Folytatjuk a mellékállású vállalkozók adóterheinek összevetését.
Folytatjuk a mellékállású vállalkozók kata és az átalányadóterheinek összehasonlítását, most az átalányadó 2022. évi maximumát figyelembe véve.
A táblázat a következő értékek és információk alapulvételével készült
- mellékállású egyéni vállalkozó
- olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele 24 millió forint
- az átalányadóban, mindhárom költséghányad értéke figyelembevételre kerül
Mellékállású katás és átalányadós vállalkozás adóterhei, 24 millió forint éves árbevétel mellett
| Megnevezés | KATA | Átalányadó 40% ktghányad | Átalányadó 80% ktghányad | Átalányadó 90% ktghányad |
| Bevétel | 24 000 000 | 24 000 000 | 24 000 000 | 24 000 000 |
| Jövedelem | 24 000 000 | 14 400 000 | 4 800 000 | 2 400 000 |
| Éves minimálbér összege | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 |
| Mentesített jövedelem | 1 200 000 | 1 200 000 | 1 200 000 | |
| Adóköteles jövedelem | 24 000 000 | 13 200 000 | 3 600 000 | 1 200 000 |
| Kata | 300 000 | |||
| Kata 40% adó | 4 800 000 | |||
| Adófizetési kötelezettség minimálbér után | ||||
| szja 15% | – | – | – | |
| szochó 15,5%, min.1,125 után | – | – | – | |
| tb 18,5% | – | – | – | |
| Adófizetési kötelezettség átalányadós jövedelem után | ||||
| szja 15% | 1 980 000 | 540 000 | 180 000 | |
| szochó 15,5% | – | – | – | |
| tb 18,5% | – | – | – | |
| Iparűzési adó | 50 000 | 345 600 | 115 200 | 57 600 |
| Összes fizetendő adó | 5 150 000 | 2 325 600 | 655 200 | 237 600 |
| Bevételre jutó adószázalék | 21,46 | 9,69 | 2,73 | 0,99 |
Lényegesek az adómérték különbségek a mellékállású vállalkozók esetében. Ilyen bevételi határ mellett már szóba sem kerül a kata, hiszen a 40%-os büntetőadó, többszörösére tolja fel az adóterheket az átalányadóhoz képest.
A táblázatból határozottan látszik, hogy mellékállású katás vállalkozás esetén, a 40%-os extraadó miatt, az adóterhelés 21,46%-os lesz, átalányadós vállalkozás esetében pedig a költséghányadok figyelembevételével
- 40% költséghányad esetében 9,69%
- 80% költséghányad esetében 2,73%
- 90% költséghányad esetében 0,99%
Látható, hogy mellékállású vállalkozó esetében, ezek az adóterhelések jóval a katás adóterhelés alatt maradnak, tehát mindenképpen érdemes átalányadóra áttérni.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
Az eddigiekben a főállású vállalkozók adózását hasonlítottuk össze kata és átalányadózás figyelembevételével.
Előző két írásunkban a főállású katás és átalányadós vállalkozások adózását hasonlítottuk össze, két bevételi határ mentén. Folytatjuk a sort a mellékállású vállalkozókkal.
A táblázat a következő értékek és információk alapulvételével készült
- mellékállású egyéni vállalkozó
- olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele 12 millió forint
- az átalányadóban, mindhárom költséghányad értéke figyelembevételre kerül
Mellékállású katás és átalányadós vállalkozás adóterhei, 12 millió forint éves árbevétel mellett
| Megnevezés | KATA | Átalányadó 40% ktghányad | Átalányadó 80% ktghányad | Átalányadó 90% ktghányad |
| Bevétel | 12 000 000 | 12 000 000 | 12 000 000 | 12 000 000 |
| Jövedelem | 12 000 000 | 7 200 000 | 2 400 000 | 1 200 000 |
| Éves minimálbér összege | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 |
| Mentesített jövedelem | 1 200 000 | 1 200 000 | 1 200 000 | |
| Adóköteles jövedelem | 12 000 000 | 6 000 000 | 1 200 000 | – |
| Kata | 300 000 | |||
| Kata 40% adó | – | |||
| Adófizetési kötelezettség minimálbér után | ||||
| szja 15% | – | – | – | |
| szochó 15,5%, min.1,125 után | – | – | – | |
| tb 18,5% | – | – | – | |
| Adófizetési kötelezettség átalányadós jövedelem után | ||||
| szja 15% | 900 000 | 180 000 | – | |
| szochó 15,5% | – | – | – | |
| tb 18,5% | – | – | – | |
| Iparűzési adó | 50 000 | 172 800 | 57 600 | 28 800 |
| Összes fizetendő adó | 350 000 | 1 072 800 | 237 600 | 28 800 |
| Bevételre jutó adószázalék | 2,92 | 8,94 | 1,98 | 0,24 |
Lényegesek az adómérték csökkenések a mellékállású vállalkozók esetében, hiszen nem biztosítottak, így nem kötelezettek járulékfizetésre, csupán a személyi jövedelemadót kell megfizetniük a mentesített jövedelem után.
A táblázatból azt látjuk, hogy mellékállású katás vállalkozás esetén az éves fizetendő adó 350 eFt, ami a bevétel 2,92%-a, átalányadós vállalkozás esetében pedig a költséghányadok figyelembevételével
- 40% költséghányad esetében 8,94%
- 80% költséghányad esetében 1,98%
- 90% költséghányad esetében 0,24%
Látható, hogy mellékállású vállalkozó esetében, ezek az adóterhelések már nagyon közel vannak a kata adóterhelés mértékéhez, sőt 80 és 90%-os költséghányad esetén alatta is maradnak. Ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni a vállalkozó tevékenységeit és költséghányad kategóriába besorolni azokat, hogy változtatni tudjunk az adózási formán, ha probléma a 3 milliós értékhatás vagy jól jön a megtakarítás.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
Köszönöm, hogy egész évben velem tartottak, várom Önöket 2022-ben is!
Nagyon köszönöm érdeklődésüket, az oldal megosztását, kedvelését és kívánok minden Olvasómnak,
békés boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új esztendőt!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
A 2021. december 2-án megjelent 670/2021. számú kormányrendelet szerint mikro-, kis- és középvállalkozások, alacsony áron vásárolhatnak villamosenergiát.
A kormányrendeletben leírt feltételeknek megfelelő kis- és középvállalkozások, határozott idejű, legfeljebb 2022. június 30-ig érvényes, szerződést köthetnek egyetemes villamosenergia-szolgáltatóval és így olcsó villamosenergiához juthatnak.
Semmiképp sem könyvelői és még csak nem is adószakértő feladat, hogy ezeket az információkat megosszuk ügyfeleinkkel, de most a veszélyhelyzet és a vállalkozások egyre rosszabb pénzügyi helyzete miatt kivételt teszünk és megpróbálunk minden segítő információt közkinccsé tenni, legalább jelzés szinten.
Kik köthetnek szerződést egyetemes villamosenergia-szolgáltatóval?
- akik mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülnek – éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük legfeljebb 4 milliárd forint és
- az összes foglalkoztatotti létszáma legfeljebb 10 fő és
- létesítő okiratuk aláírása, egyéni vállalkozó esetén nyilvántartásba vétele 2021. november 22. előtti
A jogosultságról, arról hogy a fenti feltételek fennállnak, a szerződéskötési igénybejelentéssel együtt nyilatkozni kell, azokat dokumentumokkal igazolni nem szükséges.
Fontos, hogy ha valaki kisfeszültségen vételezőnek minősül, azaz 3×36 ampernél nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználó, azaz egyetemes szolgáltatásra nem fenti kormányrendelet, hanem általánosságban jogosult, arra nem ez a kormányrendelet vonatkozik, hanem az általános szabályok.
Kik az egyetemes szolgáltatók?
- E.ON Áramszolgáltató Kft.
- MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.
Hogyan jelezheti szerződéskötési szándékát?
Egyetemes villamosenergia-szolgáltatási igényét azzal jelentheti be, hogy kitölt egy igénybejelentő nyomtatványt, annak minden szükséges mellékletével együtt.
Ha az egyetemes szolgáltatóval történő szerződéskötés időszakára kereskedővel már kötött szerződést, és az a vállalkozó felmondása vagy elállása miatt szűnik meg, le kell nyilatkozni a kereskedő nevét, székhelyét, a megszűnt villamosenergia-vásárlási szerződés időtartamát, a szerződésben szerződött villamosenergia mennyiségét és egységárát.
Ezeket a dokumentumokat a kiválasztott szolgáltatóhoz kell eljuttatni.
Fontos!
A szerződéskötés kezdeményezése a vállalkozó feladata!
Mikor kell jelezni a szerződéskötési szándékot?
Ha nincs olyan szerződése, amelyet meg kell szüntetnie, akkor azonnal tudja ezt a szándékot jelezni.
Ha van olyan szerződése, amelyet felmondással vagy elállással lehetősége van megszüntetni, a felmondás kereskedőhöz való megküldésével együtt, jelezze a választott egyetemes szolgáltató felé szerződéskötési igényét.
Ha van érvényben versenypiaci szerződése, vegye fel a kapcsolatot a kereskedővel a felmondás vagy elállás rendezése céljából, mert e nélkül az egyetemes szolgáltató az ellátást nem tudja biztosítani.
A kormányrendelet a versenypiaci szerződés felmondásának jogát, illetve a szerződéstől való elállás lehetőségét nem nyitotta meg, így azt a két fél csak közös megegyezéssel tudja rendezni, a közöttük lévő szerződés figyelembevételével.
Részletes információkat az egyetemes villamosenergia-szolgáltatás igénybevételéről itt találnak: MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
Előző írásunkban a főállású katás és átalányadós vállalkozás fizetendő adóit hasonlítottuk össze.
Előző írásunkban összehasonlítottuk a főállású katás fizetendő adóját az átalányadós vállalkozóéval, a büntetőadó nélküli katás határ figyelembevételével.
Ma tovább számszerűsítünk, maradunk a főállású vállalkozásoknál, de az átalányadós határ mentén hasonlítjuk össze az adófizetési kötelezettséget.
A táblázat a következő értékek és információk alapulvételével készült
- főállású egyéni vállalkozó
- olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele 24 millió forint
- az átalányadóban, mindhárom költséghányad értéke figyelembevételre kerül
Főállású katás és átalányadós vállalkozás adóterhei, 24 millió forint éves árbevétel mellett
| Megnevezés | KATA | Átalányadó 40% ktghányad | Átalányadó 80% ktghányad | Átalányadó 90% ktghányad |
| Bevétel | 24 000 000 | 24 000 000 | 24 000 000 | 24 000 000 |
| Jövedelem | 24 000 000 | 14 400 000 | 4 800 000 | 2 400 000 |
| Éves minimálbér összege | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 |
| Mentesített jövedelem | 1 200 000 | 1 200 000 | 1 200 000 | |
| Adóköteles jövedelem | 24 000 000 | 10 800 000 | 1 200 000 | – |
| Kata | 600 000 | |||
| Kata 40% adó | 4 800 000 | |||
| Adófizetési kötelezettség minimálbér után | ||||
| szja 15% | – | – | – | |
| szochó 15,5%, min.1,125 után | 418 500 | 418 500 | 418 500 | |
| tb főállás 18,5% | 444 000 | 444 000 | 444 000 | |
| Adófizetési kötelezettség átalányadós jövedelem után | ||||
| szja 15% | 1 980 000 | 540 000 | 180 000 | |
| szochó 15,5% | 1 674 000 | 186 000 | – | |
| tb főállás 18,5% | 1 998 000 | 222 000 | – | |
| Iparűzési adó | 50 000 | 345 600 | 115 200 | 57 600 |
| Összes fizetendő adó | 5 450 000 | 6 860 100 | 1 925 700 | 1 100 100 |
| Bevételre jutó adószázalék | 22,71 | 28,58 | 8,02 | 4,58 |
A táblázatból azt látjuk, hogy főállású katás vállalkozás esetén, 24 millió éves árbevétel mellett, a bevétel 22,71%-a, átalányadós vállalkozás esetében pedig a költséghányadok figyelembevételével
- 40% költséghányad esetében 28,58%
- 80% költséghányad esetében 8,02%
- 90% költséghányad esetében 4,58%
Érdemes tehát megvizsgálni azt, hogy ha egy katás vállalkozó 12 millió forint feletti bevételt tud elérni, akkor melyik adózási formát érdemes választania, mert olyan tevékenységek esetén, ahol 80 és 90% költséghányad elszámolására van lehetőség, nagy eséllyes az átalányadó lesz a jobb választás.
Cikksorozatunk további részeiben megnézzük, hogy hogyan alakulnak ezek az előnyök, ha mellékállású egyéni vállalkozás esetében hasonlítjuk össze a két adózási formát.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
Biztos vagyok abban, hogy bármikor is adóformák között kell választani, a választás megalapozásának egyetlen módja a kalkulációk készítése.
Igazán akkor tudnak az ügyfeleim releváns döntéseket hozni, ha azt szeretném, hogy az adózási formák közül biztonsággal válasszanak, ha kalkulációkat készítek az eddig ismert saját adataik és a változásokról már tudható információk figyelembevételével.
Ebben az írásomban olyan kalkulációkat fogok közzétenni, amely a sarokszámokon alapul, a kata 40% büntetőadó nélküli határát veszi figyelembe és az átalányadó tekintetében is a maximum bevételi határt.
Az első táblázat a következő értékek és információk alapulvételével készült
- főállású egyéni vállalkozó
- olyan vállalkozó, akinek az éves bevétele 12 millió forint
- az átalányadóban, mindhárom költséghányad értéke figyelembevételre kerül
Főállású katás és átalányadós vállalkozás adóterhei, 12 millió forint éves árbevétel mellett
| Megnevezés | KATA | Átalányadó 40% ktghányad | Átalányadó 80% ktghányad | Átalányadó 90% ktghányad |
| Bevétel | 12 000 000 | 12 000 000 | 12 000 000 | 12 000 000 |
| Jövedelem | 12 000 000 | 7 200 000 | 2 400 000 | 1 200 000 |
| Éves minimálbér összege | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 | 2 400 000 |
| Mentesített jövedelem | 1 200 000 | 1 200 000 | 1 200 000 | |
| Adóköteles jövedelem | 12 000 000 | 3 600 000 | – | – |
| Kata | 600 000 | |||
| Kata 40% adó | – | |||
| Adófizetési kötelezettség minimálbér után | ||||
| szja 15% | – | – | – | |
| szochó 15,5%, min.1,125 után | 418 500 | 418 500 | 418 500 | |
| tb főállás 18,5% | 444 000 | 444 000 | 444 000 | |
| Adófizetési kötelezettség átalányadós jövedelem után | ||||
| szja 15% | 900 000 | 180 000 | – | |
| szochó 15,5% | 558 000 | – | – | |
| tb főállás 18,5% | 666 000 | – | – | |
| Iparűzési adó | 50 000 | 172 800 | 57 600 | 28 800 |
| Összes fizetendő adó | 650 000 | 3 159 300 | 1 100 100 | 891 300 |
| Bevételre jutó adószázalék | 5,42 | 26,33 | 9,17 | 7,43 |
A táblázatból azt látjuk, hogy főállású katás vállalkozás esetén az éves fizetendő adó 650 eFt, ami a bevétel 5,42%-a, átalányadós vállalkozás esetében pedig a költséghányadok figyelembevételével
- 40% költséghányad esetében 26,33%
- 80% költséghányad esetében 9,17%
- 90% költséghányad esetében 7,43%
Fontos lehet megviszgálni azokat a helyzeteket, amelyekben a 2021. évi kata szigorítások valamilyen elakadást, újragondolást, újratervezést okoztak, az átalányadó tükrében. Ha például, egy katás vállalkozó nem tudott egyetlen társaságnak dolgozni, egyetlen társaságtól nagy megbízást befogadni, a 3 millió forintos keret miatt, ezért be kellett szállnia más társaságba, hogy abból újabb 3 millió forint szolgáltatás elvégzésére legyen jogosult, vagy nem biztosított elég teret a 12 millió forint éves bevétel, érdemes-e fenntartani a katás állapotot vagy érdemesebb inkább az átalányadózást választani.
A cikksorozat következő részében kalkulációkon át, tovább boncolgatjuk a kata és az átalányadó adta lehetőségeket.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
Cikksorozatunknak ebben a részében az átalányadót választók kötelezettségeit vesszük sorra.
A továbbiakban az átalányadót választók kötelezettségeit vesszük sorra a katásokkal való összehasonlításban.
Milyen bevallási kötelezettségei vannak az átalányadós vállalkozóknak?
Általános forgalmi adó
Semmilyen különbség nincs a katás és az átalányadós vállalkozás bevallási kötelezettsége között.
Ha a vállalkozó alanyi adómentes és nem lépi túl az alanyi adómentes értékhatárt, akkor csak abban az esetben jön szóba az általános forgalmi adó bevallás, ha az értékesítés teljesítési helye nem Magyarország.
Ha nem alanyi adómentes, akkor pedig az addig megszokottak szerint jár el az általános forgalmi adóval kapcsolatban.
Jövedelemmel kapcsolatos bevallások
Havonta kell bevallásokat készíteni a járulék fizetési kötelezettségekről, még akkor is, ha az nullás, ellentétben a katásokkal, akiknek az adóhivatal automatikusan írta elő a tételes adófizetési kötelezettséget.
Az átalányadót választónak, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig kell beküldenie a szociális hozzájárulási adót és társadalombiztosítási járulékot tartalmazó (’58-as) bevallást és befizetni a bevallot összegeket is. A katásoknak ilyen kötelezettségük nincs.
Személyi jövedelemadó bevallásra és befizetésre, az átalányadót választó, a tárgyévet követő év május 20-ig köteles, ez a kötelezettség is csak az átalányadót választókat terheli.
Személyi jövedelemadó előleg fizetésére szintén az átalányadót választó köteles, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig.
FONTOS!
Mikor kötelezett havi járulékfizetésre az átalányadós vállalkozó?
A biztosított főfoglalkozású, átalányadót választó egyéni vállalkozó, havonta legalább a mindenkori minimálbér vagy garantált bérminimum szerinti járulékok (társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, a minimálbér 112,5%-a után) megfizetésére kötelezett.
Ki nem kötelezett havi járulékfizetésre?
- akinek minimum heti 36 órás munkaviszonya van és így biztosított
- nappali tagozatos képzésben vesz részt és így biztosított
- kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó (saját jogú nyugdíjas)
Milyen fizetési kötelezettsége van a saját jogú nyugdíjas vállalkozónak?
A nem biztosított, nyugdíjas átalányadózó csak 15% személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett az adómentes jövedelem feletti rész után, járulékokat nem kell fizetnie.
Más-e az átalányadózók esetében a munkaviszonytól való elhatárolás?
IGEN.
Nincs védőszabály a munkaviszonytól való megkülönböztetés tekintetében!
A katások esetében a kata törvény konkrét szempontokat határoz meg, amelyekből kettőt teljesítve megdől a munkaviszony vélelme.
Az átalányadózók esetében nem érvényes ez a szabály, itt ugyanolyan bonyolult és szubjektív szempontrendszer szerint fog az adóhivatal vizsgálódni, mint eddig (kapott-e utasításokat, ki határozta meg a munkaidejét, volt-e alá-, fölérendeltségi viszony, hol történt a munkavégzés, stb.)
Hogy miért van az, hogy egyes jogszabályok fogalmainak értelmezésekor támaszkodni lehet és kell más jogszabályok értelmezéseire, ebben az esetben viszont nem használhatók a munkaviszonytól való elhatárolási szempontok az átalányadósok esetében, azt nem igazán tudom érteni. Lehet, hogy egy bírósági végzés megoldaná? Nem tudom, de minden esetre nem tartom következetes jogalkalmazásnak.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
Tovább boncolgatjuk az átalányadózás jogszabályi változásait.
Az előző cikk összefoglaló szempontjai után, tovább boncolgatjuk az átalányadózás jogszabályi változásait és figyelmünket a megváltozott költséghányadokra fordítjuk.
Milyen tevékenységek esetében választhatók az egyes költséghányad kulcsok?
- 40% – ez a legalacsonyabb mérték, bármilyen tevékenység esetén választható, illetve ha van olyan tevékenysége is a vállalkozásnak, amelyet magasabb költséghányad kulcsba lehet sorolni, de nem csak az, akkor is csak a 40% költséghányad kulcs alkalmazható. Ebben az esetben a bevétel 60%-a után kell az adót megfizetni.
- 80% – a jogszabály felsorol olyan tevékenységeket, amelyek esetében – ha csak azt végzi a vállalkozás – választható ez a magasabb költséghányad kulcs. Ebben az esetben a bevételnek mindössze 20% lesz adóalap.
- 90% – kereskedelmi tevékenység esetén választható, összesen 10% bevétel lesz adóköteles.
Melyek azok a tevékenységek, amelyek esetében 80%-os költséghányad kulcs alkalmazható?
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig)
és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR
41, 42) - mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz
kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és
zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10) - halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR
03.00.72) - feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével;
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43)
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20),
személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása
(TESZOR 43.21, 43.22, 43.29) - a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel
(TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR
49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1) - számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1)
- fényképészet (TESZOR 74.20)
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR
96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11) - a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján
folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56)
FONTOS!
A végzett tevékenységek besorolását mindenképpen ellenőrizni kell a
Központi Statisztikai Hivatal (ksh.hu)
oldalon, mert nem minden logikailag odasorolható tevékenység tartozik bele a tényleges fogalomba.
Az építőipar területén a fővállalkozásra nem vonatkozik a 80%-os költséghányad.
90%-os költséghányad
Ha kizárólag kiskereskedelmi tevékenységből szerez bevételt a vállalkozó, akkor használhatja ezt a magas költséghányad kulcsot, az a webáruház is ebbe a kategóriába tartozik, amely kizárólag a 479102 Csomagküldő, internetes kiskereskedelmi tevékenységet folytat.
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
2022. január 1-től lényeges változásokat fogadott el a parlament, az egyéni vállalkozók átalányadózásában.
2022. január 1-től olyan lényeges változásokat vezettek be az egyéni vállalkozók átalányadójában, ami akár a katások számára (csak az egyéni vállalkozói formában működő katások számára) is kedvezővé teheti ezt az adózási formát.
Az a szigorítás csokor, amelyet a kata szabályokban 2021. január 1-jén bevezettek igen megnehezítette a katások életét. Legfőképpen az a szabály, hogy egy megrendelő (magánszemély megrendelők kivételével) felé csak 40%-os plusz adó kíséretében lehet 3 millió forintnál nagyobb összeget számlázni.
Ehhez a szabályhoz igazodva a katások kénytelenek voltak több megrendelőnél munkát keresni, vagy olyan más társaságba tulajdonosként beszállni és abban végezni a szolgáltatást, ahol újabb 3 millió forintig tudtak számlázni egy adott megrendelőnek.
Az átalányadó szabályok megváltozása viszont igen vonzóvá teheti ezt az adózási formát, akár a katások számára is, hiszen ugyanúgy nem kell foglalkozni a kiadások igazolásával, a bevétel elérheti az éves minimálbér tízszeresét, 2022-ben a 24 millió forintot, kereskedelmi tevékenységet folytatóknál a 120 millió forintot és néhány ágazat számára extra kedvező költséghányadok megállapítására ad lehetőséget.
Nézzük akkor az átalányadó legfontosabb jellemzőit!
Mi számít bevételnek az átalányadóban?
Továbbra is – akár csak a kata esetében – a befolyt vagy bármilyen más módon jóváírt bevétel.
3 féle alkalmazandó költséghányad kulcs
- általános költséghányad kulcs a 40%
- bizonyos tevékenységek esetében 80%
- kereskedelmi tevékenység esetében 90%
Megszűnik tehát az eddig alkalmazott 8 db költséghányad kulcs (nincs külön kulcs a kiegészítő tevékenységet végzőkre) és összesen 3 kulcs kerül bevezetésre. A költséghányad kulcs azt jelenti, hogy a bevétel ilyen hányada után nem kell adót fizetni, az, adó megfizetése nélkül tehető zsebre.
Milyen kedvezményre van lehetőség?
Adómentessé válik a minimálbér éves összegének fele. Ez azt jelenti, hogy 2022-ben ez az összeg 1,2 millió forint. Vagyis ez után az összeg után nem kell sem személyi jövedelemadót, sem tb járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetni.
Az átalányadóban is érvényesíthetők lesznek a személyi jövedelemadó kedvezmények
- négy vagy többgyermekes anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 335/2009. (XII.29.) Kormányrendeletben meghatározott betegségek esetén járó kedvezmény
- első házasok kedvezménye
- családi kedvezmény
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>
A kormány döntése értelmében személyi jövedelemadó-visszatérítés jár bizonyos társadalmi csoportoknak.
A kormányrendelet szerint a 2021. évi személyi jövedelemadó befizetési kötelezettségből, 2022-ben adó-visszatérítés jár a családi kedvezményre jogosultaknak.
Kik az adó-visszatérítésre jogosultak?
- 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult (akkor is, ha nem ő veszi igénybe), aki 2021-ben összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerzett (munkabér, ingatlan bérbeadásból származó). Különadózó jövedelmek (lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) esetében a visszatérítés nem jár!
- 2021-ben családi kedvezményre jogosult és ekhó szerint adózik.
- Kisadózó (katás), aki 2021. év bármely napján családi kedvezményre lenne jogosult.
Ki jogosult családi kedvezményre?
- gyermek után szülőként, velük együtt élő élettársként, elvált szülő, de 50-50%-ban családi pótlékra jogosult
- várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa
- családi pótlékra saját jogán jogosult
- rokkantsági járadékban részesülő
Mekkora összeg kapható vissza?
- a 2021. évi, adóalap-kedvezményekkel csökkentett, összevont adóalapba tartozó jövedelem, adókedvezmények levonása után fennmaradó része
- a 2021. évi ekhós jövedelem esetén a levont ekhó 9,5%-os személyi jövedelemadó része, az ekhó kétharmada
- a kisadózó 2021. évi tételes adójának negyede (a veszélyhelyzet miatti mentesített hónapok nem vehetők figyelembe)
- fejenként legfeljebb 809.000,- Ft, akkor is, ha a magánszemély több jogcímen jogosult adó-visszatérítésre.
Hogyan jutunk hozzá az adó-visszatérítéshez?
- automatikusan, vagyis a magánszemélynek nincs teendője, ha az adóhivatal valamilyen beadvány miatt ismeri a magánszemély lakcímét vagy bankszámlaszámát (ő kapja a családi pótlékot, katás-ként fizetett tételes adót)
- ha a szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, akkor nyilatkozat alapján
- akinek a jövedelméről az adóhivatalnak nincs információja (egyéni vállalkozó, őstermelői jövedelmet szerző, bérleti díjat szedő szülők) önállóan készített bevallásukban igényelhetik az szja-visszatérítést.
Mikor kell nyilatkozni és mikor utalják az adó-visszatérítést?
- ha az adóhivatalnak nem állnak rendelkezésére a magánszemély adatai (a magánszemély jogosult a családi pótlékra, de nem neki folyósítják és családi kedvezményt sem érvényesít év közben)
- ha a nyilatkozatot a magánszemély benyújtja december 31-ig, akkor 2022. február 15-ig utalják ki az adó-visszatérítést, ha nem akkor a 2021. évről készülő bevallás-tervezetében, bevallásában érvényesítheti azt
- ha a katás vállalkozó 2021. december 31-ig nyilatkozatot küld be, akkor 2022. február 15-ig kapja meg a visszatérítést, ha nem küld nyilatkozatot, akkor a személyi jövedelemadó tervezetben vagy bevallásban juthat hozzá az adó-visszatérítéshez (természetesen neki is készít ebben az esetben az adóhivatal bevallás tervezetet)
Ha meg szeretné ismerni adótanácsadónk és egy tapasztalt könyvelőiroda vezető további tanácsait, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Megjegyzés: Ebben a bejegyzésben egy beágyazott nyomtatási hivatkozás található, látogassunk el ehhez a bejegyzéshez a kinyomtatás érdekében.
]]>