír Seszták terhére, elítélés esetén halmazati büntetést kellene kiszabni; a Btk. alapján ilyenkor a legsúlyosabb tétel tízéves felső határa a felével emelkedhet, vagyis az elméleti felső határ Sesztáknak 15 év lenne.

17 milliárd forintnyi elsíbolt NKA-támogatás miatt gyanúsították meg Hankót

Hankó ügye a Nemzeti Kulturális Alap választások előtti pénzosztásából nőtt ki. Az ügyészség közleményébe is bekerült, hogy az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát Hankó irányításával arra használták, hogy a forrásokat tömegesen az NKA törvényben rögzített céljaitól eltérően költsék el.

A nyomozás szerint a pályázati lehetőségen keresztül a pénz legalább részben a 2026-os fideszes választási kampány finanszírozását szolgálta egyes kérelmezők személyes céljai mellett.

Az ügyészség közleménye szerint ehhez egy kettős döntéshozatali rendszert működtettek. Papíron az ideiglenes kollégium döntött a pályázatokról, a tényleges döntéseket azonban Hankó hozta meg. A közlemény szerint volt olyan támogatás, amelyről már a formális kollégiumi eljárás előtt döntöttek, sőt, több kiemelt támogatásnál a döntés még a támogatási kérelem beadását is megelőzte.

Az ügyészség szerint 1079 támogatásnál összesen 17,3 milliárd forintot használtak fel az NKA törvényi céljaitól eltérően.

Az NKA-botrány áprilisban, az országgyűlési választás utáni napokban robbant ki, amikor kiderült, hogy az NKA egyik keretéből a választás előtt több mint 17 milliárd forint támogatást osztottak ki, többek között Pataky Attila, Tóth Gabi és más, a Fidesz kampányában rendszeresen turnézó szereplők környezetének. Később kiderült, hogy Rétvári Bence kampányának szervezőihez is jutott 50 millió forint, Hankó pedig 341 millió forintnyi támogatást osztott szét a saját választókerületében.

A nyomozás nyáron gyorsult fel. Júliusban a 444 megszerezte azt a 400 millió forintos támogatási listát, amiről Hankó négy nappal a választás előtt egy személyben döntött. Hankó környezetében dolgozó volt tisztviselőt is őrizetbe vettek; többek között Bús Balázs volt alelnököt és Hankó korábbi kabinetfőnökét. Hankó végig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és az eljárást politikailag motiváltnak nevezte.

Az ügyészség közleménye szerint Hankó magatartása különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének minősülhet. Ennek büntetési tétele a Btk. szerint öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés.

Az Országgyűlésnek most Hankó és Seszták esetében is döntenie kell a mentelmi jog felfüggesztéséről. Lajtár István kedden egy harmadik mentelmi indítványt is benyújtott, Magyar Péter ügyében: ez a 2024-es szórakozóhelyi telefonos történethez kapcsolódó lopási nyomozás. Az ügyészség már 2024-ben kérte Magyar európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését, amit az EP akkor elutasított. Miután Magyar EP-mandátuma 2026 májusában megszűnt, az eljárás újraindult, országgyűlési képviselőként azonban ismét mentelmi jog védi.

Kerestük a Tisza-frakciót, hogy mikor terveznek dönteni az ügyben. A frakció ezt a választ küldte: „A fenti ügyekben az ügyészség megkeresése nem érkezett még meg a Mentelmi Bizottsághoz, így nem tudunk érdemi válasszal szolgálni.”

Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője közölte: „Fontos, hogy tudd és add tovább! Hankó Balázzsal szemben koncepciós eljárás zajlik. A politikai önkény legújabb megnyilvánulása.”

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa úgy döntött, hogy jövő év januárjától az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentik, a +/-1 százalékos toleranciasávot fenntartva. Az inflációs célhoz legutóbb 2005 augusztusában nyúlt a jegybank Monetáris Tanácsa, akkor határozták meg a 3 százalékos inflációs célt. Most az indoklás szerint azért döntöttek így, mert az elmúlt évtizedben a hazai reálgazdasági fejlettség és az árszínvonal már közeledett az eurózóna átlagához.

Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára. A döntéssel az MNB inflációs célja illeszkedik a régiós gyakorlatba és közelít az Európai Központi Bank céljához. A módosítással a magyar cél a lengyel és a román szinthez igazodik, és közelebb kerül az euróbevezetés árstabilitási követelményéhez is. Vagyis már a csökkenés mellett szólt az is, hogy a kormány 2030-ra szeretné teljesíteni az euróbevezetés feltételeit.

Varga Mihály jegybankelnök szerint a monetáris politikai keretrendszer főbb elemei összhangban vannak a legjobb nemzetközi gyakorlattal, az inflációs célkövetés megfelelő alapot biztosít a célrendszer eléréséhez. Ugyanakkor a hazai inflációs cél magasabb volt a fejlett gazdaságoknál és a régiós országoknál is, az új 2,5 százalékos cél közeledik az EKB gyakorlatához, összhangban van a régiós jegybankokkal és jobban tükrözi az ország gazdasági fejlettségét - indokolja a lépést Varga. Hozzáteszi, hogy a 2028-as bevezetés elegendő időt hagy a gazdasági szereplőknek, hogy alkalmazkodjanak az új célhoz.

Az alacsonyabb cél mellett szóló előnyök között Varga felsorolta, hogy ez támogatja a vásárlóerő megőrzését, növeli a megtakarítások reálértékét, hosszabb távon alacsonyabb nominális kamatszinttel jár, és támogatja a devizapiac stabilitását. Az alacsonyabb nominális kamatok pedig kedvezőbb finanszírozási környezetet teremtenek a lakosság, a vállalatok és a költségvetés számára.

A kamatdöntés ugyan túlzottan nem mozgatta meg az euró-forint árfolyamát, Varga megszólalása után azonban erőre kapcsolt és a 362-es szintről 360-ig erősödött a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

A jegybank szeptember lévén felülvizsgálta a GDP-re és az inflációra vonatkozó előrejelzéseit is. A friss információk alapján az idei évre 1,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a jegybanki szakemberek, jövőre pedig 2,9 százalékos növekedés lehet. Az infláció pedig az idei 1,8 százalék után 3,1 százalékra emelkedhet.

Baka András köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte a legfőbb ügyészi posztra, ám a Tisza Párt elutasító álláspontja miatt nagyon úgy néz ki, hogy nem fogják megszavazni Baka jelöltjét. Mint a Telex megírta, a háttérben többek között az állhat, hogy Szathmáry Zoltán testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főosztályvezetőjeként érintett az ún. aranykonvoj-ügyben, és emiatt a múlt héten meg is gyanúsíthatták közokirat-hamisítással.

Az idő azonban fogy, és a HVG összefoglalója szerint a Legfőbb Ügyészség vezető nélkül maradhat, ha záros határidőn belül nem sikerül megválasztani az új elnököt. A korábbi vezető, Nagy Gábor Bálint ugyanis már júliusban lemondott, így elnök már nincs, a két elnökhelyettes közül azonban még ő felmentette Ibolya Tibort.

Így már csak egy elnökhelyettes maradt, Lajtár István, de ő december 5-én 65 éves lesz, ami után törvény szerint automatikusan megszűnik a szolgálati jogviszonya. Bár a legfőbb ügyész kérésére 70 éves koráig tovább dolgozhatna, de mivel legfőbb ügyész nincs, Lajtárnak jelen állás szerint mindenképpen távoznia kell.

Ha tehát december elejéig nem sikerül új legfőbb ügyészt választani, a rendszerváltás óta először nem lesz sem legfőbb ügyész, sem egyetlen helyettes sem a hivatalban, és a vádhatóság vezető nélkül marad. Ez a gyakorlatban sok egyéb mellett azzal járhat, hogy nem lesz, aki továbbítsa a házelnök felé a meggyanúsítandó országgyűlési képviselők mentelmi jogának kikéréséhez a hivatalos iratokat.

A hatóságok nyomozati cselekményeket tartottak Matolcsy György környezetéhez tartozó köröknél – értesült az ATV. A csatorna megkeresésére a házkutatások tényét a Központi Nyomozó Főügyészség megerősítette.

„Megkeresésére tájékoztatom, hogy a Magyar Nemzeti Bankot érintő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség ma eljárási cselekményeket, köztük kutatást és lefoglalást végzett, azonban az eddigi büntetőeljárásban gyanúsítotti kihallgatásra nem került sor”

– tájékoztatott Dr. Kovács Katalin főügyészségi csoportvezető ügyész, szóvivő.

A szóvivő hozzátette, hogy a büntetőeljárásban a nyomozati cselekmények folyamatosak, ám mivel a nyomozás a törvény értelmében nem nyilvános, a rendelkezésre álló bizonyítékokat az eljárás jelenlegi szakaszában részletesebben nem áll módjukban értékelni vagy a nyilvánosság elé tárni.

Már több mint másfél éve folyik nyomozás a jegybanki alapítványok ügyében, gyanúsított egyelőre azonban még nincs. A hatóságok szerint ennek az az oka, hogy először szeretnék az összes bizonyítékot begyűjteni.

Az MNB-botrány tavaly márciusban robbant ki, amikor az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Bank, valamint a kecskeméti egyetem Neumann alapítványa és a jegybanki PADME Alapítvány – ebbe olvadt össze 2019-ben a 2014-ben gründolt több MNB-alapítvány – gazdálkodásáról szóló jelentését. A számvevőszék szerint az alapítvány és azok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével eltapsolta az alapításkor kapott 266 milliárd forintot és a Neumann Egyetemet fenntartó alapítvány további 127,5 milliárdját.

A számvevőszék gazdasági bűncselekmények gyanújával feljelentést is tett, a rendőrségtől kedden kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás, igaz, az ügyben még nincs gyanúsított, és az eddig nyilvános információk szerint Matolcsy Györgyöt például ki sem hallgatták. Hogy milyen durva hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak, arról már pár nappal az ÁSZ-jelentés publikálása előtt megtudott és közölt néhány részletet a Direkt36. Ebben a cikkünkben pedig azt mutattuk meg, hogyan kapcsolódik össze az MNB és a jegybanki alapítványok elveszett pénzeinek története egy emberben, a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a személyében.

Az Orbán–Szijjártó-időszak hangulatát idéző üzengetés kezdődött az ukrán külügyminiszter, Andrij Szibiha és Magyar Péter között az X-en. Viszonylag gyorsan jutott el a magyar miniszterelnök a nyílt kommunikációs összefeszülésig Ukrajnával, de mindez nem a semmiből jött.

„Úgy tűnik, hogy bár Orbán Viktor nincs jelen, akadályozó és elszigetelő politikája továbbra is virágzik.” Egyebek között ezt szűrte le az ukrán külügyminiszter Magyar Péter hétfői parlamenti megszólalásából.

A miniszterelnök az Országházban sok egyéb között tért ki Ukrajnára is, mégpedig a Zelenszkij által bejelentett Kárpáti Nyolcak, az új formátum szeptember 18-i csúcstalálkozója, és az ott elfogadott, egy magyarországi energiatárolóról szóló memorandum miatt. Ez utóbbi miatt reagált hevesen Magyar, miután az ellenzék napirendre hozta az ukrán határhoz közelre tervezett, ukrán olajat és gázt tároló létesítményt.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot, így annak mértéke 5,5 százalék maradt. Ezzel véget ért Varga Mihály mindössze három hónaposra sikeredett kamatcsökkentési ciklusa. A tartósan alacsony infláció miatt először júniusban döntött úgy a Monetáris Tanács, hogy 0,25 százalékponttal 6 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét. Majd ezt még kétszer 0,25 százalékpontos csökkentés követte, így értük el a jelenlegi 5,5 százalékos mértéket.

„A döntés megfelel a piaci várakozásoknak. Bár az inflációs adatok továbbra is kedvezőek, ha csak azokat néznénk, akkor sor kerülhetett volna újabb lazításra, a forint árfolyama is viszonylag stabilnak mondható. Többet nyomhatott a latban a nemzetközi környezet alakulása, azon belül is a geopolitikai feszültségekből adódó inflációs kockázat. Az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is kamatot emelt az elmúlt hetekben, ez pedig szűkítette a magyar jegybank mozgásterét. Ugyanakkor középtávon van tér a kamat csökkentésére. Az időzítést azonban bizonytalanság övezi a már említett geopolitikai fejlemények miatt” – kommentálta a lépést Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

Hozzátette: „A jegybanki döntés miatt nem változtattunk a korábbi kamatprognózisunkon. Továbbra is arra számítunk, hogy az év végéig nem módosul a ráta, így 5,5 százalékos alapkamattal fordulunk rá a következő évre.”

Németh szerint a kamat jövő évi alakulását nagyban befolyásolja továbbá, hogy a várhatóan október végén megjelenő 2027-es büdzsétervezet milyen költségvetési és államadósság-pályát irányoz elő. Ez azért fontos, mert ez befolyásolja jelentősen Magyarország kockázati megítélését, ezen keresztül a jegybank mozgásterére is komoly hatással van. A szakember szerint összességében a jövő év végéig újabb lazítások jöhetnek, amelyek eredményeként 2027 végére 4,5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.

„Tiszteletben tartjuk a köztársasági elnök alkotmányos jogkörét, és komolyan vesszük azokat az érveket is, amelyeket tegnap a parlamentben elmondott”

– mondta Magyar Péter Facebook-videójában néhány órával azután, hogy Bujdosó Andrea tiszás frakcióvezetővel közös posztban bejelentették, hogy a frakció nem tudja támogatni a Baka András által jelölt Szathmáry Zoltán megválasztását legfőbb ügyésszé.

Mint mondta, a döntés során azt is figyelembe vették, „hogy az új legfőbb ügyésznek képesnek kell lennie helyreállítani az ügyészség iránti közbizalmat, garantálnia kell a szervezet politikai függetlenségét, és hiteles választ kell adnia azokra a szervezeti és működéi problémákra, amelyek az elmúlt években felhalmozódtak”.

Magyar szerint „senkinek nem kell a mai döntés miatt farkast kiáltania. Pontosan erre szolgál az alkotmányos rendszer: a köztársasági elnök jelöl, az országgyűlés pedig dönt, és mindkettő viseli a saját döntésének politikai felelősségét.” Azt mondta:

„Szokatlannak tűnhet, hogy egy köztársasági elnök önálló szereplő, és nem a kormányzati hatalom bábja. Szokatlannak tűnhet, pedig igazából felemelő. Éppen azt mutatja meg, hogy Magyarország gyógyul, ha ezeket a vitáinkat felelősséggel, transzparensen, az ország érdekében tudjuk lefolytatni.”

Arra kérik Baka Andrást, hogy „állítson új jelöltet a legfőbb ügyészi tisztségre”, hogy mielőbb új legfőbb ügyészt választhassanak.

A Sándor-palota a 444-nek Magyar és Bujdosó posztjáról szóló kérdésére azt reagálta:

„A köztársasági elnök továbbra is fenntartja az Országgyűlésben elmondott véleményét. A legfőbb ügyész személyére megtette javaslatát, arról dönteni az Országgyűlés feladata és felelőssége.”

Hozzátették, hogy „az államfő hivatalos döntéseiről a Sándor-palota a korábbiaknak megfelelően, kellő időben tájékoztatja a közvéleményt.”

Baka András köztársasági elnök hétfőn Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek. Szathmáry korábban a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályánál dolgozott főosztályvezető ügyészként, ebben a cikkben hosszabban írtunk róla.

Magyar hétfőn nem reagált egyből, később sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a frakció nem hozott végleges döntést, de a hozzájuk eljutott információk alapján nem biztos, hogy a Tisza akár feles támogatással is be tudna állni Szathmáry mögé. Este Bujdosó arról beszélt, hogy a Tisza-frakció még nem tudott részletesen tárgyalni a jelölésről.

Baka András hétfőn napirend előtt arról beszélt a parlamentben, hogy szakmailag hiteles és független ügyészségre van szükség, ma azonban nincs meg a bizalom az intézmény felé. Azt mondta, az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése kétségeket ébresztett, sokaknak az volt az érzése, hogy bizonyos szint fölött megakadt az igazságszolgáltatás. Ez az államfő szerint az egész szervezetre, több ezer ügyészre, ügyészségi dolgozóra is kisugárzott. Azt is mondta, hogy sokakkal beszélgetett, és semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik, vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta.

Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint megbízatása a júliusi lemondása után augusztusban szűnt meg. Akkor azt írta, szerinte „rendkívül rossz üzenete van annak is, ha a közéleti szereplők részéről azért merül fel igény a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltására, mert az éppen folyamatban lévő büntetőeljárások nem az általuk elképzeltek szerint alakulnak”, és úgy látja, mindez „azzal a következménnyel jár, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával”.

Nagy Gábor Bálint korábban, még májusban azt mondta, nem készül lemondani, noha Magyar Péter miniszterelnök neki is május 31-éig adott határidőt, hogy önként távozzon a hivatalából. Akkor úgy fogalmazott, szeretné folytatni a szakmai munkát, és elmondta, hogy neki „soha semmi köze nem volt a politikához”.

„A köztársasági elnök továbbra is fenntartja az Országgyűlésben elmondott véleményét. A legfőbb ügyész személyére megtette javaslatát, arról dönteni az Országgyűlés feladata és felelőssége” – írta kurta válaszában a Sándor-palota, amikor arról kérdeztük a köztársasági elnök hivatalát, mi Baka András reakciója arra, hogy Magyar Péter és Bujdosó Andrea tiszás frakcióvezető bejelentették, a frakció nem támogatja Szathmáry Zoltán legfőbb ügyészi jelölését.

Kíváncsiak voltunk, hogy Baka tervez-e új jelöltet állítani – ahogy arra Magyar és Bujdosó kérte –, és arra is, hogy a jövőben tervez-e egyeztetni a parlamenti pártokkal a jelöltről. Ennek kapcsán annyit válaszoltak: „Az államfő hivatalos döntéseiről a Sándor-palota a korábbiaknak megfelelően, kellő időben tájékoztatja a közvéleményt.”

Baka András köztársasági elnök hétfőn Szathmáry Zoltánt javasolta legfőbb ügyésznek. Szathmáry korábban a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályánál dolgozott főosztályvezető ügyészként, ebben a cikkben hosszabban írtunk róla.

Magyar hétfőn nem reagált egyből, később sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a frakció nem hozott végleges döntést, de a hozzájuk eljutott információk alapján nem biztos, hogy a Tisza akár feles támogatással is be tudna állni Szathmáry mögé. Este Bujdosó arról beszélt, hogy a Tisza-frakció még nem tudott részletesen tárgyalni a jelölésről.

Baka András hétfőn napirend előtt arról beszélt a parlamentben, hogy szakmailag hiteles és független ügyészségre van szükség, ma azonban nincs meg a bizalom az intézmény felé. Azt mondta, az intézmény egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése kétségeket ébresztett, sokaknak az volt az érzése, hogy bizonyos szint fölött megakadt az igazságszolgáltatás. Ez az államfő szerint az egész szervezetre, több ezer ügyészre, ügyészségi dolgozóra is kisugárzott. Azt is mondta, hogy sokakkal beszélgetett, és semmi sincs úgy, ahogy kívülről látszik, vagy ahogy a médiában megjelenik. „Eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító menekülés zajlik, amiről a külvilág nem tud” – mondta.

Az előző legfőbb ügyész, Nagy Gábor Bálint megbízatása a júliusi lemondása után augusztusban szűnt meg. Akkor azt írta, szerinte „rendkívül rossz üzenete van annak is, ha a közéleti szereplők részéről azért merül fel igény a hivatalban lévő legfőbb ügyész leváltására, mert az éppen folyamatban lévő büntetőeljárások nem az általuk elképzeltek szerint alakulnak”, és úgy látja, mindez „azzal a következménnyel jár, hogy a mindenkori legfőbb ügyésznek tartania kell attól: ha tevékenységével nem felel meg a politikusi elvárásoknak, számolnia kell az eltávolításával”.

Nagy Gábor Bálint korábban, még májusban azt mondta, nem készül lemondani, noha Magyar Péter miniszterelnök neki is május 31-éig adott határidőt, hogy önként távozzon a hivatalából. Akkor úgy fogalmazott, szeretné folytatni a szakmai munkát, és elmondta, hogy neki „soha semmi köze nem volt a politikához”.

Frissítés: A Tisza frakciója arra kéri Baka Andrást, állítson új jelöltet, hogy az országnak mielőbb legyen új legfőbb ügyésze.

„A kulturális kormányzat eltökélt abban, hogy szakítson az »eddig ti voltatok, most mi jövünk« logikájával” – mondta nemrég Nagy Ervin kulturális államtitkár, és ez a kultúrharcot elutasító, az előző rendszerben is jól fekvő szakembereket befogadó logika az új NKA-kurátorok kinevezésében is tetten érhető.

Tarr Zoltán kedden azt közölte, hogy felmentette a korábbi kulturális miniszterek által kinevezett állandó kurátorokat, és a helyükre újakat nevezett ki, akiknek „kiemelkedő szakmai tudása és tapasztalata biztos alapot ad az NKA kollégiumai munkájának megújításához. Célunk az NKA szakmai tekintélyének erősítése és az intézménybe vetett közbizalom helyreállítása.”

A mostanában leginkább a bűnügyi hírekben szereplő Nemzeti Kulturális Alap állami pénzt oszt szét pályázati rendszerben, a szakemberekből álló kollégiumok döntése alapján. A legtöbb kollégium úgy nézett ki az Orbán-kormányok alatt, hogy a kurátorok kb. harmadát delegálta

• a kormány,
• a kormányhoz közel álló Magyar Művészeti Akadémia és
• a szakmai szervezetek.

De még a szakmai szervezetekben is túlsúlyban voltak azok, amelyek legalább is nem voltak kritikusak a központi kultúrpolitikával szemben. Ez nem azt jelentette, hogy ne lettek volna hozzáértők a döntéshozók között, de azt igen, hogy az olykor erősen, olykor finomabban kutúrharcos kormány akarata akadálytalanul érvényesülni tudott.

Erre egy jellemző példát írtunk meg két évvel ezelőtt: ekkor az NKA színházi kollégiuma a függetleneknek megítélt, eleve alacsony összegeket végül nem tudta kiosztani, mert Hankó Balázs miniszter ezt személyesen akadályozta meg. A botrányos döntés után felállt a kuratóriumból az MMA delegáltja, Ráckevei Anna és a függetleneket képviselő Rihay-Kovács Zita.

Ehhez képest Tarr Zoltán kedden közzétett döntése szerint az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának új vezetője

• dr. Rihay-Kovács Zita jogász, tagjai
• Gáspár Anna színházi producer, művészeti vezető;
• Juhász Zsófia, a Leitner + Leitner Tax Kft. adótanácsadója;
• Schőn Edina kulturális menedzser, a Kilences ügyvezetője; valamint
• Tóth Endre zenetörténész, szerkesztő, fesztiválvezető.

Az NKA-t vezető, a kollégiumok munkáját koordináló Bizottság tagjai közé a szakmai szervezetek javaslatára Márta Istvánt, a Magyar Fesztivál Szövetség örökös tiszteletbeli elnökét, a Művészetek Völgye alapítóját nevezték ki még múlt héten. Ennek a Bizottságnak az összetételén is látszik, hogy

a kormány nem akar látványos tisztogatást.

Bár kineveztek három új tagot miniszteri hatáskörben (Mácsai Pál színész, Ott Anna kommunikációs szakember, Sasvári Edit művészettörténész), de megtartották a korábbi szervezeti és MMA-s jelölteket. (Utóbbit, az MMA látványos túlsúlyának fenntartását sok szakmai kritika éri.)

A pályázatokról döntő kollégiumi tagokat sem cserélték le egységesen, csak a minisztérium küldötteit, de még közülük is megtartottak többeket.

Így az Előadó-művészetek Kollégiuma 12 tagjának is csak harmadát nevezte ki most az új vezetés, de az elnök az a Rozgonyi-Kulcsár Viktória lett, aki a Vidnyánszky Attila által uralt, velük szemben ellenséges színházpolitika idején alapította meg a függetlenek legfőbb bázisát, a Jurányi Házat. Erőteljesen bírálta az NKA korábbi gyakorlatát, de miközben sokan már elvi okokból sem indultak az NKA-s pályázatokon, a mindenkivel párbeszédkész Rozgonyi-Kulcsár folyamatosan pályázott mindenhová, bár egyre kevesebb eredménnyel.

Az is beszédes, ami a Vizuális Művészetek Kollégiumában történt. A miniszteri delegáltak közül folytathatja munkáját Kőrösi Orsolya, aki még az első Orbán-kormányban volt helyettes államtitkár, majd a második Orbán-kormány alatt sikerült kilobbiznia a miniszterelnöknél a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központot, amelyet azóta is vezet. A másik miniszteri delegált ebben a kollégiumban viszont pont egy olyan képzőművész, Nemes Csaba, aki annak idején hangosan tiltakozott a Capa Központ létrehozásának körülményei, illetve számos más politikai döntés ellen.

Az új kurátorok jelentős része amúgy nem hogy párt-, de még kultúrpolitikával sem foglalatoskodott soha, viszont elismert szakember. A névsort itt, a kollégiumok összetételét emitt lehet megszemlélni.

Éppen kezdett unalomba fulladni a gyermekvédelmi törvények módosításáról szóló parlamenti vita, de színre lépett a fideszes Takács Árpád, aki kétperces felszólalásával egyből magára vonta a figyelmet.

A békéscsabai politikus azzal indított, hogy nem nagyon szeretett volna hozzászólni a vitához, majd fideszesektől ritka, óvatos önkritikával folytatta. Azt mondta, elhiszi, talán egyet is ért azzal, hogy a fideszes plakátok nemcsak gyermekekben, hanem felnőttekben is szorongást okoztak. „Talán máshogy kellett volna ezeket a veszélyeket bemutatnunk.”

Takács ekkor kezdett felpörögni. Először kijelentette, hogy Magyarország „a második világháború vagy 1956 óta” nem volt akkora veszélyben, mint most, majd azzal folytatta, hogy a rendkívül veszélyes nemzetközi helyzetben „a mellettünk lévő országgal packázunk éjjel fél 2-kor”, amikor a miniszterelnök külügyminisztert játszva válaszol az ukrán külügyminiszter posztjára.

A külpolitikai kitekintés után Takács visszaugrott a vita témájához, és kijelentette, hogy a törvény nem a gyerekekről szól, hanem a brüsszeli érdekeknek való megfelelésről. Szerinte a Tisza Párt a pedofilnyilvántartás bezárásával a pedofilok jogait védi, és kiszolgáltatja a gyerekeket az LMBTQ-lobbinak.

„Ezek a szervezetek arra vártak, hogy be tudjanak menni a gerendási, a csordási, a békéscsabai iskolákba és óvodákba. De közlöm velük, hogy mi is ott leszünk. Ott lesznek azok az apák, akik meg akarják védeni a gyermekeiket.”

A maximális fordulatszámon pörgő Takács ezután arról is beszámolt, hogy néhány napja egy békéscsabai édesanya a gyermekének szeretett volna rendelni egy könyvet, de meg kellett jelölnie, hogy a gyermeke lány, fiú vagy gendersemleges.

Majd jött a finálé. A távolról indító Takács először azt mondta, nincs kétsége afelől, hogy Magyar Péter 700 települést járt be a nyáron, és az is biztos, hogy Magyar Péter nélkül a Tisza Párt nem nyert volna a választáson. Aztán feltette az i-re a pontot.

„De az is biztos, hogy a nyáron volt egy lovastábor Békéscsabán, egy sporttábor Békéscsaba és Gyula között és Gyula után, Méhkerék irányában még egy tábor. Miután a gyerek hazament a táborból este a szüleihez, megkérdezte, hogy »anya, ti most mik vagytok, hazug trógerek vagy senkiházik«. Azt mondta a gyerek, hogy a táborban pontosan ezt tanulták: hogy egymást senkiházizzák, trógerezik, agyhalottazzák. Sőt, még a felnőttek is így beszéltek egymással és a gyerekekkel is. Ez is Magyar Péternek köszönhető.”

Granit Xhaka, az angol Sunderland és a svájci labdarúgó-válogatott középpályása, csapatkapitánya beismerte, hogy a koronavírus-járvány idején nem oltatta be magát, és hamis oltási igazolást szerzett – írja az Athletic.

A luzerni ügyészség megerősítette, a 33 éves játékos ellen nyomozás indult, a hatóságok ki fogják hallgatni. Ha vádat emelnek ellene, súlyos pénzbírságot kaphat, sőt elméletileg akár öt év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá. Ugyanakkor valószínűtlen, hogy tényleges börtönbüntetést kapjon. Az ügyben egy luzerni orvost gyanúsítanak azzal, hogy a járvány idején több hamis Covid-igazolást állított ki. Az orvos ellen 2023-ban indult vizsgálat, de tagadja az ellene felhozott vádakat.

Svájci sajtóértesülések szerint Xhaka 2022-ben szerezte meg a hamis igazolást, amikor még az Arsenal játékosa volt. A futballista hétfőn az Instagramon azt írta, akkoriban komoly fenntartásai voltak a Covid–19 elleni oltással kapcsolatban.

„Személy szerint nagyon bizonytalan voltam, komoly fenntartásaim voltak a Covid–19 elleni oltással kapcsolatban. Eluralkodott rajtam a félelem és a bizonytalanság”

– írta. Xhaka elismerte, hogy ebben az állapotban döntött a hamis igazolás megszerzése mellett.

„Ebben az érzelmileg zaklatott állapotban oltási igazolást szereztem ahelyett, hogy a megfelelő csatornákon keresztül kerestem volna választ a bennem maradt kérdésekre.”

A futballista azt is írta, ma már másként látja akkori döntését. „Világosan látom, hogy ez nem volt helyes. Hiba volt. Sajnálom” – fogalmazott. Hozzátette:

„Teljes felelősséget vállalok a döntésért, kész vagyok teljes egészében tisztázni az ügyet, maradéktalanul együttműködöm az illetékes hatóságokkal.”

Az ügy miatt Xhaka kikerült a svájci válogatott keretéből. Peter Knabel, a svájci labdarúgó-szövetség elnöke közölte, a játékos és a szövetség „közösen arra a következtetésre jutott, hogy ez szolgálja leginkább a csapat érdekeit”, ezért Xhaka nem vesz részt az Észak-Macedónia, Skócia és Szlovénia elleni Nemzetek Ligája-mérkőzéseken.

„Granit Xhaka tegnap este tájékoztatott minket a helyzetről, és közölte, hogy nyilvánosan is beszélni fog róla, és vállalja a felelősséget” – mondta Knabel. Hozzátette:

„Üdvözöljük, hogy Granit megtette ezt a lépést, és vállalja a következményeket.”

Knabel szerint most az a céljuk, hogy „megnyugodjon a helyzet”, és a válogatott teljes egészében a következő mérkőzésekre koncentrálhasson. A mostani válogatott időszak lezárulta után ismét áttekintik Xhaka helyzetét, és megbeszélik vele a további lépéseket. Xhaka – aki 152 mérkőzésével a svájci válogatott rekordere – 2023-ban hagyta el az Arsenalt, a Bayer Leverkusennél töltött két idényt követően pedig 2025-ben a Sunderlandhez szerződött.

Bojkottal tiltakoznak a legnagyobb amerikai tévés hálózatok Donald Trump döntése ellen, amivel három meghatározó médiumot, a CNN-t, a Politicót és az MS Now-t kitiltotta a Fehér Házból. Nem készült országos televíziós felvétel arról sem, ahogy Donald Trump elindult, majd megérkezett New Yorkba, az ENSZ közgyűlésére.

A bojkotthoz több médiafelület – köztük a New York Times és a Washington Post – is csatlakozott, közölve, nem vesznek részt az elnök sajtótájékoztatóin. Ők képeket sem közöltek az elnökről.

A Fehér Ház válaszul elindította saját élő adását Trump TV néven, amin a nap huszonnégy órájában elnökös tartalmakat adtak.

Donald Trump múlt pénteken jelentette be, hogy azonnali hatállyal kitiltja a három médiumot a Fehér Házból, mivel azok „folyamatosan kitalációkat vagy hazugságokat írnak, illetve közvetítenek” a kormányzásáról. Konkrét példákat nem említett. Szombaton már nem engedték be a házba a lapok tudósítóit, mire a három orgánum közös közleményben jelezte, pert indítanak alkotmányos jogaik megsértése miatt. (BBC)

„A politikának volt egy elvárása, ezt egy bizonyos szervezet közvetítette akár megtévesztve, akár nem [megtévesztve] az ügyészséget, és az ügyészség az eszerint járt el” – mondta az Egyenes Beszédben Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) volt vezetője, aki a lemondását indokló, a 444 által bemutatott dokumentumban arról írt, hogy több politikailag érzékeny ügyben folyó nyomozást is befolyásoltak a Legfőbb Ügyészségen. Fürcht szerint a lemondólevelében írtakat sokan „úgy fordították le, hogy én azt mondtam, hogy politikai nyomás, de én nem mondtam sehol, hogy ez politikai nyomás”.

A Legfőbb Ügyészség szerint a dokumentumban Fürcht tényszerűen valótlanságokat állított a politikai befolyásolásokról, cáfolni azonban nem tudnak, mert az ügyek még folyamatban vannak. Fürcht azért is tartotta fontosnak a megszólalást, mert szerinte sokan úgy gondolták, Baka András köztársasági elnök rá utalt, amikor az ügyészségen zajló „eszközökben nem válogató, felelősséget másra hárító” menekülést emlegetett hétfői beszédében.

A volt főügyész elmondása szerint június 8-ai lemondása előtt egy hónappal, május 8-án egy kollégája jelezte, felmerült, hogy „egy közérdeklődésre számot tartó ügy” – azaz feltehetőleg az aranykonvojügy – valójában kreált ügy. Azt mondta, ezt kötelezően jeleznie kellett „azoknak a vezetőknek, akik egyébként ebben az ügyben eljártak”. A „szakma szabályai szerint nem a nyilvánossághoz” fordult, nem lemondott, hanem jelentést tett a vezetőknek.

„Ehhez képest az volt a reakció, hogy fölrendeltek, megpróbáltak irányba állítani, idiótának és istenbarmának nevezett az egyik vezető ügyész a másik kollégám előtt.”

Fürcht azt mondta, ekkor még mindig nem fordult a nyilvánossághoz, hanem lemondott, amit részletesen meg is indokolt, ez az a dokumentum, amit mi is bemutattunk. Ebben Fürcht arról is írt, hogy mind az aranykonvojügyben, mind a Gundalf–Henry-ügyben a Legfőbb Ügyészség őt megkerülve informális nyomásgyakorlással érte el, hogy ne nyomozzanak a magyar titkosszolgálat után. Azt írta, hogy egy legfőbb ügyészségi vezető az ő beosztottjának „ténylegesen nem utasításokat adott, hanem instrukciókat, azzal az elvárással, hogy azokkal azonosuljon”, vagyis úgy alakította az eljárást, hogy annak ne legyen írásos nyoma, ne legyen hozzá visszavezethető.

Fürcht elismerte, ez alapján nem tudja bizonyítani, hogy történt nyomásgyakorlás, de szerinte a visszajelzése után a Legfőbb Ügyészségnek le kellett volna folytatnia egy integritási vizsgálatot. „Tehát meg kéne kérdezni azt a kollégát, akinek ezt mondták, hogy ez ténylegesen így volt-e.” Ilyen vizsgálat szerinte nem történt.

A lemondásáról azt mondta, Nagy Gábor Bálint elsőre nem is fogadta el, arra kérte, hogy gondolkozzon három napig. Fürcht azt mondta, szívesen gondolkodik, de „az lenne az én kérésem, hogy a nyomozó ügyészek ott a Belgrád rakparton a szakma szabályai szerint mindenre kiterjedően nyomozhassanak, függetlenül attól, hogy politikai vezető, titkosszolgálati vezető, ügyészségi vezető”. Ezt, azaz a Fürcht által meg nem nevezett ügy teljes körű kivizsgálását állítása szerint Nagy meg is ígérte neki, azonban már másnap írásbeli utasítást adott a Legfőbb Ügyészség az aranykonvojügyben eljáró Fővárosi Főügyészségnek arról, hogyan kéne folytatni az egyik nyomozást.

„Képzelje el azt a főügyészt, aki jelzi a problémákat a feletteseinek, akik ezt lesöprik, nem vizsgálják ki, a sajtóhoz nem fordulhat, akkor kihez fordulhat? Főügyésztársaimhoz fordultam. Volt, aki megígérte, hogy segít” – mondta Fürcht, aki szerint azért érezte ennek szükségét, mert a Legfőbb Ügyészség szinte azonnal megszegte az ígéretét.

Elmondása szerint június 11-ére összehívták a főügyészeket, és azt mondták, hogy az ügyben valójában szakmai nézeteltérés van Fürcht és a Legfőbb Ügyészség között. „Utána elém toltak egy közös megegyezéses megállapodást”, ami szerint a Legfőbb Ügyészségre helyezik a KNYF éléről. Ezt elmondása szerint azért írta alá, mert patthelyzetbe került.

Végül ezért is indítottak ellene fegyelmi eljárást – állítása szerint a felmondási idejének utolsó napján, miközben végig tudtak az esetről. Mint írtuk, a Legfőbb Ügyészség által indított fegyelmi eljárás alapja, hogy Fürcht még a lemondása előtt több levelet és két belső iratot is elküldött főügyésztársainak az aranykonvojügyről, amelyeket a Legfőbb Ügyészség szerint a címzettek nem láthattak volna.

A fegyelmi eljárásban Horváth Lóránt ügyvéd képviseli, akinek az irodája az aranykonvojügyben az ukrán pénzszállítókat, azaz az ukrán Oscsadbankot is. Szerinte Horváth Lóránt meglepődött, amikor felkérte. „Kérdezhetnék, hogy egy ügyésznek minek ügyvéd, hát azért kell egy ügyésznek ügyvéd, mert a saját ügyében az ember akkor is vak, ha egyébként jogász” – mondta.

Az interjú végén Fürcht azt mondta, munkatársaktól azt az információt kapta, hogy „az alapügyben ki akartak hallgatni tanúként, mert bizonyos dolgokat tudok”. Ehhez képest ezt nem engedélyezték a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek, és ezt követően indult a fegyelmi eljárás ellene.

Világszerte visszaszorul a nettó vagyonadó alkalmazása, az OECD-országok közül tizenkettőben volt valamilyen típusú, de már csak négyben van – a Joint Venture Szövetség szerint ez is intő jel a tervezett új adónem bevezetése előtt. Az eddig megjelent hírek szerint az adót az 1 milliárd forintot meghaladó vagyonokra vetnék ki, a vagyont a cégértékek, az ingatlanok értéke és a pénzügyi befektetések összege adja.

A szövetség szerint Magyarországon nagyjából 6400 magánszemélynek van legalább 1 milliárd forintja cégekben, ezek összesített értéke nagyjából 30 000 milliárd forint (közülük ezer embernek van 5 milliárdot meghaladó cégértéke, a 30 000 milliárdos összesített érték kb. kétharmada koncentrálódik a kezükben). Azt nem tudni, hogy a bizalmi vagyonkezelők kedvezményezettjei kik, és ők hányan vannak, ahogy a vagyonkezelők és a tőkealapok tényleges tulajdonosi köre sem ismert nyilvánosan. Az viszont tudható, hogy 16 000 milliárd forint van bizalmi vagyonkezelésben, de kérdés, hogy ebből mennyi lesz adóztatható a vagyonadó tervezett szabályai szerint.

Az is jól kalkulálható az elérhető adatokból és a nemzetközi gyakorlat alapján, hogy az ismert cégértékkel nagyjából azonos mértékűek az egyéb vagyonrészek. Így ez a kör 60 000 milliárd forintos vagyonnal rendelkezhet, ami az 1 százalékos adókulcs alapján évi 600 milliárd forintos adóbevételt jelenthetne az államnak – mondta Csorbai Hajnalka, a Joint Venture Szövetség elnöke. A Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű gazdasági társaságok érdekképviselete szerint bár ez látszólag jelentős összeg, az új adónem számos problémát vet fel.

Az azonosítottak közül az alábbiakat emelte ki a JVSZ:

• Ha nem egyszeri lesz a vagyonadó, annak durván piactorzító hatása lehet, egy külföldi vállalkozónak 1 egységnyi, egy magyarnak 1,1 egységnyi profitot kell elérnie, hogy ugyanazon a nyereségszinten legyenek.
• Jelentős esély van a vagyonok külföldre menekítésére és a családon belüli szétdarabolásra.
• Az új adónem bevezetése és adminisztrációja jelentős költségtételt jelenthet az államnak, Csorbai Hajnalka még becsülni sem akart összeget, mondván, az AI miatt nehéz megmondani, ha ügyesen használják és jó rendszereket fejlesztenek a PM-ben, „de biztosan oka volt annak, hogy a németek is azt mondták, drága fenntartani”.
• Kiábrándultak és csalódottak, akiket ez várhatóan érinteni fog, mert úgy érzik, bűnözőkként vannak kezelve, miközben ha valaki bűnöző, ne vagyonadót fizessen, hanem állítsák bíróság elé, aki viszont „az elmúlt tizenhat év ellenére tudott sikeres vállalkozó lenni, azt példaként kell a többiek elé állítani”.
• Sok helyen az ingatlanban és cégben lévő vagyonhoz nem társul kellő likvid forrás, részben emiatt is az új adó a beruházások visszaeséséhez is vezethet.

Csorbai Hajnalka azt mondta, a felsorolt JVSZ-es aggályok ellenére nem az egyetlen következtetés, hogy ne legyen vagyonadó. A szervezet szerint sokat kell javítania a kormánynak a kommunikáción, hogy ne az legyen az üzenet, hogy büntetni akarják a vagyonosokat. További javaslatuk a vagyonadó káros hatásának enyhítésére vagy mérséklésére az, hogy:

• a vagyonadóból lehessen leírni azt az összeget, amit visszaforgatnak az adóalanyok a vállalkozásuk működésébe, beruházásokba, akár k+f fejlesztésekbe, vagy társadalmi célokra, például civil szervezetek támogatására lehessen költeni, ez lehetővé tenné, hogy extra kiadás nélkül érhessenek el gazdaságösztönző hatást;
• a vagyonadó helyett akár a társasági adó, akár az szja vagy a nyereségadó, osztalékadó módosításával teremtse meg a kormány az ebből az adónemből várt költségvetési pluszbevételt;
• támogatható lehetőség az is, hogy az adót csak egy évre vessék ki, a szervezet szerint ugyanis egyszeri vagyonadóval elkerülhető lenne, hogy az érintettek komoly erőforrásokat szenteljenek az adó megúszásának, például a vagyon külföldre menekítésének vagy a kiskapuk keresésének.

Már majdnem éjjel fél egy volt, amikor Takács Péter egészségügyi exállamtitkár nagy menetbe kezdett: posztolt egyet, amelyben erre a Magyar Péter-kommentre reagálva azt írta, hogy „Magyarország miniszterelnöke éjjel 11-kor (egy fél üveg whiskytől felbátorodva?) gyakorlatilag jó vergődést kíván Ukrajna külügyminiszterének az X-en. 🤦♂️ Reméljük, nem veri be a maradék 3 decit és üzen hadat hajnalig!”

Éjjel 1-kor aztán kommentelt is egyet a saját posztja alá arról, hogy Magyar Péter nem magától találta ki a „hozz labdát” dumát, hanem lopta valahonnan.

Ekkor még Magyar Péter is fenn volt, sőt: fél 2-kor ő is kommentelt egyet arról, hogy nem gondolta volna, hogy Takács tud angolul, az orvosi kamarát ugyanis magyarul szokta fenyegetni. Ezzel a miniszterelnök erre a kedd reggeli hírre utalt.

Takács aztán korán felkelt, és már 6.13-kor posztolt egy hasonlót az éjjelihez, miszerint Magyar

„nem hagyta abba tegnap éjjel sem a piálást, sem a kommentelést! Könyörgök, kedves tiszások, legalább ilyenkor vegyétek el tőle a telót, amíg ki nem tisztul egy kicsit!”

Aztán, ha már így belejött, rá két órára az orvosi kamara korábbi alelnökébe szállt bele, de nem is maga a belemenés tartalma az igazán erős, hanem az a keménykedés, amit utána tolt.

„Áttúrhatják az összes emailemet és eljátszhatják eltartott kisujjal a műfelháborodást minden egyes indulatszó kapcsán. Én nem vagyok budai úrigyerek, sose voltam, eljátszani sem fogom. Ami a szívemen az a számon, főleg ha komcsikról van szó.”

Streetfighter Takács, aki az Élet Iskolájába járt, ahol Isten a Tanár (mellesleg a vagyonnyilatkozata szerint két budai, egy csopaki és egy budakeszi ingatlana van), nem sokkal később újra droppolta a piasejtetést, „Erősre sikerült a tegnapi buli?” feliratú videót készített a Parlamentben, mert a 9-es kezdéskor még nem látta Magyar Pétert.

Azóta - cikkünk megjelenéséig - még ötöt posztolt, de azokban csak a szokásos formáját hozza, minimális személyeskedéssel.

Litvánia evakuációs terveket dolgozott ki arra az esetre, ha az országot Oroszország felől támadás érné, de egy ilyen helyzetben nem adnák meg magukat – mondta Mindaugas Sinkevičius litván miniszterelnök a BBC Newsnight című műsorának.

Sinkevičius szerint a litvánok az orosz fenyegetés miatt „folyamatos fenyegetettségben” érzik magukat, amit az ország légterébe berepülő drónok is erősítenek. Arra a kérdésre, mi történne egy támadás esetén, azt mondta:

„Vissza fogunk vágni, harcba szállunk.”

A miniszterelnök szerint ugyanakkor a hatóságok több különböző forgatókönyvre is készülnek, amiknek nem minden részletét hozzák nyilvánosságra. Példaként említette, hogy szükség esetén az idős embereket „zökkenőmentesen” ki lehessen menekíteni a városokból, elkerülve a forgalmi dugókat.

„Konkrét fenyegetésekkel szembesülünk. Nem mindennap, de megtapasztaljuk őket, és ez számunkra valóság”

– mondta Sinkevičius. A litván kormányfő szerint a brit védelempolitikában is „szemléletváltásra” lenne szükség, bár hozzátette, Litvánia földrajzi helyzete miatt jóval közelebb van a fenyegetéshez. Litvánia 2004 óta tagja a NATO-nak, és közvetlenül határos az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel.

A nyilatkozat egy héttel azután hangzott el, hogy NATO-vadászgépek lelőttek egy, a litván légtérbe berepülő drónt. A drón eredetét nem sikerült egyértelműen megállapítani, Robertas Kaunas litván védelmi miniszter szerint azonban Belarusz irányából érkezett. Moszkva nem kommentálta az esetet. A Kreml szeptemberben azt közölte, hogy ha „nukleáris arzenált” telepítenek az ország területére, Litvánia orosz „nukleáris fegyverek célkeresztjébe kerül”.

Litvánia az elmúlt időszakban több olyan incidenst is hibrid támadásnak minősített, amikért Belaruszt, Oroszország szoros szövetségesét tette felelőssé. Hétfő este a vilniusi repülőtér forgalmában is fennakadások voltak, miután léggömbökre emlékeztető tárgyak jelentek meg a légtérben. A litván hatóságok egyelőre nem tudták megmondani, pontosan mik voltak ezek.

Németország 2023-ban döntött arról, hogy állandó, harckész dandárt telepít Litvániába: az alakulat a tervek szerint 2027-re éri el teljes működőképességét, és nagyjából ötezer katonából és civilből áll majd. A katonák jelentős részét a stratégiailag fontos Suwałki-folyosó közelében állomásoztatják.