AudioWorld - Utolsó kommentek

Válasz erre: Gauss Seven Hybrid (7H)

pali923 — Sun, 30 Aug 2026 12:36:51 +0200

Hidd el: az asszonynak mindig igaza van! :)

Válasz erre: Gauss Seven Hybrid (7H)

Analoglued — Sat, 29 Aug 2026 21:52:19 +0200

@László Pitenyák: Köszönöm. Miután az elmúlt 40 év nagyobb részét a meglévő kapcsolások megismerésével és egyik-másik javítgatásával töltöttem, a Gauss márka születése óta főképp innovációban gondolkodom, és ilyen "őrültségek" jutnak eszembe. Most dolgozom egy újabb totális őrületen, de ez még titok :-)

Válasz erre: Gauss Seven Hybrid (7H)

László Pitenyák — Sat, 29 Aug 2026 20:57:59 +0200

Nagyon érdekes gondolat és persze a megvalósítása is...

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

Analoglued — Tue, 11 Aug 2026 10:29:26 +0200

@László Pitenyák: Köszönöm a hozzászólásod! Igen, a dolog végülis így működik, nem tud másképp, de a tapasztalatokat mindenki a maga módján értelmezi, vagy nem is értelmezi. Az értelmezésre azért volna szükség, hogy a tapasztalatok később felhasználhatókká váljanak, reprodukálható minőséget létrehozva. Ezt most kifejezetten az elektronikai tervezésre értem. Mivel szereztél hasonló tapasztalatokat??? Üdv, Gábor

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

László Pitenyák — Mon, 10 Aug 2026 18:28:14 +0200

Nagyon érdekes az írás. Annál is inkább, mivel egybevág az általam tapasztaltakkal.

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

Régihifis — Sun, 05 Jul 2026 20:30:46 +0200

Kedves Gábor! Abszolút jó a kérdés felvetése és a téma levezetése. Egyáltalán nem száraz. Több fórumon próbáltam ezekre a dolgokra felhívni a figyelmet, bár nem ilyen részletesen. Ha csak azt az egyszerű dolgot nézzük, hogy az elektromos "áram" igazából energia, mert egymásra merőleges elektromos és mágneses mezőként terjed, akkor mindennek hatással kell lenni rá. Hiszen a vezetőben (?) és körülötte terjedő energia terjedését minden befolyásolni fogja. A vezető anyaga, vastagsága, szennyezettsége, a szigetelés, sőt talán még a közeli alkatrészek is. Ezek mind befolyásolják, torzítják, modulálják az energiát, ezért minden egyes alkatrészen más jön ki, mint ami bemegy, még akkor is, ha passzív. Sajnos, a Szántó Gábor féle YouTube videókat sokan nézik és még villamossággal hivatásosan foglalkozó emberek sem értik meg, hogy nem az elektronok áramlása az "áram", mert az elektronok kb. 1-2 cm/s-es sebességgel vándorolnak a vezetőben. Ezért fejeztem be a vitatkozást ott és az Audio Science Rewiew oldalon is, mert szerintük, ha a mérés jó, akkor kell egy jó DSP és máris tökéletes lesz a hang, de ami a lényeg, hogy
minden egyformának mért cucc egyformán szól. Ezt olyan szintre fejlesztették, hogy pl. Szántó Gábor a mért katalógus adatok alapján vette a felszerelését, hiszen a diagramokból ki lehet olvasni, hogy hogy fog szólni. Egyébként valami olyan eszköz kellene, ami auraszerűen mutatná az energia terjedését az alkatrészek és eszközök körül. Több mint 10 Op-amp hangját hasonlítottam össze a Lampizator tervezője által javasolt, DIY Lampucera DAC kimeneti fokozataként és hasonlóak a tapasztalataim. Az OPA 1612-es pl. elsőre egy dinamikus hang, ami magával ragadja az embert, jó mélyek, magasak, de néhány perc után hallható valami, ami ráül a hangra és fárasztóvá teszi. Nekem a Burson Classic vált be, de talán még ennél is jobb az OPA 828, aminek kb. 120V/us a slew rate-je. Ez egy teljesen színezetlen és tiszta hang, talán egy minimális melegség hiányzik belőle. Valószínűleg az is számít, hogy egy op-amp tudja-e a rail to rail táplálást és minél kisebb a negatív visszacsatolása, annál jobb. Gratulálok a cikksorozathoz! ÜdvözletteL: Lukács Tamás

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (4.rész)

labr — Sat, 28 Mar 2026 21:56:16 +0100

Nem látok nagy érdeklődést, pedig a cikk fontos témát feszeget. A párhuzamos elvű szabályozással először a -szép emlékű- Sound Practices újágjaiban találkoztam, az egyik cikkben a shunt 211 tip. csővel épült, egy részletesebb leírában pedig EL34. csővel. Én ez utóbbit építettem meg, ahol a shunt szerepében 6L6GC cső került beépítésre. A makro és mikrodinamika javulása azonnal hallható volt. A következő áramkört kit. formájában rendeltem meg, ahol a shunt szerepében FET van alkalmazva.
Ezek az áramkörök előtét ellenállással, és áramgenerátorral is megépítésre kerültek, ez utóbbi előnye szintén hallható. A szabályozott feszültség ez esetekben 200-250 Volt. Ezen áramkörök több, mint 20 éve működnek, meghibásodás nélkül. Még annyi, hogy ezek az áramkörök is érzékenyek a beépített alkatrészek minőségére. Tranzisztoros áramkörökhöz szintén építettem shunt szabályozót, TL431 IC segítségével. Egyenlőre ennyit, és kíváncsian várom mások tapasztalatát.

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - audiofil szemmel (2.rész)

Analoglued — Mon, 23 Mar 2026 20:26:53 +0100

@Szabó Elemér: Érdekes kérdés, ezt még nem próbáltam ki. Elméletben (!!!) - ami mint tudjuk csak egy vízió, semmi több, minél több tranzisztoron fut át egy jel, annál több torzítás lehet a kimeneten. Ha párhuzamosan kötjük, akkor nem biztos hogy a torzítás növekedni fog, mert a kimeneti áram megoszlik az IC-k között. Megnéztem ezt a honlapot, és azt látom, hogy a Supersonic nagyon melegszik. Ez lehet attól, hogy csak simán összekötik a kimeneteket, és így létrejön egy ad hoc áram, az IC-k kimenetei között, mert nem egyforma a kimenetek feszültsége. Ez okozhat melegedést. A másik lehetséges ok, hogy lehúzzák a kimeneteket A-osztályba, és emiatt melegszik erőteljesen, mindenesetre a magas hőmérsékleten való járatás torzítás csökkenéshez vezet. Elképzelhető hogy hangminőség szempontjából ez egy pozitív technika, de hogy élettartamra nem, az tutti biztos.
Én általában szeretek mindent (őrültséget is) kipróbálni, ezt is ki fogom. Köszönöm hogy felhívtad erre a figyelmem. Mindenesetre amikor az ember idő szűkében van (én az utóbbi 3-4 évben permanensen így vagyok) akkor annak is örülök, ha elkészül a megrendelt, a Kedves Vevő által örömmel várt meglévő kapcsolással épített erősítő, és azt időben átadhatom. Van a fejemben 3-4 olyan - általam fontosnak vélt - fejlesztés, ami várhatóan azért túlmutat az OP-ampok párhuzamosításának szintjén, és az is frusztrál, hogy erre sincs elég időm. Szóval az ilyen cuccok érdekesek, biztosan tanulságosak is, de muszáj feltennem a "majd egyszer" polcra. Kár hogy a web oldalon nem derül ki, milyen OP-ampot használnak ( lecsiszolják a tetejét, nehogy valaki rájöjjön) abból sokat lehetne kiokoskodni. Sajnálom hogy nem tudtam jobb választ adni.
Üdv, Gábor

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - audiofil szemmel (2.rész)

Szabó Elemér — Sun, 22 Mar 2026 15:06:29 +0100

Azt szeretném kérdezni, hogy mi a véleményed arról, hogy opa-kat (többet is) paralel kapcsolnak a jobb hangminőség érdekében. Mert van az ugye, hogy különféle aktív/passzív alaktrészeket párhuzamosítunk pl. fet, ellenállás, kondenzátor stb. ...
@Fecdesign: Az opa2134 egy teljesen átlagos IC.
Kérdés hogy mit szeretnél elérni. Egy CD-játszó legjobb tuningja egy master clock, meg a tápkondik cseréje. A BA4560-at nem ismerem, nem tudok nyilatkozni.

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - audiofil szemmel (1.rész)

Fecdesign — Sat, 21 Mar 2026 10:50:24 +0100

Üdv.Technics sl-ps770a lejátszó tuningolásán elmélkedek.Az lenne a kérdésem, hogy a dac után a kimeneti rész BA4560 ic OPA2134 ic-re cserélése kifizetödő vagy nem érdemes vele foglalkozni? A tápkörben ki akorom cserélni a 30 éves kondikat nichicon-ra.

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

Analoglued — Wed, 18 Mar 2026 20:59:24 +0100

@Doktor Paracelsus: Köszönöm a bíztatást, épp jókor érkezett, valahogy lekonyult a fülem a döbbent csend láttán.
1.Dimenzió alatt azt a közeget értem, amiben az energia éppen adott formája értelmezhető. Pl. a hő mint infrahullámú rezgés, a mágnesség vagy a légnyomás változás, az alkatrészek körül kialakuló sztatikus mező, vagy maga a vezetőn átfolyó áram.
2.Energia alatt a vágyottan homogén, de valóságban sohasem az betáplált energia tartalmat értem, amely - nehéz definiálni - a különböző megjelenési formáinak eredőjeként jelentkezik az adott ponton. Ezt érdemes volna jobban körbejárni, jó lenne egy fizikus az ismeretségi körömben :-)
3.Sajnos jelenleg csak az empirikus módszer működik, mérni nem tudjuk (tudtommal)
Nemsokára érkezik a tápos folytatás! Én is úgy vélem, hogy ez az eddigi legfontosabb írásom. (Szörnyű hogy ehhez képest mennyire száraz és követhetetlen.) Üdv, Gábor

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

Szabó Elemér — Wed, 18 Mar 2026 00:12:07 +0100

@Analoglued: Az ország legjobb szakácsának, nem is szakács a végzettsége – Molnár B. Tamás, akinek hála sikerült megreformálni a magyar gasztronómiát végzettég szempontjából zenész. A lényeg a szenvedély és a teljesen más progresszív gondolkodás szerintem. Igen, a főzésben is van egy hozzáadott misztikus valami, amire ha valaki ráérez, akkor lesz csak nagyon jó benne, meg némi kézügyesség sem árt. Tamás egyébként nagyon kritikus és nagyon magasan van nála a mérce. A Bűvös Szakács Blogot kezdték el írni anno feleségével és innen nőtte ki magát és született meg a Magyar Gasztronómiai Egyesület. Tőlük indult el pl. Széll Tamás séf, aki a 2017-es idehaza lebonyolított Bocuse d’Or-t megnyerte, a döntőn Lyonban 4. helyezett lett. Azóta sem ért el magyar séf jobb helyezést. A Bűvös Szakácsról tanultak a legjobb séfek és itt nem azt tanulták meg ami a régi elavult tankönyvekben van …
2. Mi ez az "energia", amely különféle mintázatokban oszlik el a különféle "dimenziók" között? Nekem hirtelen a hindu shakti fogalom jutott eszembe.

3. Írod: "Minden szóba jöhető alkatrészednek meg kell ismerned az energetikai jellegét." Erre empirikus cserélgetéseken, próbálgatásokon túl van valamilyen prediktív módszer vagy modell?

Külföldi fórumokon nem lesz könnyű dolgod. A guruk 95%-a élből elutasítja még a felvetést is (itt konkrétan az impulzus torzításra gondolok).

Kérlek, folytasd! Szerintem a blogod történetének legizgalmasabb cikksorozatát indítottad el. Várom a folytatást.

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

Analoglued — Tue, 17 Mar 2026 19:24:37 +0100

@Szabó Elemér: Nos, hát én is elmosolyogtam magamban ezen a hirtelen jött hasonlaton, de végül is elég találó, szerintem is. A főzésben is van egy valamilyen sokadik dimenziós hozzáadott plusz, ha valaki ezt átérzi, ez az elektronika építésben is megvan. Mindig felnéztem azokra akik jól főznek, nem csak azért mert én sajnos nem tanultam meg (anyósom aktívan tolja) hanem a hozzáadott érték miatt is, az egy külön érzék, szerintem. Köszönöm a dícsérő szavakat, jól esik. Valahogy úgy érzem, az olvasó közönséghez nem sikerült eljutnia annak a felismerésnek, hogy itt egy forradalmian újfajta szemléletmód született meg, ami ha nagyobb teret kap, egészen át tudhatja formálni az audio elektronikáról eddig alkotott elképzeléseinket. Valószínűleg nem tudom ezt elég színesen, vagy hangsúlyosan leírni, átadni, hogy a többség megérezze a súlyát. Gondoltam hogy publikálni kellene a Wireless Worldben, vagy valamelyik angol magazinban, de ott még értetlenebbek az emberek, ahogy a Facebook külföldi audios oldalait olvasgatom, rémes. Úgyhogy ez marad egy ilyen kis körben közzétett okosság, holnaptól úgyis feledésbe merül. A wittembergi templom ajtajára mégsem függeszthetem ki (még kevesebb ember kapná fel a fejét).
Ki az ország legjobb szakácsa? Elnézést a tudatlanságomért... :-) Gábor

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - Audiofil szemmel (3.rész)

Szabó Elemér — Tue, 17 Mar 2026 00:35:01 +0100

Most legalább megtudtam, azért tudok jó elektronikákat összerakni, mert jól főzök. :) Amúgy teljesen jó a leveses analógiád. Nem vicc, tényleg jól főzök, de csak jó alapanyagokból vagyok hajlandó. Ezért is vittem egy bio-kertet 9 évig, hogy legyenek jó és különleges alapanyagaim. Pár évig írtam is egy gasztroblogot, amit én ott legtöbbször kaptam fejemre a sok „hozzáértőtől”, az kb. ahhoz tudom hasonlítani, amiket az audiofilek kapnak, ha áradoznak pl. egy hálózati kábelről, hogy milyen jó hangú. A legtöbb ember nem tudja megkülönböztetni a jó ételt a csúcsminőségűtől, csakúgy, mint a jól szóló zenét mondjuk a high-end minőségtől. De, beleszólni minden hozzáértés, tudás nélkül, az nagyon megy. Jók ezek, amiket írsz, én nagyon sokat épültem, épülök belőlük. Bár ehhez az is kell, hogy valaki mindenre (is) nyitott legyen valamennyire. A gasztronómiai jártasságomat is szerintem az ország legjobbjától tanultam, csakúgy, mint a legtöbb szakmabéli is.

Válasz erre: OP-Amp tudásbázis - audiofil szemmel (2.rész)

Szabó Elemér — Mon, 16 Mar 2026 12:30:49 +0100

Ismételten egy jó írás , köszi!
A jó (vagy rossz öreg) és olcsó NE5534-hez még annyit tennék hozzá, hogy szerintem van egy talán (olcsóbb) alternatíva a kiváltására. Kétség kívül a OPA1611 egy jó kis erősítő és én is kb. itt húznám meg azt a szintet, ami alatt opa-t audio berendezésbe vétek tenni. Ez azonban, lehet még sokaknak lehet drága és itt jön a képbe, mint ígéretes típus az OPA1655, ami árban fele az OPA1611-nek, ugyanakkor hangban nagyjából ugyanott van.
Elolvastam a Burson-os cikket, itt még a régi V5i, V6 Classic/Vividről írnak, amiket ugyan én soha nem hallottam szólni, viszont az új V7 Vivid (dual) van nekem és azzal eléggé meg vagyok elégedve. Az alábbi linken tesztelik és egyet kell értsek vele.
De ehhez képest a bemeneti jel megjelenésével gyakorlatilag egy időben elkezd megjelenni a kimeneti jel is.
És azért az audio sávban ugye nem 50V-os és 1ns felfutású digitális jelekről van szó.
Minden érintett fizikai audio komponens tehetetlensége is ennél sokkal nagyobb és "analógabb".
(Hangkeltő eszközök, közegek, mikrofon, hangszóró, fül, stb.)

Az egyes erősítők eltérő hangzása pedig szerintem egyáltalán nem meglepő, csak valóban komplex
és viszonylag apró, kevésbé látható dolgokon múlik, amiket nehéz jól mérni, meg nem is szokás.
(Mint ahogy egy jól eltalált étel fűszerezését vagy bor összetételét is vszeg nehéz lenne 1-2 számmal "kimutatni".)

De a műszaki síkon én inkább ilyen összetevőkre tippelnék:
- nyílthurkú erősítés nagysága/jellege: ez amiatt, mert egy erősítő is "PID" rendszernek tekinthető
így emiatt végtelen féle dinamikus válasz adható az adott "setpoint" elérésére
az egész visszacsatolás (mint koncepció) is ugye arra épül, hogy van egy rendszerünk, aminek
legalább 1 nagyságrenddel nagyobb az ereje és sebessége mint a szabályozandó elem, és azt "taszigáljuk"
az átmeneti "segédrakétákkal" oda-vissza, hogy a (látszólag kissebb-lassabb) végeredmény a kívánt vonalon mozogjon
(jó mechanikus példa: egy tömeg gyorsítása/lassítása extra energiával/idővel jár egy 0 tömegű testhez képest)
ha nem jó a konstrukció, nyilván teljesen külön életet élhet belül, míg a kimeneten látszólag nem térténik semmi extra
- belső felépítés (fokozatok, munkapontok, segédáramkörök, stb.) nyilván ezeknél is a dinamikus viselkedés:
mennyire "billennek" ki, utána hogyan állnak vissza/be, menet közben mennyire csúszkálnak/mászkálnak, stb.
egy elektronikában/erősítőben minden folyamatosan izeg-mozog (pláne vezérlés közben): melegednek
itt-ott túlfutnak, akár telítődnek, átmeneti jelenségeket produkálnak, stb, stb.
- kimeneti fokozat: csak ez is egy külön világ: A vagy B osztály? kapcsolási tranziensek, "non-switching" opciók,
hibakorrekciós megoldások, stb.
- kimenet kezelése: ugye a terhelés sem csak egy passzív ohmos ideális ellenállás, hanem egy önálló életet élő
komplex, reaktív rendszer (néha generátor) saját energiával, aktív jelekkel, és sokszor ugye teljesen aszinkronban
az éppen aktuális zenei jellel, így nyilván rendszerfüggő, hogy mennyire "veszi figyelembe" az adott erősítő
eleje-közepe-vége (mennyire van bevonva/kivonva, stb.)
- félig átfed az előzővel: a kimeneti impedancia jellege/nagysága (akár áram visszacsatolásos rendszerek)
építettem én is több 100W-os AB erősítőt, amit simán megvert egy pár 10W-os csöves,
sokkal "nagyobbat" szólt, jobb, erősebb mélyekkel, kellemesebb hangzással, stb.
(és vszeg itt sem a THD volt a domináns faktor...)
- meg persze minden más: táp, fizikai elrendezés, kábelezés, stb, stb.

A fent említett visszacsatolási tranziens hibajelet egyelőre nem tudom értelmezni.
Az, hogy nincs rá esetleg mérési módszer szerintem nem gond, de mondjuk egy direkt
eltúlzott/sarkított LT szimulációban rá kéne tudni mutatni, ha van valóban ilyen jelenség.
Ha pedig ilyen nincs, akkor ne csodálkozzunk, ha a mérnökök "varázslóknak" nézik a hifiseket. :-)

Válasz erre: Csúcsra járatott középkategória - Rega Planar 6 lemezjátszó

nightrunner — Sat, 07 Feb 2026 19:26:39 +0100

Az RB330 az angol honlqp szerint 11 gramm.

Válasz erre: A Rega új, ND sorozatú hangszedői

istwi — Fri, 16 Jan 2026 15:54:08 +0100

Sziasztok! Én azért vettem egyet.
Na nem egy nagy levegőt, hanem egy ND7 hangszedőt.
Gábor ismertetője sokat segített a döntésem meghozatalában.
Mindenkinek jó zenehallgatást.

Válasz erre: A Rega új, ND sorozatú hangszedői

AudiJo — Fri, 26 Dec 2025 11:16:34 +0100

NGP a cikk elején világosan leírta - Ő nem kíván tesztelni csak bemutatni egy termék(család)e/ot. Ehhez képest konzekvensen azon lovagollni, hogy miért nem tesztel jól - teljesen indifferens! A cikk végén leírta, hogy további információért hova lehet fordulni. Rajta számonkérni, hogy miért nem jelentek meg ezek az információk - a szerepkörök teljes félreértelmezése!

Válasz erre: A Rega új, ND sorozatú hangszedői

apro_marosan_petergabor — Thu, 04 Dec 2025 21:44:51 +0100

@Analoglued:
A teljes eljárás a kettő ötvözete. Azok a berendezések, amelyek megbuknak a kötelező gyakorlatokon, nem valók hallgatós tesztre.
Ezeket a teszteket nem viccből, s nem hozzá nem értők találták ki. Bármily furcsa az audió világot mérnökök tervezik, gyártják és mérik, a fizika villamosság, mechanika, akusztika törvényeit számításba véve, műszerekkel bemérve. Közben és utána is meghallgatva.
Az AW blog működtetője is (ha sok kijelentésével nem is értek egyet) műszeres mérésekkel hitelesíti a minőséget, a kemény paraméterek alapján összerakott berendezésein. Egy rendes teszthez mindkét világ hozzá tartozik, az objektív és a szubjektív is. A nélkül lukas.

Válasz erre: A Rega új, ND sorozatú hangszedői

Analoglued — Tue, 02 Dec 2025 20:25:53 +0100

@apro_marosan_petergabor: Igen, ez a módszer lehetne egy igazi teszt. Akkor, ha valaki fel van készülve erre, tudással, műszerparkkal, és főképp idővel.
Három problémám adódik ezzel.
Az első, hogy a mérések lehetnek nagyon szépek, az eredmény hangban pedig elkeserítő. Elég régóta tudjuk, hogy a meglévő mérési módszereink nem kielégítőek egy audio eszköz jellemzésére.
A második, hogy akik meg fogják venni a hangszedőket, százból százan nem a mérési eredményeire kíváncsiak, amiket értelmezni sem tudnak, csak a hangjuk fog számítani.
A harmadik pedig az, hogy nekem erre sem időm, sem műszerparkom nincs, ezért is írok a blogon véleményeket és ismertetőket tesztek helyett. Aki ennél többre vágyik, az vagy levadássza a netről az őt érdeklő információt HA publikálják, vagy nekiáll maga megmérni - ha tudja. Vagy esetleg hisz nekem.

Válasz erre: A Rega új, ND sorozatú hangszedői

apro_marosan_petergabor — Mon, 01 Dec 2025 21:23:00 +0100

Kétségtelenül tesztelni munkás, berendezéseket, s időt igényel (a hozzáértés mellett).
De van értelme. Vannak tesztlemezek is (mindenféle jelekkel, frekikkel stb.), azon szépen végig lehet futtatni a kérdéses fejet, s sok minden kiderül. A kapott diagramokat el lehet tenni, s meg lehet mutatni a nagyérdeműnek, aki így a pici kis szemével láthatná, hogy mit csinál a szóban forgó Rega ND és mondjuk egy Ortofon X, stb.
egy adott karon. Netán meg lehet ezt ejteni az összehasonlítást egy másik karon, s ez újabb csodálkozásra adhat tápot. Az is kiderülhet hogy az egyik itt beteg, meg ott, a másik meg ott se...
(Ez így elég objektív, aztán lehet még szubjektivitást vinni bele, kétségtelen az utóbbi a nagyobb üzlet)
Hja kérem, az orvosok is röntgennel, ultrahanggal, MR-el s egyéb dolgokkal vizsgálják a szívet, nem csak hallgatva és kopogtatva. Mert, hogy a XXI században vagyunk, s nem akkor, amkor Edison feltalálta a fonográfot.

Válasz erre: Új fejlesztésű hazai hangdobozok II.

Analoglued — Tue, 26 Aug 2025 22:26:40 +0200

@szfi60: Miért kellene nevetgélni?
Egy Heed alapú rendszer a jobbak közül való, a Grand Enigma kifejezetten méltányolható doboz. A Lagrange - mint minden Heed számomra, de én egyedileg nagyon érzékeny lettem erre - túltorzított, a megnövelt felbontás még külön rá is mutat erre a gyengeségre. De az erre való érzékenység teljesen egyéni, van aki észre sem veszi, és így is élvezi.
Bárcsak minden magyar zenehallgatónak (direkt nem írok audiofilt) legalább ilyen kaliberű berendezése lenne.
Egyszer érdemes lenne az Enigmákra rákötni egy Flow One-t vagy Two-t, azok nagyon sima, koherens hangú erősítők, és együtt élni azzal a hanggal egy pár napig, egy hosszú hétvégét. A visszakötésnél pontosan fogod tudni miről beszélek. Akkor is ha ez nem zavar.
Gratulálok egyébként, a magyar eszközökből épített rendszerhez, bölcs döntés és nagyon tiszteletet érdemlő, intelligens választás. Köszönjük!!!

Válasz erre: Új fejlesztésű hazai hangdobozok II.

szfi60 — Tue, 26 Aug 2025 13:15:34 +0200

Háát most lehet nevetni raJtam:
Jelenleg egy HEED Grand Enigmát hallgatok egy Lagrange S-el, kiegészítve egy KEF KC92 subbal Hydra kábelekkel.
Végállomásnak tűnnek...

Válasz erre: Új fejlesztésű hazai hangdobozok II.

tarcuper — Sun, 22 Jun 2025 22:01:16 +0200

A 92dB érzékenységet sajnos nem hiszem.
BSC (baffle step compensation) nélkül meg nem lehet elhúzni a hátsó falaktól rendesen.
Ha meg pont ott vált a közép és a mély -az előlap szélességétől függően-, akkor is legalább 3dB lejön.
Ettől még szólhat kitűnően, csak ne áltassuk a nagyérdeműt a nagy érzékenység decibelekkel. A magas meg a közép iránykarakterisztikájának és főleg torzítási spektrumának összefésülése is jelentős kihívás, egy jobbféle fém dóm jobb lett volna nagy valószínűséggel.
Biztos lesz, akinek így is bejön, mert eddig sokkal rosszabbat hallgatott.

Válasz erre: Új hazai fejlesztésű hangdobozok

bgd75 — Wed, 12 Mar 2025 19:57:37 +0100

Kedves Gábor!

Az Orion HS hansugárzóknál a számok a doboz térfogatára utaltak. HS-280 28l, HS-500 50l stb.

Remek a cikk!

Üdv.: Gábor

Válasz erre: Örök darabok IV.

ogab — Sat, 04 Jan 2025 17:43:41 +0100

Istenem, egy ilyen darabot adj nekem egyszer, ha csak látványnak is!

Válasz erre: Játékostársam - Harbeth SHL 5plus XD

tunerman — Tue, 29 Oct 2024 07:46:41 +0100

" A kábel egyfajta SZŰRŐ. "
Üdv a klubban, 30 éve ezt mondom.
TJ.

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Kováts.L — Mon, 28 Oct 2024 00:19:12 +0100

Köszönöm az információt, hasznos volt a számomra is. Viszont érdekes módon nálam a T10-MC10 a Nad 5120-ban használva, és a Yamaha AX 590 erősítő is a Heybrook-kal ma már képes arra, hogy a hangminőség több mint jó. A Dire Straits-nél, hallani az ismert számnál a Romeo és Juliánál, hogy az énekes igen halkan háromig elszámol a szám elején. Carmen Decca felvétel és ez is analóg nem digitális lp, a széknyikorgás, a kottalapozás is elég jól észlelhető. Van egy másik módszer arra is, miként lehet. ha nem is high end, de bőven az átlag halláshoz igazítva behangolni a rendszerünket. Vannak kitűnő termékek, amik képesek a hangképet még jobbá tenni. A Shakti Stones az, ami miatt még komolyabban akartam megérteni azt, miért van az, hogy a készülékek háklisak úgymond egymásra. Tény ez fizika és igazoltan hitelesek a mérések is stb ennéll a terméknél. Viszont én elkezdtem vagy 15 éve arra keresni a megoldást, mi helyettesíti a Darvas László féle PWB szerek ajánlásait, és itt van a Shakti is, ami több mint érdekes. Ez a ezotéria termék szerintem orgonit, és azt ahogy befolyásolja a hangzást, nálam is ez nyerő. És próbaként elhittem még a kövekről írt elméleteket ajánlásokat a Sonia Haiders Gyógyító kövek írása megadta a választ. Még ha elég nehéz megmérni a hanghatásait stb, tudnak valamit. A lényeg a következő. Karneol kő ez a hangzást képes majd az egész tartományt kiegyenlítetté tenni. Olyan, mint kissé sávhatárolt tompa ez már nem létezik itt. Inkább amikor a kissé sziszegő színezett hangzásnál olcsóbb MM-ek helyett, egy MC eszközt teszünk be a hangszedőnél. Végre igazán javul az egész. Az összes kábelekre rátéve az ilyen nyaklánc kövek, a rendszert több ortóval képesek feljavítani. És az olcsóbb FF15 i
is profitál. A holdkő végre még jobban a térbe helyezi a hangzást. Az ónix selymessé kissé semlegessé is, míg a vörös jaspis szerintem a dinamikára a mélytartományra hatásos. És a hegyikristály kő pedig a felső tartomány köve. Itt a tapasztalatom az, a könyvekbe kell középre egy-egy pici pár mm-es követ betenni. Az ötlet Peter Belt-re gondolva a HFM ben írták le, tegyünk egy papírlapot mindegyikbe. A hatás végre van igazi felső tartomány, és a másik igen érdekes kő még az apatit. A hangképet visszhangossá tette, és főleg nálam vissza kellett venni a kövekből, mert már a templom hatás lett ettől ha többet raktam a vezetékekre, még a popzenénél is. És az opál is és a zafír az, ami alkalmas javítani még. Az előbbire nem volt lehetőség ezt kipróbálni, és az opál az amiből még tudtam beszerezni. Andok opál, ami megfizethető áru kő. Itt a közép az amit képes felerősíteni. A cd tokokba, az egész gyűjteménybe érdemes elhelyezni az eddig leírtak után ilyen köveket. Azt kell erősíteni amire azt mondjuk nem az igazi, és ezek a kövek frekvencia tartományok kövei is szerintem. Van lehetőség arra is, a teljes belső rendszert így lekezeljük. Talán az igen apró szemű nyakláncok kövei azok, amik a hangszedőnél testkábelre ráhelyezve javítanak a hangképen az 1grammos darabok jók erre. És ne feledkezzünk el a cd-ről sem. Ellene voltam eleinte, igaz alap készülékek anno nem nyűgöztek le. Idővel lett Pioneer Pd-s 904 is és a 707 is, és azt mondhatom, itt is a Heybrook Hb1 igazán nyerő lett. És a kövek lényege mi lehet? Talán a geomágneses hatás lecsökkentése a tárgyaknak, eszközöknek akár ez a polarizáció a Peter Belt féle elmélet lényege is. És azt ez ionizáció e, vagy orgon hatás esetleg más fizika, engem leginkább a hangminőség feljavítása érdekelt, és erre jutottam. Végre voltak és vannak akik meg is próbálták, és ez talán jobban megértették a Peter Belt féle varázslatot, a negyedik dimenziós írásokra gondolva anno Hifi Magazinban. A Nap és a Hold is folyamatosan képes ilyen energiákat közvetíteni. Hogy a kövek képesek ezt csökkenteni, vagy mássá átalakítani, mint szűrni is még az ilyen energiákat, Itt a rezonancia esetében tudjuk észlelni is ezt a jótékony hatást. A másik ami hasznos a bútorokat tisztítsuk meg energetizált vízzel, akár termállal is. Van pár darab kő a kertben, ezek szilikát kövek, tegyük üvegbe vízbe rakva a napon is hagyva, és ezzel puha pamut ronggyal töröljük át megvizezve mindent. A hangminőség ismét érezhetően javulni fog. Ezekből kiindulva, tényleg a csak a csúcskészülékek a legfontosabbak? Is - is, ha már tudjuk azt, milyen energiák azok, amik ellen folyvást fejlesztünk a rendszeren, mert pont ma stb, azt mondjuk ez nem az igazi. Valójában senkinek sincs igaza a hangminőségre gondolva, ha a másik szerint hibásan teszteltek stb. Nem állandó a lakás ilyen geomágneses közege, ott az elektroszmog, és mindenféle ilyen termék, vagy az antennajelek sokasága is, nem tudjuk örökre kiiktatni. De a kövek szinte mindig képesek ezeket ellensúlyozni, és a tisztításuk elég egy alapos szellőztetés esetleg a füstöléssel is alkalmas ezeket a felszedett hatásokat megszüntetni. A természet is ez, ez egy körfolyamat ionizáció. És a kövek erre képesek, javítani akár a közérzetet, és a hangminőséget is.

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Analoglued — Sat, 26 Oct 2024 10:55:44 +0200

@Kováts.L: Ortofon T10
Egy MC habgszedő normál lezáró impedanciája a hangszedő belső ellenállásának a 7-10- szerese szokott lenni. Azaz a 3 Ohmos Ortofonokhoz egy 21-30 Ohmos bemenő ellenállású illesztő egység dukálna. Ezt természetesen az Ortofon saját trafói tudják.
Ugyanakkor, ez nem jelenti azt hogy ettől ne lehetne eltérni, ha a hangszedő egyéb tulajdonságai ezt indokolják. Az MC10 Super esetében az a helyzet hogy az egy fázislinearitásra tervezett hangszedő, aminek a frekvencia menete minden csak nem kiegyenlített. Van egy jól hallható magas hang kiemelése. Itt jön képbe a lezárás kérdése, minél alacsonyabb impedanciával zárunk le egy hangszedőt, annál jobban "fogjuk" a magas tartományt, annak a kiemelése így csökken, a hangkép balanszba kerül. Ebből következően ha egy magasabb impedanciát kívánó hangszedőhöz párosítunk egy alacsonyabbhoz tervezett trafót, abból magas hang vágás és dinamika csökkenés várható.
Rendszerépítési szempontból a Heybrook HB1 nem szerencsés partnere egy NAD lemezjátszónak egy MC hangszedővel, különösen nem egy DL103-al, amihez egy nagyon nehéz kar kell hogy jól szóljon. Az említett komponensekből következtetett büdzsét alapul véve, azt a javaslatot tenném, hogy engedd el az MC hangszedő kérdést. Helyette a NAD-ba vennék egy AT-VM520EB-t, ami egy jó mélytartományú pickup, és mozgalmas rajta a zene. Beragasztanám a tűtartót, ezzel megjön az MC-s simaság, elmúlik az MM-ekre jellemző reszelősség. MC hang ötöd áron. Eladnám a trafót meg az MC-10-et, a DL-160-at és a Yamaha erősítőt is, ezeknek az árából vennék egy Heed Obelisket phono panellel, vagy felhajtanék egy régebbi Luxman L-410-et használtan, ezek sima hangú, jó erősítők, amikkel jól passzolna a HB-1.
Mindkettőben kitűnő phono panel van, illesztési probléma nélkül egy AT MM-el.
Ha még mindig nincs elegendő mély hang a hangkép balanszához, akkor a NAD-on egy az eredetivel azonos vastagságú plexi tányér javít a helyzeten.
Ez így a végén egy teljesen kerek rendszer, sokkal jobb mint amit egy mechanikailag és elektromosan is illesztetlen MC-ből egyáltalán ki lehet hozni.
Ez persze csak egy variáció a néhány, kevés számú lehetőség közül.
A másik lehetőség hogy eladod az MC-10-et és a Denont, és felhajtasz egy Ortofon Rondo Bronze-t, az egy nagyszerű hangszedő. Jól fog szólni a T-10-el, és a NAD-hoz is passzolni fog.

Üdvözlettel, Gábor
AudioWorld / Gauss

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Kováts.L — Fri, 25 Oct 2024 19:30:04 +0200

Kedves Gábor! Kérdésem a következő. Az Ortofon T10-hez lehetne egy Audio technika AT-OC9XEB hangszedőt csatlakoztatni? Tudom jól az Ortofon 2-4ohm impedenciájú, mig az OC9XEB pedig 6-12ohm impedenciához passzolna. Mennyire zavaró ez a hangminőségnél, és kell e tartanom majd attól, hogy a készülékek esetleg károsodnak az eltérő illesztés miatt? Sajnos az anyagiak még erre sem egyszerű áldozni, de a T10 megvan, és remélem nem teszi ez a kombináció az erősítőt se tönkre. Átlag hifim van, Ortofon MC10 super,de nem mai darab, és ami Ortofon ma kapható az túlárazott szerintem, és ezért még az AT-OC9XEB re gondolok. A trafóhoz ragaszkodok ezt nem akarom eladni se, viszont sajnos az Ortofon erre esküszik a 2-4 ohmra. A Denon DL 103 esetleg a másik jelölt, de mivel a lemezjátszó a Nad 5120 lenne, és a Yamaha AX -590 erősitő se a legjobbak egyike, viszont a Heybrook HB1 igen jól szól én nálam az így összállított rendszerrel. Ehhez pedig túl jók ezek is. ATR Amadeus blue pont jó arra, ne legyen harsány a hangminőség. A földön járok, de tudom azt, hogy az MC mit tud. Nekem ez így a csúcs lenne. Tartok tőle nem kapok más megfelelő áru hangszedőt az Ortofon T 10-hez, mint ezt a két tipust. Ennyiért nincs más mc hangszedő, a Denon DL 160 pedig van nekem is, de ez a Ortofon mc10 super+ t10 nálam jobban szól. Igaz ahhoz trafó nem kell. Mi lenne a megoldás? Köszönöm előre is a segítséget, és a Ortofon T10, ha ma árulnák még ezt is a hangszedővel, már lehet 400 euro felett lenne minimum az ára és csak a trafónak. Nincs trafójuk az Ortofonnak ma már 250000ft alatt, ami miatt nem érhetné meg az árát,nekem bíztosan, ha ma árulnák ezeket a retro terméket is. De érthető gondolom az, tudom jól mit tud, csak nem könnyü a hangszedő megválasztása se. Legyen viszonylag olcsóbb, és passzoljon is hozzá, ez nem egyszerű jól tudom. És még annyit, anno a Yamaha erősítőbe belerakták az MC állást is, ami miatt elsőre ezen szólt az ilyen hangszedőm. Tényleg mennyi lehet valójában a T10-ből is a hazánkban, és ők mit választhattak ma e mellé más tipusú, de nem is Ortofon hangszedőt?

Válasz erre: Már megint egy kis analóg... hogyan válasszunk hangszedőt ???

Vargab — Thu, 10 Oct 2024 09:51:10 +0200

@Analoglued: Kedves Gábor!
Köszönöm a gyors válaszát.
Üdvözlettel: Varga Béla

Válasz erre: Már megint egy kis analóg... hogyan válasszunk hangszedőt ???

Analoglued — Wed, 09 Oct 2024 07:35:48 +0200

@Vargab: Szia!
A shell a megadott adatok alapján 11g, az S-karok jellemző saját tömege kb.5-8g shell nélkül. Ez kb. 13--14g kompenzált mozgó tömeget fog eredményezni. Ez egy közepes érték, ami sok hangszedőhöz jó.
Ha ez a shell marad benne, akkor pl.egy Nagaoka MP-200 kitűnő választás lehet, vagy olcsóbban egy AT-VM520EB, különösen ha beragasztod a tűtartót.
MC vonalon egy Goldring Eroica vagy drágábban egy Ortofon Quintet Black, esetleg egy Clearaudio jöhetnek szóba. Nehezebb shellel egy Denon DL-103 is lehet jó, de annak kell min.18-20g-os kar.
Üdvözlettel, Gábor

Válasz erre: Már megint egy kis analóg... hogyan válasszunk hangszedőt ???

Vargab — Sat, 05 Oct 2024 15:29:30 +0200

Kedves Gábor!

A segítséged szeretném kérni!
Nemrég vásároltam egy hangkart ami egy Teac TN-4D típusú lemezjátszóban volt. A kart a SAEC céggel közösen készítették, késcsapágyas S-kar. Gyárilag egy SUMICO Oyster hangszedőt adnak hozzá.
A kar specifikációi:
Effektív hossz: 223mm
Hangszedő tűnyomása:0-5gr
Kompatibilis hangszedő tömege: 3-12gr,
14-23gr head-shell el együtt.
Az lenne a kérdésem, hogy a leírt adatok alapján te milyen hangszedőt javasolnál a hangkarhoz?
Válaszod előre is köszönöm!

Válasz erre: Anti - DIY, avagy hogyan építsünk minél rosszabb erősítőket...

Szamóca67 — Fri, 20 Sep 2024 14:28:27 +0200

@Kelepeisz Lajos: Nyomjad bele a Jantzen super-Z-ket. Annak a piros színétől, árától mindenki elalél.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Azazigazság — Fri, 13 Sep 2024 11:57:23 +0200

Hamár minden kábel, akkor nem az a "kábel" a legfontosabb, ami közvetlenül a levegőt mozgatja? Ez így tudom nyakatekert. De direkt leírva sem lesz magától értetődő a felvetett probléma. Egy olyan irányt célozgatok, amire rendkívül kevesen gondolnak. Kicsit más téma, de bedobtam a lehülő topikba. Bocs ha off.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Wed, 04 Sep 2024 09:27:49 +0200

@baryll: Kedves Laci!
Köszönöm a hozzászólásod!
Elméletben (!!!) úgy gondolom igazad van akkor, amikor a berendezés gyártójától várod a megoldást a saját eszközének megfelelő legjobb táplálási (kábel) módszer szállítására.
A gyakorlatban azonban ennek számos ellenérv mond ellent.
1. Minden berendezés (készülék-együttes + lehallgató helyiség) saját jelleggel rendelkezik, plusz ehhez jön a hallgató saját hangzási preferenciája, ami szintén tág határok között változni szokott. Nem biztos hogy ehhez az adott kábel passzol.
2. Az igazán jó kábelek elég jelentős összeget képviselnek, pl. most épp egy 150 ezres kábel lett jó egy 790 ezer Forintos erősítőhöz. Ha a gyártó ezt hozzácsomagolja, az a kereskedőnél plusz 300-ezerként fog a végső árban jelentkezni, ami sem a vevőnek, sem a gyártónak nem jó. Pláne ha ez a hang ennyiért még egyeseknek nem is tetszik.
3. Némelyik spec kábel nem sorolható be egy érvényes érintésvédelmi (CE) kategóriába, márpedig a gyártó a készülék mellé csak egy ilyet adhat.
Szóval, mégiscsak az a jó, ha mindenki megveszi a készülékhez a pénztárcája és a minőségi igénye szerinti kábelt.
Egyáltalán nem gondolom, hogy ez a vevő becsapása lenne. A kábelek hangzásra gyakorolt hatása, mint információ közismert, még ha ezt néhányan tagadják is. Sok komolyabb gyártónál eleve a termékleírás tartalmazza azt az információt, hogy a termék jobb minőségre képes egy speciálisan erre a célra gyártott kábellel (pl. a Gauss erősítők leírásában is ott van). Azzal egyetértek, hogy egy-két javasolt típust esetleg meg lehet említeni, hogy könnyebbé váljon a keresgélés, de senkit sem szabad rákényszeríteni egy-egy típusra, afféle kapcsolt értékesítéssel.
Különösen igaz ez a kiemelkedően jó kábelek árszintjén.
Üdvözlettel, Gábor

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

baryll — Tue, 03 Sep 2024 08:39:07 +0200

Amit nem értek, hogy a tápkábel kiválasztása, az nem az adott Hi-Fi berendezés gyártójának kellene, hogy a feladata legyen? Ma az megy ugye, hogy egy magas minőségi szintet képviselő Hi-Fi mellé odaadnak egy "gagyi" - rossz hangú - tápkábelt. Aki nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel a témában, és nem vesz pluszban valami jó hangú tápkábelt a készülékéhez, akkor ő folyamatosan gyengébb hangminőségben fogja hallgatni a zenéit, tehát be is lesz csapva így egy kicsit.
Sok esetben nagyon tudtam volna örülni egy ilyen jellegű leírásnak, tájékoztatásnak, ajánlásnak - amit most itt kaphattunk - a megvásárolt Hi-Fi komponens mellé csomagolva, mint kiegészítő "használati" utasítás. (Mondjuk az lenne az igazi, ha már eleve egy tisztességes tápkábelt is kaphatnánk egyből a készülék mellé, hogy ne nekünk kelljen felkutatni azt, amivel már hozza a megvásárolt elektronika a tudása szintjét.)
Nekem nagyon tetszett ez az írásod is és várom a folytatást. Köszönettel! Laci

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

VoltperMikroszekundum — Mon, 29 Jul 2024 14:25:52 +0200

@Analoglued: Egyetértek. Ha már a cikkben megidézted Nikola Tesla szellemét, óhatatlanul eszünkbe jutnak híres szavai:

“If you want to find the secrets of the universe, think in terms of energy, frequency and vibration.”

És milyen igaza van. Kérdésem volna továbbá, hogy lehetséges volna egy bejegyzés, a témát kibővítendő, un. "japán magos" trafókról? Egyáltalán mennyire lehet erről nyilvánosan diskurálni?

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Sun, 28 Jul 2024 09:06:30 +0200

@VoltperMikroszekundum:

Idézlek: "Aki szakember, az aligha fogja megváltoztatni a több évtizedes beidegződéseit"

Valóban, az esetek nagy százalékában ez így van. Ugyanakkor, a "szent grál" keresése közben, hosszú idő után, amikor már az ember mindenfélét kipróbált, egyszer csak nem marad más választása, csak a szemléletmód változtatás. Különben logikus is. Ha az eddigi ismert módszerek nem hoztak átütő sikert, a módszerekkel, a szemléletmóddal van a baj. Ez a legnehezebb váltás. Alkatrészeket cserélgetni, tranzisztorról csőre váltani, réz helyett ezüsttel kábelezni nem nehéz, csak pénzkérdés. Ezek a dolgok egy meglévő elv eredményének finomítgatásai, nem igényelnek szemléletváltást. Ezzel párhuzamosan, bár hoznak pozitív - vagy negatív - változásokat, alapvető változást nem tudnak okozni.
Csak az a fejlesztés valós, ami más elvet próbál megvalósítani. Ehhez kell egy viszonylag mélyebb ismeret és egy nyitott gondolkodásmód. Plusz pénz, idő, és némi bátorság is.
Hogy ez ritkán van meg együtt?
:-)

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

VoltperMikroszekundum — Wed, 24 Jul 2024 10:39:51 +0200

@Azazigazság: A szkepszisre szükség van. Pontosabban a kétely és nyitottság harmonikus egyidejűségére. Ha valamelyik nincs meg az ember könnyen elhalad a megoldás mellett. Hinni meg abban az értelemben kell, hogy megelőlegezett bizalommal vagyok a leírtakkal kapcsolatban. Ezt legkönnyebben pedig egy GAUSS elektronika meghallgatásával lehet elérni. Ha a halottak igazolják az "áttörést", akkor "elhiszem", hogy van valami a leírtak mögött. Olyan sokan álltak már elő a jó hang receptjével. Volt aki a TIM-et tette felelőssé a rossz hangért, mások a monotonikusan csökkenő THD spektrumot vélték a Szent Grálnak, mások a single-ended A-osztályra esküsznek, ismét mások azt mondják "hagyjuk el a globális visszacsatolást, hiszen minden bajnak az az oka". De olyat is hallhatunk, hogy csak az elektroncső alkalmas a zenei reprodukcióra. Változott valami érdemben a nyolcvanas évek óta? E fenti meglátások részigazságai ellenére megítélésem szerint nem nagyon. Ugyanis az összes fentebb említett megoldás csak kerülgeti és elfedi a problémát.

Gábor írta valahol, hogy gyökeresen változtatni kell az erősítéstechnikával kapcsolatos felfogásunkon. Ez sokkal nehezebb, mint aminek látszik. Aki szakember, az aligha fogja megváltoztatni a több évtizedes beidegződéseit, aki laikus és nyitott annak pedig általában csekély és hiányos az alaptudása. Ritkán találkozik e két követelmény egy emberben. Ráadásul a Gábor által felvázolt probléma megértéséhez különleges vizualizációs képességek is szükségesek. Bele kell "mászni" egy tranzisztor, kábel, kondi, stb belsejébe és valós időben látni, vizualizálni a lejátszódó folyamatokat majd levonni belőlük a megfelelő következtetéseket.

Nem akármiről van szó. Az a fickó, akit Gábor "Robinson Lacinak" nevezett, és aki egy Szíj Melinda szatyorban vitte hozzá az új koncepciójú erősítő null-példányát így fogalmazott:

"Nagyon nagy dologról van szó. Alapvetően elhibázott az egész alkalmazott erősítés-elmélet. Olyan a probléma, amit ha megoldasz, új dimenzióba helyezi a felfogásodat az erősítést illetően."

A kérdés, hogy elhiszem-e mindezt? Hogyan lehetséges az, hogy a vezető mérnökök évtizedek óta (jobbára) tévúton járnak? Miért nem publikus a megoldás? (nyomós oka van annak, hogy nem). Aki erre rájön a hitet bizonyossággá formálta.

Ja és az ezüst. Egyetértek. Szükséges, de nem elégséges.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Azazigazság — Tue, 23 Jul 2024 15:23:25 +0200

@Analoglued: Köszönöm a kimerítő választ az erősítőkhöz.
A power-kábel támához.
Energetikai áramlást és kapukat kell elképzelnünk. Bár én nem vagyok szkeptikus, de tudományosan a jelenség "nehezen" vezethető le képletekkel. Talán ez benne az érdekes és ezért sok a szkeptikus (akinek kuss szerintem is). De hinni kell! Miért? Mert ezt érdemes elhinni. Egy szóval fejezem be: ezüst. Üdv!

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Fri, 19 Jul 2024 17:00:24 +0200

@gondolkodnitilos: Kedves Zsolt!
Igen.
Épp az történt ami veled "szokott", amikor diadalittasan megmondtad a frankót, és azt mindenki elfogadja.
Szegény te.
Valójában azért szokott ez történni veled, mert épp úgy volt azokban az esetekben is mint most. Nem, nem az hogy mindenkinél okosabbnak bizonyultál, hanem az, hogy a náladnál sokkal okosabb emberek teljesen reménytelennek, felesleges időtékozlásnak, szellemi síkon galambbal sakkozásnak minősítették a veled való további "eszmecserét" és kiszálltak a mókuskerékből.
Senki nem szeretne veled tovább "beszélgetni".
Én mint a blog tulajdonosa, egyben adminja, nem szeretek alanyi alapon bárkit is kitiltani, de ugyanakkor a blog színvonala, céljai, a normális olvasóközönség felé kötelező felelősség, és lássuk be, a te romboló emberi magatartásod miatt remeg a mutatóujjam a gomb fölött.
Talán egyszerűbb, ha megkérlek, hogy legyél kedves kiszállni innen, és eltűnni az éterben. Javaslom, csatlakozz inkább Kékedi Leventéhez, azonos platformon vagytok.

Ennek a blognak megvan a célközönsége, egy intelligens, fejlődőképes, érdeklődő, nyitott szemléletű csoport. Nekik írok.
Nem tartozol ide.

Lehet engem fikázni nyugodtan, minősíteni, az írásaimat is. Az csak egy vélemény. Szemben ezer másfajtával. Gondolod, hogy ha hülyeségeket írnék, akkor tíz év óta maradt volna akár száz ember is aki elolvassa ami itt megjelenik? (Költői kérdés, nem vár választ!)

Azzal a mentális hamuban sült pogácsával bocsájtanálak utadra, (hogy útközben legyen valamiféle sütnivalód) hogy próbáld valahogy pörgetni magadban a gondolatot, s talán egyszer csak meg is érteni, hogy amit MI (nem csak én, hanem a Többiek is, akik részt vesznek ebben) itt csinálunk, az egy SZOLGÁLAT, egyetlen Forintot sem keresünk ezzel. Én biztosan nem. Lehetővé tesszük másoknak, hogy a mi szemléletmódunk mentén láthassák a dolgokat. Ez egy opció. Senki sincs rákényszerítve ennek az elfogadására. Mindenki eldöntheti, számára mennyire hiteles. Viszont egészen biztos vagyok abban, hogy ez a fajta látásmód pozitívumokat hordoz magában, és aki kellő bizalommal, és/vagy tapasztalattal rendelkezik ennek a befogadására, profitálhat mindabból amit mi itt átadunk. Ez egy felkínált lehetőség.
Az egyet nem értő Tónik legyinthetnek, minősíthetnek, de valójában saját magukat zárják ki egy progresszív folyamatból.
Mivel a hifi egy nagyon sok összetevős, komplex témakör, amit nagyjából mindenki, vagy majdnem mindenki sejt, mindig fenntartjuk az eltérő tapasztalat, az eltérő eredmény, az eltérő ítélet lehetőségét.
Egyvalamit azonban nem tudok elfogadni, annak utat engedni. A végtelen butaság eluralkodását a világomban. Ez itt az én blogom, és nem fogom megengedni, hogy bárki is teleszemetelje.

Felkínálom a saját döntés lehetőségét. Most utoljára, udvariasan megkérlek, hogy lépj ki innen, és ne gyere vissza.
Nem kell választ írnod, erre sem vagyunk kíváncsiak. Ha egyetlen szót is írnál, azonnal törlöm, és kitiltalak. Ez már az én döntésem lesz, az értelmes olvasóim védelmében. Nem szoktam üresen ígérgetni.
Viszlát Erdei Zsolt.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Fri, 19 Jul 2024 12:06:19 +0200

@meg_vagyok: LOL

Pont az történt ami mindig szokott, nem az általam leírtak cáfolata hanem a személyem jellemzése - így aztán cáfolat hiányában úgy látom megtörtént a valóság elfogadása, sikerült belátni, hogy műszaki sport lévén nem az ezotéria a mérvadó és nem a misztikum a fő vezérlőel. A magam részéről nagyom örülök, hogy segíthettem elfogadni a valóságot.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

meg_vagyok — Fri, 19 Jul 2024 10:54:57 +0200

@gondolkodnitilos:

Szidalmazás akkor történik, amikor valakit durva, goromba szavakkal, kifejezésekkel becsmérelnek, gyaláznak. Igazán nincs mit… :-)

A nickneve szerintem nagyon találó, legutóbbi hozzászólása remekül illusztrálja, hogy alkalmazásával milyen „eredményeket” lehet elérni… :-)

A válasza - mellesleg - valóban nagyon informatív volt, ismételt hála érte, csak sajnos nem úgy, ahogy azt Ön gondolja / tudni véli…

Na részemről ezen eszmecsere (hú, ez most erős volt) végleg lezárva...

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Fri, 19 Jul 2024 08:27:06 +0200

@meg_vagyok: Kedves Nemtudomki!

Szakmai vitáltól valóban nem kell tartani mert sem te sem a cikk írója semmilyen szakmai érvet nem hozott fel, ergó nincs miról vitatkozni.

Informatív tények:

1. az USB kábel nem változtatja meg a rajta áthaladó adattartalmat mert nem tudja hiszen passzív elem - ha mégis rendelkezel ilyen mérési eredményekkel kérlek mutasd meg

2. Ha esetleg a digitális adatátvitel tényét akarod megkérdőjelezni, gondolkozz el azon, hogy a kábel vevő oldalán egy DAC-nak nevezett eszköz foglal helyet (a gyengébbek kedvéért Digital-to-Analog Converter)

3. az "én halloma külömbséget", nem objektív valóság

4. a vitapartner szidalmazása egy műszaki vitában nem értelmezhető

Na jóreggelt...

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

meg_vagyok — Thu, 18 Jul 2024 22:24:24 +0200

@gondolkodnitilos:

Kedves Nemtudomki!

Megvallom őszintén, kicsit tarottam attól, hogy végeláthatatlan levelezésbe torkollik majd a szakmai eszmecsere, de megnyugodtam, hogy ettől - minő szerencse, ezt szerintem sokak nevében mondhatom - nem kell tartani.

Ilyen kikristályosodott logika mellett felépített, koherens, szinte kikezdhetetlen érvrendszerrel már tényleg régen találkoztam, ezt őszintén mondhatom, köszönöm.

Az írás elképesztően informatív, olyan alapossággal járja körbe a témát, hogy közben (akarva-akaratlanul) olyan kérdésekre is választ ad, amelyek bennem (másokban?) ez idáig még csak fel sem merültek, ráadásul mindezt olyan frappáns (meglepő/szellemes?) szófordulatok, metaforák bedobásával teszi, hogy az - egyébként - roppant száraz, töméntelen terminológiával súlyosbított szakszöveg szinte üdítő olvasmánynak érződik - ha most picit hízelegni szeretnék, akkor az mondanám, egy új stílus teremtődött, és ennek a pillanatnak vagyunk most tanúi. :-)

Ezek után nekem már nincs is (és nem is lehet (!) több kérdésem), szinte már blamálnám maga azzal, ha további kérdésekkel zaklatnám, és erre intek másokat is!

Már csak egy, kicsit személyes jellegű kérdés maradt részemről: a blogon eddig nyújtott produkciójával mit tetszik kompenzálni? (Ez természetesen egy „költői kérdés” volt. Most én is segítek: nem kell protokoll után nyúlni, ez annyi tesz, hogy erre nem kell válaszolni… :-) )

Na jóccakát…

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

siriusaudio — Thu, 18 Jul 2024 22:07:41 +0200

Sziasztok ismét!

Először is köszönjük Nagy Gábor elismerő szavait. Azt hiszem, hogy az audiofil - tehát zenehallgatásban nem teljesen kezdő - nagyközönségnek szóló és érthető cikk után a hozzászólásaiból kiderült, hogy ha belekérdeznek, mennyivel mélyebb szaktudás áll a rendelkezésére. Mondhatni, a cikk csak a jéghegy csúcsa.

Hogy miért volt kár a hivatkozott cikket elolvasni Zsolt számára, nem értem, mindenre kiterjedő, technikai cikk. Laikusoknak talán elsőre nehéz olvasmány. De a lényeg: az izokron átvitel, amit az USB audio eszközök használnak, nem tud bithibákat javítani. Amik egyébként gyakran előfordulnak, ha nem fordulnának elő, nem lenne szükség hibakezelésre. A fájlkezelő USB eszközök egy másik (bulk) átvitelt használnak, ahol a hibadetekció után újraküldést kér a fogadó fél, és ezt addig csinálják, amíg minden bit meg nem érkezett pontosan. Tehát ezért volt rossz példa/érv a pendrive, nem ugyanazt az átviteli módot használják, mint az audio eszközök.

Az időzítés, jitter, egyéb hibajavítással kapcsolatos feladatok (pörög a CPU) szintén hatással vannak a hangminőségre, erre is kiterjedt a fenti cikk. Akkor az USB témával megvagyunk.

Merthogy tovább borzolnám a kedélyeket digitális oldalon: két számítógépből áll a jelenlegi legjobb streamer konfigurációm, ezek között LAN kábelt használok. A frissen elkészült CAT7 LAN kábelem (árnyékolt érpáronként, valamint a teljes kábel is) TCP-n tisztább hangot eredményez, mint a CAT5e kábelem (teljesen árnyékolatlan), méghozzá úgy, hogy bitre pontosan megérkezik ugyanaz a zenei anyag mindkét kábelnél (ezt a TCP biztosítja). Hát itt jön elő az extra hibajavítás, bufferelés, stb. okozta zaj. Úgy, hogy nyilván mindkettőnél folyamatos a zene, nincs megállás, szaggatás.

Üdv,

Orbán Gábor

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Thu, 18 Jul 2024 20:33:05 +0200

@meg_vagyok: elolvastam. kár volt.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Thu, 18 Jul 2024 19:13:09 +0200

@meg_vagyok: elolvasom

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

minimalismo — Thu, 18 Jul 2024 13:39:55 +0200

@Analoglued: Kedves Gábor! Köszönöm a válaszod és a jövőben is szívesen olvasom az írásaidat.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

meg_vagyok — Thu, 18 Jul 2024 09:16:30 +0200

@gondolkodnitilos:
Kedves Erdei - de nem a bokszoló- Zsolt! (ki tudja melyik a több száz Erdeiből, de ezt inkább hagyjuk is :-) )

Alant behivatkoztam - a sok közül, a „beszélgetést” egyfajta mederbe terelés szándékával - egy rövidke cikket, ami az USB - kábelek hangzásra gyakorolt hatásának mibenlétét próbálja a nagyérdemű részére megemészthetővé tenni, nem tudom, milyen eredménnyel,de nem is ez a lényeg.

Van némi(?) PR mellékíze, ez a része nem fontos, ugyanakkor több aspektusból is vizsgálja a kérdést. Nagy örömömre szolgálna, ha értékelné a cikkben leírtakat, lehetőség szerint nem mellőzve a konkrétumokat, részletesen kitérve azon korábbi megjegyzésére (is), miszerint ha bithiba (csomaghiba) lép fel, az miért okoz mindjárt mély csendet.

Szíves válaszát előre is köszönöm!

@Analoglued: Kedves Gábor! Hatalmas tudásod és szakmai tapasztalataid alapján válaszolnál egy egyszerű eldöntendő kérdésre: az itt tárgyalt USB átvitel digitális vagy analóg? (A személyemet már kitárgyaltad megfelelő mértékben-nem is tudtam, hogy ez egy önismereti kör. Apró bibi nem Antal Zsolt vagyok, hanem Erdei Zsolt.)

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Wed, 17 Jul 2024 23:07:24 +0200

@gondolkodnitilos: Először azt gondoltam, megkérdezlek, hogy milyen Zsolt, de aztán magamtól is rájöttem.
Antal Zsolt. Felismertelek. Nem baj ha mostantól Tóninak szólítalak?

Ha esetleg felfelé görgetsz, a cikk végén ott a valódi nevem. Vezeték és kereszt. Így hívnak. Nem "csak" Gábor, vagy Zsolt, vagy Tóni. Vállalom, teljes nevemmel az utolsó szóig amit leírtam, ilyen a habitusom. Talán a kor teszi. Nem büfögök baromságokat a világba álnéven.
A Sirius Audio mögött álló emberek szintén nem arctalan valakik, név szerint vannak említve a cikkben, cégként ez a két ember közös véleményt, hitvallást formál, és ekként egy márkanéven, Sirius Audioként jelennek meg, de korántsem arctalanul, ez nem egy ócska nickname. Márkanév, brand, egy csapat közös neve. Ha ezen a néven írnak valamit, az közös véleményük.
Mindenesetre, Ők letettek valamit az asztalra, ami működik, egészen kivételesen jó minőség. Te pedig nem veszed észre, hogy amit mondasz, azok üres szavak, a korlátok mögül bekiabálva. Ég és föld van közöttetek. Ők 30-40 év munkáját, fejlesztését, tanulását, megszerzett ismereteiket teszik bele egy termékbe, hogy ez a tudás, az eredmény, a megszerzett minőség másoknak - neked is - rendelkezésére álljon. Ez nem üzlet, üzletként sanyarú. Ez SZOLGÁLAT. Muszáj hogy maradjon rajta haszon, mert másképp nem volna fenntartható. De akkor is - SZOLGÁLAT. Erkölcsi, szakmai értelemben fényévekkel vannak előrébb, mint te, aki annyira tapasztalatlan ( jobb szó is eszembe jutott, de nem akarlak bántani) hogy az alapokat sem ismered, de a butaságot teli torokból kiabálod. Amiket tényeknek gondolsz, azok sajnos nemhogy nem tények, de egész máshogy vannak. Igen, tényleg úgy van, hogy ennek a felismeréséig el kell jutni egy szintre, a megértéséig pedig egy még magasabb szintre. A felhasználásáig pedig egy még magasabb szintre. Te azt sem tudod, hogy ezek a szintek léteznek. Valójában, ez nem is igazán érdekel senkit. Neked jó így, a többieknek is jó így, nem ambicionálják hogy okosabb légy. Nem egy mai gondolat, kb 2000 éves, a bibliában is leírták.
Érdekes hogy a világ mennyire nem változik lényegileg. Az elmúlt kétezer évben csak a technikán csiszoltunk, magunkon nem annyira sikerült. Az új bibliák, a bitekről meg bájtokról nem kelhetnek versenyre a régivel. Az isteni (értsd: univerzális) komplexitást csak a modern ember nem érti. Illetve, kevés kivétellel.
Isten véled, egybites Barátunk.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Wed, 17 Jul 2024 11:57:54 +0200

@Analoglued: Téged így hívnak? Különös. A kollégát meg siriusaudio néven anyakönyvezték? Szintén különös. Én csak technikai tényeket soroltam, nem handabandáztam érzésekről és misztikus tapasztalatokról. Amiket leírtam azok tények, nem függenek attól, hogy anyakönyv szerinti néven ki gépelte be ide. Vitának itt valóban nincs helye, mert az elemi szintü ismeretekkel sem rendelkeznek a hozzászólók és te sem pedig szakértőnek tartod magad. Viszont abban teljesen igazad van, hogy ez itt bohockodás. A nevemtől függetlenül még mindig semmi fogalmatok nincs, sem a digitális sem az analóg jelátvitel alapjairól sem. Ez itt egy homokózó. Szivesen, máskor is, Zsolt.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Wed, 17 Jul 2024 11:46:36 +0200

@gondolkodnitilos: Azt hiszem, hogy eljött a pillanat, amikor nem kellene tovább futtatnod a dolgot. Értjük hogy te miért nem érted mennyire nincs igazad, és hogy valójában nagyon kevés a tapasztalatod ezen a téren. Ezt már levettük, nincs értelme tovább bizonygatnod. A továbbiakban ha hozzá szeretnél szólni, arra kérlek, hogy ne nicknév alatt tedd, hanem vállald fel a véleményedet a saját valódi neved alatt. Hadd tudjuk meg kivel beszélgetünk. Ha ezt nem teszed, és azt gondolom ehhez már nincs vér a pucában, akkor az azt jelenti, hogy te magad sem vállalod fel saját véleményedet, azaz az egész egy bohóckodás, nem igazi vélemény. Ennek pedig ezeken a lapokon nincs helye, csak az értelmes kommenteknek, és a korrekt vitának. Köszönettel, Gábor

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Wed, 17 Jul 2024 11:33:28 +0200

@Azazigazság: Valóban sok összetevős a dolog. Viszont magát az erősítőt (erről történetesen sejtek néhány dolgot) külön ki lehet emelni, és lehet önmagában is vizsgálni.
Mitől lesz jó egy erősítő?
Ez önmagában is sok összetevős, de megválaszolható. Egy jó erősítőnek az alábbi tulajdonságokkal egyszerre (!) kell rendelkeznie:
- Hallásküszöb alatti torzítás
A félvezetősök nagy többségének mérve hiába nagyon alacsony a harmonikus torzítása, az impulzus torzításuk nagyon magas,és ez nagyon zavaró, a fül nagyon érzékeny erre. Ez a fajta torzítás nagyon rövid időre jön létre de sorozatos egymásutánban, változó mértékben és változó frekvenciákon. Nem mérhető a mai mérési módszerekkel, de van. Jó konstrukciójú végfokokban - ahol ismerik a keletkezési mechanizmust és a megoldást - kezelik ezt a problémát ( Goldmund, Absolare, Luxman bizonyos modelljei, itthon Flow és Gauss)
- Impulzus-válasz
Minden olyan erősítő, ami csatoló kondenzátorokat tartalmaz, hibás impulzus válaszokat ad, mert a kondi késik, és berezgeti a lecsengési oldalát a jelnek.
- Frekvenciasáv
Közvélekedés szerint a 20Hz-20kHZ az emberi hallás határa, ezen belül kell jónak lenni. Smafu. Ahhoz hogy tiszta 20 kHz-es jelünk legyen, legalább ennek háromszorosa kell sávszélben. 60 kHz... Ritka az a kimenőtrafó ami ezt hozza, és energetikailag azok is elvesznek.
- Energia-linearitás.
Nincs olyan erősítő, amiről ki lehetne jelenteni hogy a teljes átvitt frekvencia sávban energia-koherens, sem a kábelezés, sem a puffer kondenzátorok ezt nem tudják, csak közelíteni lehet ezt a kívánalmat. Hogy mennyire tudjuk megközelíteni, az a kérdés.
- Dinamika
A dinamikában két változatnak kell egyszerre meglennie, a makro és mikrodinamikának. Előbbinek a jelemelkedési sebességhez van köze, az utóbbinak pedig a felbontáshoz és a táp kisáramú viselkedéséhez. Amelyik erősítő nem tud legalább 50V/us jelemelkedést, az dinamikailag összenyom, bár az az igazság hogy kevés olyan felvétel van, amin ez azonnal kiderül. A mikrodinamikát könnyebb észrevenni, ettől dobog az ember a lábával jó rendszereket hallgatva.
- Felbontás
Ennek az alkatrészeknek mint energia-kapuknak a működéséhez van sok köze, illetve a zajhoz. A felbontás hallás-pszichológiailag kontraproduktív egy bizonyos mértéken felül. Az agy nem tud túlzott mennyiségű információt feldolgozni, és ezt jelzi, kényelmetlen, megszabadulnék érzést hoz létre bennünk. A feldolgozható mennyiségű információt kellemesnek, "zeneinek" halljuk, míg a túlzott mértékű veszít ebből az érzésből. Konstruktőri kérdés, hogy mit kezdjünk ezzel a dologgal. Vagy a design eleve bekorlátoz (kimenő trafó) vagy szándékkal építünk be korlátozó eszközöket, sávszélesség határolást, szén alapú ellenállásokat, interstage trafókat stb. Vagy, műszer kategóriájú, nagyon pontos, magas felbontású eszközt készítünk, aminek az lesz az ára, hogy vagy a vevőnek kell ezt szeretnie, vagy a hangdobozt kell hozzá jól megválasztani, vagy ez a kettő egyszerre. Rendszerépítési kérdéssé válik a dolog, de maga az erősítő képes lesz erre is, arra is.
- Hangszóró kezelés.
Mondanám hogy damping faktor, ha létezne ilyen fogalom valójában, amire ezt mondják az egy művileg csinált nonszensz (erről írtam korábban egy cikket). Mindenesetre, az erősítőnek fognia kell a hangszóró membránját, hogy az történjen, amit az erősítő akar, és ne az amit a membrán tehetetlensége. A hangszórók torzítása erősítő függő.
- Áramkorlát
A hangszórók áramszükséglete ismét csak energetikai alapon értelmezhető, a mért értékek (impedancia-teljesítmény) csak tájékoztató jellegűek, valóságban elég széles skálán mozog az áramigény. Hiába volna mérve jó egy erősítő jelemelkedése, ha az adott jelszintnél a táp nem tud elegendő áramot (energiát) áttolni. Az erősítőnek nagyon gyorsan kivehető, nagyon magas áramkapacitással kell rendelkeznie a jó végeredményhez.
- Erősítés
Az erősítésnek van energia-függése. Csak az az erősítő lesz a végén jó, ahol ezt legtöbbször véletlenszerűen megközelítik, vagy ahol ismerik a jelenséget, és tervezetten biztosítják, hogy beálljon az energia-homogén erősítési állapot. Erről ennél többet nem szeretnék írni.
- Tonalitás
Eléggé hátul van a sorban, ha egy rendszer energetikailag rendben van, akkor a tonalitás hibái megbocsájthatóbbak, élményszerű marad a végeredmény. Mégis, törekedni kell a tonális harmóniára, ami alkatrész-minőségi kérdés (kábeleket is ide sorolva) és sokba kerül. Ez afféle hab a tortán, a legvégén, feltéve hogy a többi részét megoldottuk.
- Zaj
A zajszint felbontás csökkentő kategória. Ez néha nem jön rosszul, de néha zavaró is tud lenni. Valamennyi zaj megléte elkerülhetetlen. Szimmetrikus erősítési módszerrel jelentősen csökkenthető de ez elég drága módja a felbontás növelésének.
- Végül, ez már nem audiofil kategória, egy erősítőnek stapabírónak, hosszú élettartamúnak, az élettartamán belül költségmentesnek kell lennie, plusz a paraméterei nem változhatnak szignifikánsan az élettartam alatt.
Ha körülnézel, nagyon kevés erősítő tudja mindezt egyszerre.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Wed, 17 Jul 2024 08:23:38 +0200

@siriusaudio: Csöpnyi probléma, hogy itt usb-ről van szó nem analóg jelátvitelről.

Árúld már el, hogy mint gyártó aki mindig a szabványra hivatkozik, cseppet sem zavar, hogy a szabvány legelemibb definicióit sem érted? Mi az, hogy jó rendszer? Ez valahol definiálva van, hogy mi a jó és mi a rossz? Mi az, hogy jó USB kábel? Van ilyen definíció? Butaságokat mantrázol folyamatosan. Vita amúgy a részedről eddig sem volt, tehát nem tudom mit fejezel be ;)

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Wed, 17 Jul 2024 07:15:43 +0200

@minimalismo: Nagyon jó a kérdés, tulajdonképpen ennek a cikknek ez lett volna az egyik nóvuma, ha ezt valahogy egyszer a T.Közönség megértené, hogy - és ez nem csak a kábelre igaz - az audio készülékeink energia átadó képessége az nem párhuzamos a mérhető áram-feszültség-teljesítmény viszonyokkal. Ráadásul, a mintázat (lásd a cikkben) akkor is jelen van, amikor impulzus-energiaátvitel épp nincs, vagy alacsony szintű. Ezért szól akár kis teljesítményen, akármekkora tápegység mellett is másképp két különböző kábel.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

siriusaudio — Wed, 17 Jul 2024 01:28:30 +0200

@gondolkodnitilos: Ha bakelitet vagy szalagot hallgatsz, akkor pont azért ez az egész nem is számít, hagyjuk :D

Gondolom nem nézted meg az USB szabványt, sem az USB Audio szabványt. Sajnos addig nem tudunk tovább lépni a beszégetésben, én a személyeskedésbe nem fogok belemenni. Ha meg elolvasod, vagy meghallgatsz jó rendszerben egy jó USB kábelt (mindegy melyik utat választod, akár mindkettőt is lehet), akkor meg úgyis ugyanazt fogjuk gondolni. Tehát vita részemről lezárva :)

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Tue, 16 Jul 2024 11:27:46 +0200

@siriusaudio: Az átvitel digitális. Ez nem vita kérdése. Egy passzív eszköz nem dolgozza fel az adatokat és nem alakítja át őket. Ez sem vita kérdése. (Az usb esetében ez azt jelentené, hogy a pendrivon tárolt word állományodban a kábel kicserélné a "igen" szót "nem"-re. Gondolom belátod, hogy ez nem lehetséges.) A tesztelés gondolom a te esetedben azt jelenti, hogy leültök és elkezditek cserélgetni a kábeleket. Ez meg nem teszt. A "befolyásolja" fogalom pedig tökéletesen rámutat arra, hogy nem érted mi történik az átvitel során, nem érted mi az a digitális és valami analóg világból hozott viselkedésmintákkal próbálod magyarázni az általad tapasztaltakat. Ha esetleg most elkezdenéd a bithiba és noncs hibajavítás mantrát, akkor meg nem érted, hogy egy digitális adatfolyam átvitele esetén a xsomaghiba nem a hang mélységére vagy magasságára hat, hanem arra, hogy nincs hang.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

siriusaudio — Tue, 16 Jul 2024 00:53:21 +0200

@gondolkodnitilos: Nagyon bizonygatod, hogy az USB-n küldött adat digitális. Ezzel mindenki egyetért. De szerinted mi történik bithiba esetén? Ha szeretnél részt venni egy USB kábel teszten, ebben a közösségben találsz olyat, akinél meg lehet ejteni, minőségi rendszerben. Én is várlak szeretettel, ha gondolod. Addig is ajánlom az USB audio szabvány böngészését, megtalálható benne az információ, hogy miért befolyásolja a hangot az USB kábel.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

minimalismo — Mon, 15 Jul 2024 09:37:32 +0200

Kedves Gábor!

Nagyon érdekes írás, köszönöm szépen! (Ahogy a korábbiakat is.) Laikus vagyok, ezért elnézést kérek, ha butaságot kérdeznék. Elvileg a készülékek, így a végerősítők tápegységében is vannak puffer kondenzátorok. Ha jól tudom, ezek feladata első sorban a tranziens teljesítményigény áthidalása, vagyis ha hirtelen sok áramot kellene felvenni, akkor legyen azt miből leadni. Így a tápkábel feladata elvileg csak az volna, hogy azt az áramot/energiát mindig engedje át, amivel a tápegység pufferei vissza/utántölthetők. Ily módon, hacsak nem nagyon gagyi egy tápkábel, nem kellene a végerősítő dinamikai képességeit rontania.

Persze feltehető a kérdés úgy is, hogy tervezhető-e olyan tápegység, ami az alkalmazott tápkábellel megengedőbb és mindig biztosítja a végfokozat (dinamikai) képességeit akkor, ha a tápkábel bizonyos kritériumoknak megfelel.

Ettől függetlenül én is azt tapasztalom, hogy a különféle tápkábelek a cikkben leírt hatásokat gyakorolják az előállított hangzásra. Ezért a lehetséges magyarázatok engem is érdekelnek.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Sun, 14 Jul 2024 16:35:43 +0200

@tcsiszar: A perioda-változásnak mi koze mihez ebben az esetben? A galvanikus elválasztás pedig hogy kerül ide egyáltalán?

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Azazigazság — Sat, 13 Jul 2024 11:41:13 +0200

Még nehezebben megfogható téma az említett -mi van a (táp)kábel előtt?- kérdés. Sőt itt vetném fel, hogy mi van utána ( pl. csatlakozó, biztosíték, lágyindító, további belső kábelezés, maga a trafó vezetéke és kivezetése, stb.) ? További felvetésem szerint fejfájdítóan hosszú lista jönne ki, ha megpróbálná az ember számba venni (persze ha meglenne az ismeret hozzá), hogy mi kell az élő hang művi reprodukciójához (én a tétet ide emelem). És az erősítőről mit olyan. Mi dönti el, hogy az erősítő jó? Pusztán a hifi-borászat szakzsargonjával lehet jellemezni (dinamika, tér, megfogottság, stb.) ? És erre ráül a rendszer szinergiája... Sosem lehet rájonni, hogy hol rontjuk el. Avagy van némi esély ráhibázni a sok tudással és fáradtsággal megalapozva.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

tcsiszar — Fri, 12 Jul 2024 22:21:32 +0200

@gondolkodnitilos: jó, kapsz két hintet, talán megfejted: jitter, galvanikus leválasztás (vagy annak hiánya). Én sem értem, de nem oldották meg rendesen.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Fri, 12 Jul 2024 08:29:55 +0200

@Analoglued: Nincs hatása, mivel a kábel egy passzív eszköz az átvitt adat pedig digitális.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

Analoglued — Thu, 11 Jul 2024 21:14:00 +0200

@gondolkodnitilos: Nem tilos gondolkodni, sőt! Mindkét kábelnek van hatása a hangra, én személy szerint hallottam olyan - igaz egy millióba fájó - Entreq USB kábelt, ami alapjaiban formálta át a egy amúgy nagyon jó audio PC-DAC rendszer minőségét. Nekem elég nehéz eladni ennek az ellenkezőjét...

Válasz erre: Topping D70S - az utolsó szó jogán

gondolkodnitilos — Wed, 10 Jul 2024 19:44:58 +0200

@Régihifis: Nincs különbség.

Válasz erre: Topping D70S - az utolsó szó jogán

gondolkodnitilos — Wed, 10 Jul 2024 19:44:06 +0200

@gjokkel: Röviden? Sehogy. Hosszabban: Sehogy!

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

gondolkodnitilos — Wed, 10 Jul 2024 18:13:50 +0200

@tcsiszar: Az USB átvitel digitális. A ADC 3.0 nem egy elterjedt szabvány, max. mobiltelefonoknál. Szóval előbb szerintem te nézz utána.

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

tcsiszar — Wed, 10 Jul 2024 18:00:22 +0200

@gondolkodnitilos: Az usb-nek biztosan van. Nézz utána, az usb audio az egy primitív szar, nem digitális átvitel

Válasz erre: Kapunyitási pánik – Kábelteszt

tcsiszar — Wed, 10 Jul 2024 17:59:17 +0200

Jó az írás, mint mindig. Viszont számomra hitelesebb lenne, ha kimaradt volna az a pár mondat ezoterikus eszmefuttatás.
A szigetelés hatása a kábel vezetőképességére ismert fizikai alapokon nyugszik. Első keresésre ezt találtam: @Zoli Vitális:
Kedves Zoltán!
Tudom hogy ezt nem nekem címezted, de valószínűtlen hogy Attila olvasni fogja, így helyette én válaszolok. Veres Attila saját maga soha nem épített semmilyen elektronikát. A névazonosság véletlen, az említett erősítő biztosan nem Attila keze alól került ki. Ha az erősítődről szeretnél valamit kideríteni, a kapcsolás és a megépítés alapján elég sok lényegi dolgot meg lehet tudni róla, ehhez kell a rajz és fotók, meg egy-két mérés (tápfeszültségek). Szakmai szemmel a "végtelen igényesség" egy nagyon-nagyon relatív fogalom, ami szép kívülről, az még lehet tele helytelen méretezéssel, hibás alkatrészválasztással, gyenge minőségű kábelezéssel, rossz kapcsolástechnikával, alulméretezett tápegységgel, rossz paneltervezéssel, inhomogén áramutakkal, rossz impulzus-válaszú kondenzátorokkal, stb. elég hosszú ez a sor. A legtöbb DIY elektronika egy-egy híres vagy ismertebb kapcsolás otthoni újraelkövetése, anélkül, hogy az illető tisztában lenne az apró részletek végzetes összefüggéseivel. Így aztán legtöbbször a végeredmény sem tud kibontakozni. Nagyon kevés a kivétel. Ezzel nem minősíteni, pláne nem lehúzni szeretnék senkit, semmit, csak egy általános igazság a DIY cuccokkal kapcsolatban. Ettől még az adott darab lehet hallgatható, élvezhető, akár még szubjektíve jobb is mint sok gyári. Mert a legtöbb gyári eszköz mögött sem áll több tudás, ismeret, és a pénzt a külcsínbe tolják, mert az látszik. A végeredmény nem azon múlik, hogy valami "gyári" vagy a konyhaasztalon készül, hanem azon, hogy aki megépíti, amögött van-e 20-30 év napi fejlesztői ismeret, vagy nincs. EZ fog különbséget tenni. A pár ember aki rendelkezik ezzel az ismerettel, nem nagyon építget mást, csak a saját elektronikáit. Itt zárul ez a kör. Hozzáértéssel egy-egy ismert, jobban sikerült kapcsolásból lehet sokkal jobbat is csinálni mint a gyári, lásd pl. Quad-405 Extreme, de amúgy a DIY értelme inkább a saját alkotás öröme, és ez akkor is megvan, ha a végeredmény nem lesz űberjó.
Egyébként a Veres Audio-ról még én sem hallottam 40+ év alatt. De ez nem jelent semmit, néha előkerülnek rejtett kincsek. :-)
Üdvözlettel,

Gábor /AudioWorld /Gauss

Válasz erre: Veres Attila (Audiolife) : Az utolsó utáni első poszt – Shuguang SG-211-S

Zoli Vitális — Tue, 05 Mar 2024 10:26:38 +0100

Szia,remélem látod majd üzenetemet.Kis nyomozásba vagyok,hozzám került egy állítólag "Veres audio" végfok.Mivel ő egy egyedi,de végtelen igényességgel megépített öreg ,így nagyon kevés fogás van rajta,kideríteni bármit is.Azért írok rád,mert név egyezés van,és nem áll tőled messze a hang világa,és hogy esetleg ő a te kezed munkája lehet?Egy nagy dual mono hitachi-s mosfet vég,hipersil trafók.Vagy ha nem is te munkád,esetleg hallotál már veres audióról?

Válasz erre: A legfontosabb láncszem (???)

Reaktor710 — Sat, 10 Feb 2024 20:42:03 +0100

A világ legnagyobb és egyben legfélrevezetőbb baromsága, hogy a hangfal a leggyengébb láncszem. Egy ostoba elterjedt sztereotípia, amit a hifista társadalom nag yrésze (tisztelet a kivételnek) dogmatikusan böfög.
Soha nem volt ez igaz, ráadásul ez az állítás ezer sebből vérzik. NEM a hangfal a legfontosabb! Fontos a hangfal, DE nem a legfontosabb!
Fontossági sorrend:

- 1. Forrásanyag minősége (ez a stúdióban dől el javarészt. Viszont fontos, hogy az adott fájl vagy műsorhordozó pl.: LP, magnószalag, CD...stb. mennyire minőségi kiadás!)
- 2. A forrást lejátszó eszköz képessége
- 3. A szoba akusztikája
- 4. A hangfal
- 5. Az erősítő

Visszakanyarodva a sorrendhez. Azért nem a hangfal a legfontosabb része a dolognak mert, a világ legeslegjobb hangfala is úgy szólal meg, amilyen jelet kap. Tehát a forrásanyag szólal meg. Ha a forrás rossz, akkor a 20 millió forintos hangfalon is rosszul fog szólni.
Egy ratyi-gagyi bóvli kerámiatűs lemezjátszón egy karcos bulgár nyomású LP akkor is borzalmasan rosszul fog szólni, ha egy 20ezer eurós ultra high-end hangfalon hallgatod a zenét. Ellenben egy jó középkategóriás lemezjátszón, amin egy jó középkategóriás hangszedő van, egy japán nyomású LP akkor is szépen fog szólni, ha a hangfal is csak középkategóriás. Rossz akusztikájú szobában lehet félmilliós csodab***ó kábeled, 5 milliós erősítővel, 6 milliós hangfallal, 3 milliós tápszűrővel. Sz@rul fog szólni minden. De egy akusztikailag megfelelő helyen egy közepes szintű retro hifi szett, egy sima ferro-chrome kazetta is szólhat tisztességesen jól.

Ugyanakkor még az akusztika sem lehet a legfontosabb a fontossági sorrendben. Miért? Mert a legeslegjobb akusztikával rendelkező helységben, a legjobb hangfalakon keresztül, a legjobb erősítővel megtámogatva is rosszul szól a zene, ha rossz a forrásanyag vagy a forrásanyagot lejátszó készülék képessége gyenge. MINDIG a forrás(anyag) a legfontosabb.

(Igazából mindennek mindennel egyensúlyban kell lennie, ha a teljes szinergiára törekszünk. Már csak ebből kiindulva sem lehet a legfontosabb a hangfal)

Válasz erre: Ars Electronica – Először és utoljára

Reaktor710 — Sat, 10 Feb 2024 20:38:36 +0100

Válasz erre: Audio erősítők – 5.rész

Reaktor710 — Sat, 10 Feb 2024 14:14:16 +0100

Ha már hibrid erősítők. A legáltalánosabb dolog az, hogy az adott személy vagy vásárol egy integrált hibrid erősítőt (ugye integrált hibrid erősítő az aminek az előfoka csöves, a végfoka pedig félvezetős), vagy használ egy olyan előfok + végfok párost, ahol az előfok csöves és a végfok félvezetős.
Nekem viszont van egy ismerősöm aki egy félvezetős Accuphase előerősítő + McIntosh csöves végerősítő kombinációt használ, és teljesen jó!

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

FerkovMiklós — Sat, 02 Dec 2023 17:49:07 +0100

Kedves Gábor!

Funk Firm APM 3mm ha megjön!
A karbak magassága állítható a Sony PS-X65 lemezjátszón.

Üdv. Miklós

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Analoglued — Thu, 23 Nov 2023 23:01:05 +0100

@FerkovMiklós: Kedves Miklós! Milyen vastag APM jön? És lehet-e állítani a karbak magasságán?

Üdv, Gábor

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

FerkovMiklós — Thu, 23 Nov 2023 20:17:22 +0100

@Analoglued: Kedves Gábor!
Köszönömöm a javaslatot!
A Funk Firm APM folyamatban van a vásárlása.
Árkategóriába max: 140.000 Ft
Tisztelettel várom a javaslatot!
Üdv. Miklós

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Analoglued — Thu, 09 Nov 2023 07:21:29 +0100

@FerkovMiklós: Kedves Miklós!
Az a gép egy elég jól megépített, precíz, jó hangú gépnek látszik. A régi japán DD-knek a tányér a szűk keresztmetszete, bár érdekes hogy erre csak mostanában jött rá a világ. A gép többi része megérdemelné, hogy kezeljük ezt a hibát, és a futómű feljebb lépjen egy (két) kategóriát. Erre egy elég egyszerű módszert javaslok, a Funk Firm APM egy kifejezetten erre kifejlesztett lemezalátét, ami erőteljesen csökkenti a tányér rezonanciáit, miközben ideális alátámasztást nyújt a lemeznek. Egy ilyen kezelés után a gép egy komolyabb hangszedőt is "elvisel". Hogy milyen legyen ez, az függ a shell tömegétől, és az árkategóriától. Ha ezt megírná, esetleg könnyebben segíthetnék egy javaslattal. Üdv, Gábor

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

FerkovMiklós — Wed, 01 Nov 2023 20:35:25 +0100

Kedves Gábor!
Szeretnék tanácsot kérni öntől hangszedő ügyben.
Tulajdonomban van egy Sony PS-X65 lemezjátszó.
Régóta nézelődök, olvasok cikkeket, de nem tudom milyen hangszedőt érdemes bele venni talán egy Shelter 201?
Előre is köszönöm a választ.
Tisztelettel: Ferkov Miklós

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Kis Attila69 — Wed, 18 Oct 2023 22:15:36 +0200

@Analoglued: Oke akkor ki próbálom a Gradot még nem hallottam soha de szeretem a testes hangú hangszedöket.legyen más mint az ortofon.
Nagyon köszönöm a segítséget
Üdvözlettel
Kis Attila

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Analoglued — Wed, 18 Oct 2023 16:47:39 +0200

@Kis Attila69: Véleményem szerint, egy magasabb engedékenységű hangszedő volna jó a 23F-be, ha az Ortofon hangzásvilága tetszik, akkor egy 2M Blue lehetne oda jó. Eredetileg Denon DL80-al árulták, az egy jó kis testes hangú hangszedő, nem egy Ortofon hang. Esetleg megpróbálhatsz egy Grado-t.

Válasz erre: Csoportteszt – Best Buy (legjobb vétel) hangszedők

Kis Attila69 — Tue, 17 Oct 2023 23:55:08 +0200

Hello Gábor. A kérdésem az lenne hogy van egy ortofon mc10 super hang szedőm vadi új ,van kettö lemezjátszóm az egyik egy Denon dp 37f a másik Denon DP 23 f.A dp 37-be akarom rakni a mc 10-et a 23-ba milyen MM hang szedőt rakjak ami jól szol benne?
Nagyon Köszönöm a választ-
Üdvözlettel
Kis Attila

Válasz erre: Elméletek és a valóság - II. A HANGKAR

Analoglued — Sun, 03 Sep 2023 07:14:45 +0200

@Sanyek0072: Szervusz!
Ha akar magasságát nem tudod lejjebb állítani, azt javaslom, hogy szerezz be egy Achromat lemezalátétet. Ez kétféle méretben kapható, 3 és 5 mm vastagsággal, és egyébként is nagyon sokat javít a hangon, ezzel együtt a jelzett problémát is valószínűleg megoldja. Mérd meg hogy melyik méret lenne jó, a Dreamaudioban lehet kapni.
Üdv, Gábor

Válasz erre: Elméletek és a valóság - II. A HANGKAR

Sanyek0072 — Sat, 02 Sep 2023 12:01:49 +0200

Üdv! Tanácsot illetve, segítséget szeretnék kérni, egy Pioneer Dj PLX-500-K lemezjátszó hangkar magasság beállításához. A problémám az hogy nem lehet a hangkart olyan alacsonyra állítani, hogy párhuzamos legyen a hanglemezzel, mert a leg alacsonyabb állásban is a tű felé lejt bőven.

Válasz erre: Elméletek és a valóság - III. A FUTÓMŰ

Kis Atti — Tue, 25 Jul 2023 15:37:23 +0200

@Analoglued: Nagyon Köszönöm Gábor a segitséget. Nagyon sokat segített. Ha megveszem elviszem egy szervizbe ahol értenek hozzá ezt én már nem merem be vállalni. Ha tud egy jo szervizt azt megköszönöm.Üdv Attila

Válasz erre: Elméletek és a valóság - III. A FUTÓMŰ

Analoglued — Tue, 25 Jul 2023 07:07:19 +0200

@Kis Atti: Szia Attila!
Általában, a 40+ éves japán DD gépek szépen teszik a dolgukat. Ritka esetben, különösen az olcsóbbak között ( Pioneer PL-200 ) előfordul, ami végülis egy drágábbal is előfordulhat, hogy az elektronikájában le kell cserélni az elektrolit kondenzátorokat, mert azok élettartama véges, és kevesebbet bírnak mint a gép mechanikai része.
A Denon servo tracker karja további elektronikákat tartalmaz, ez egy kicsit tovább bonyolítja a helyzetet.
Nem kell megijedni egy ilyen "baleset-megelőző" munkától, némi gyakorlattal és alkatrész ismerettel felvértezve ez nem igazán nehéz dolog, és jó eredménnyel kecsegtet. A szét és összeszerelés több veszélyt rejt, mint maga a művelet, nagyon kell vigyázni a mechanikai integritásra, különösen a kar vonatkozásában.
Kondicserénél a gyári feszültség értékeket szentírásként kell kezelni, kevesebb nem lehet a cseredarab, a kapacitás pontos értéke nem annyira kritikus, inkább a méret, a rendelkezésre álló hely mutatja meg, mit lehet oda betenni. Minőségben a Kemet, a Nichicon, a Rubycon vagy a hazai boltokban is kapható Teapo kondik megbízhatóak, érdemes 105 fokos specifikációjúakat választani, azok hosszabb élettartamúak.
A tányércsapágy egy DD gépnél kevésbé szokott elkopni, mert nem húzza a szíj állandóan egy irányba, de egy ilyen felújításnál érdemes egy kis arktikus olajat (vékony műszerolaj) belecsöpögtetni, előtte persze fültisztító pálcikával ki kell tisztítani.
A Denon gépeket megbízhatónak ismeri a nagyközönség, a japánok abban az időben nagyon kitettek magukért, ami a maiakra talán már nem annyira igaz. Remélem tudtam segíteni valamennyire. Üdv, Gábor

Válasz erre: Elméletek és a valóság - III. A FUTÓMŰ

Kis Atti — Mon, 24 Jul 2023 22:30:05 +0200

Hello Gábor.
Nagyon jó cikket irsz mindig pláne ez a lemezjátszó futamú cikk, még én is tanultam belőlé pedig 12 éves korom óta a Hifi tölti ki az életem(Quad építéssel kezdtem) Kérdésem lenne akarok a dolgozó szobámba egy lemezjátszót venni ha lehet automata legyen.(A nappaliban a Thoresn Td 165 Ortofon Mc 30.A Denon Dp(37,47 stb) széria nagyon be jön nekem mire kell figyelni mi lehet a hibája? Köszönöm a választ
üdvözlettel
Kis Attila

Válasz erre: DAC-os elektronok

Mmarlon — Sat, 24 Jun 2023 14:43:14 +0200

@Analoglued: Kedves Gábor,
Sajnálom, hogy csak most akadtam a cikkedre, viszont az általad preferrált áramkörök szinte változatlan kiépítésben most is elérhetőek. Én azonban egy más elgondolásról szeretnék véleményt kérni. Nevezetesen van egy használaton kívüli Raspberry Pi 2 PC-m, ehhez lehet venni többféle DAC kártyát is. Ezek egyik közös tulajdonsága, hogy a PC-vel I2S protokolon keresztül kommunikálnak, a másik, hogy van saját PW inputjuk.
Az egyik, ami nekem tetszik az Argon One Nanosound, erről azt írják:
HI-RES AUDIO & WARM SOUND: Texas Instruments PCM5122 - 192kHz Sampling Rate / 24bit Resolution DAC with 112-db SNR
LOW JITTER: Using I2S bus, it separates clock and serial data signals, resulting in a lower jitter
FULL CONTROL: Infrared and Remote Control and via App
PLAY EVERYTHING: Plays dsd, mp3, wav, wma, aac and many streaming services. Airplay and Bluetooth casting
SUPPORTED OS: Volumio, Roon, Moode, Raspbian & many more.
Az áramkörről mondjuk úgy, hogy nincs értékelhető kép, Nichicon és WIMA kondenzátorokat vélek felfedezni. (@geza641: Most látom, egy mondatot korrigálok: "A cikk minden mondatával egyetértek."

Válasz erre: Spendoriáda

geza641 — Tue, 30 May 2023 21:26:30 +0200

Kedves Gábor!
Hallottam. Minden cikk mondatával egyetértek. Kevés hangfal, illetve rendszer tudja ezt a szintű "eltűnést". Audio-memóriámban kutatva a nem túl távoli időből a "Harbeth M40.3" tudta. Egészen ezoterikus és régi idők termékeit most azért nem hoznám ide. Megjegyzem, hogy vannak nagyon jól szóló készülékek, de a zeneiség és az eszköztelenség ritka érték.

Válasz erre: Quad 405 Extreme - Negyedszer.

Analoglued — Mon, 03 Apr 2023 16:55:48 +0200

@Kecskes Attila: Kedves Attila!
A 2SC5200 SOA max értéke 50V- on valóban 3 Amper. Azonban ezt úgy kell értelmezni, hogy amikor a kollektor és emitter között 50V a fesz különbség, azaz a kimeneten nulla fesz van, akkor a hangazóró felé nem folyik áram. Van 3 A tartalék, de ez is indokolatlan. Ahogy a tranzisztor nyitni kezd, az emitter feszültség növekszik, azaz a kollektor-emitter közötti fesz csökken. 100W-on 3 Ohmon a kimeneti fesz negyzetgyök 300 azaz 17,3V. 50-17=33. Ez a 100W-on 3 Ohm terhelés melletti kollektor-emitter feszültség. A diagramon ehhez az értékhez 10 Amper nem DC max áram tartozik, miközben a 3 Ohmon 100W-ra 100/17=5,88 Amper megy ki. A disszipáció 0,7071×33×6= 135W A 2SC5200 tökéletes eszköz ebben a felállásban, a hűtését kell jól megoldani. Üdv, Gábor