Cogito

Transzplantáció oldhatja meg az 1-es típusú cukorbetegséget

Orosz Viktória — Wed, 06 Nov 2013 09:41:47 +0100

A Miami Egyetem kutatói inzulintermelő szigetsejteket ültettek be egy 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegbe anélkül, hogy kilökődés jelentkezett volna.

Az 1-es típusú cukorbetegség autoimmun eredetű, melynek során az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő béta sejtjeit, így hozva létre a szabályozás kiesésére jellemző anyagcsere-elváltozásokat. Az inzulin a szénhidrát raktározását és lebontását szabályozza, a következményes magas vércukorszint súlyos esetben rövid távon végzetes is lehet a beteg számára, azonban a hosszabb távú hatások sem kedvezőek, ugyanis elősegíti az erek elmeszesedését, vakság, veseelégtelenség, vagy perifériás idegbetegség is jelentkezhet. A megoldás jelenleg a megszorított étrend, és a külső forrásból történő inzulinpótlás.

Most Dr. Stefan Bornstein munkacsoportja azzal kísérleteznek, hogy a betegbe inzulintermelő sejteket ültetnek be, melynek eredménye az élettanival megegyező szabályozás lehetne. Mivel a donor és a befogadó közötti sejtek mintázata eltér, ezért a szövetátültetéseknél immungátló (immunszupresszív) kezelést kell alkalmazni a kilökődés megelőzése végett. A mostani módszer úttörő jellegét az adja, hogy a kutatók úgy érték el a kedvező hatást, hogy képesek voltak kihagyni az immunszupressziót. A Proceedings of the National Academy of Sciences október 28-i számában közölt módszer előnye lehet, hogy megspórolná a folyamatosan szedendő, immuncsökkentő hatású gyógyszerek szedését.

A kutatók egy félig áteresztő kamrát terveztek, ami tartalmazza a sejteket. Az eszközt egy 63 éves, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő férfiba ültették, akinél a betegség 54 éve áll fenn. Mivel kezdetben a sejteknek nincs érellátása és oxigénellátása, ezért 1-2 hónapig azt kívülről kellett biztosítani egy feltölthető kiegészítő segítségével. A beavatkozást követően normalizálódott a beteg inzulinszintje, emellett 10 hónappal később semmilyen arra utaló jel nem mutatkozott, hogy az immunrendszer támadólag lépne fel az új sejtekkel szemben.

15 éves fiú fantasztikus felfedezése

Orosz Viktória — Mon, 21 Oct 2013 12:07:28 +0200

Sokan sokszor szidják a világhálót. Azonban igenis vannak jó oldalai is. Ez a 15 éves diák idejét nem a különböző köszösségi oldalakon töltötte Likeokra vadászva, hanem cselekedett. Hogy mit is tett? Nézzétek meg a videót!

A hét képe

Orosz Viktória — Wed, 24 Apr 2013 13:35:34 +0200

A 34 éves amerikai nőnek mindkét mellét el kellett távolítani, ő azonban nem a protézist, hanem a tetoválást választotta, és megosztotta képeit. Kelly Davidsonnak háromszor is meg kellett küzdenie a rákkal.
További képek : ITT

Maradandó agykárosodáshoz vezethet az agyrázkódás

Orosz Viktória — Thu, 21 Mar 2013 09:46:02 +0100

A legfrissebb vizsgálati eredmények szerint már egyetlen agyrázkódás is maradandó szerkezeti sérüléseket okozhat az agyban.

A kutatók háromdimenziós mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével vizsgáltak meg 19 agyrázkódáson átesett beteget egy évvel a sérülést követően. Rajtuk kívül kontroll csoportként még 12 egészséges önkéntes agyát is megvizsgálták. Az MRI minden esetben jelentős szürke- és fehérállomány-veszteséget (agyi atrófia) mutatott ki az agyrázkódáson átesett pácienseknél.

"A vizsgálati eredmények alapján egyértelmű, hogy az agyi atrófia, más néven agysorvadás nem csak a súlyos agysérüléseken átesett betegekre jellemző, de akár már egyetlen agyrázkódás után is kialakulhat" - nyilatkozta Dr. Yvonne Lui, a New York Egyetem Langone Orvosi Központjának neuroradiológus munkatársa. "A vizsgálatok igazolták a gyanút, mely szerint az agyrázkódás következtében olyan szerkezeti sérülések is kialakulhatnak az agyban, amiket a rutinvizsgálatok során nem tudunk megfelelően szűrni."

Lui szerint ez azt jelenti, hogy az agyi struktúrában bekövetkezett változások maradandó tüneteket okozhatnak az agyrázkódáson átesett pácienseknél. "Nagyon fontos, hogy az agyrázkódást követően a páciens azonnali orvosi segítséget kapjon" - vélekedett a szakember. "Ha a tünetek az agyrázkódást követően sem szűnnek meg, további konzultáció lehet szükséges a kezelőorvossal, főleg az olyan kockázatos tevékenységek elkezdése előtt, mint a sportolás."

Agyrázkódást követően sokan az eszméletüket is elveszthetik, a leggyakoribb tünetek mégis a fejfájás, szédülés, memóriakiesés, figyelemzavar, depresszió és a szorongás. Ezek a tünetek sokszor hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhatnak. Korábbi felmérési adatok szerint az agyrázkódáson átesett betegek 10-20 százaléka még a balesetet követő egy év után is tapasztal tüneteket. Bár a vizsgálatok során egyértelmű kapcsolat mutatkozott az egyszeres agyrázkódás és a hosszú távú agysérülés között, a kutatóknak nem sikerült ok-okozati összefüggéseket megállapítaniuk.

A kutatás részletes leírása a Radiology című orvosi szaklap márciusi számában olvasható.

Egy cukorka, ami nemcsak finom, de a fogaknak is jót tesz

Orosz Viktória — Wed, 20 Mar 2013 12:50:05 +0100

Egy brit édességgyár hamarosan a gyerekek fogainak egészségét is megóvó cukorkát dob a piacra.

A Tingz elnevezésű cukormentes édesség természetes édesítőt, xilitet tartalmaz, ami állítólag segít csökkenteni a fogszuvasodás kialakulási esélyét. Az eper, vanília, narancs, és mandarin ízesítésben a boltok polcaira kerülő cukorkát a Brit Fogorvosok Szövetsége is jóváhagyta. Az édesség gyártója, a Peppersmith felnőttek számára is kínál cukormentes rágógumikat és cukorkákat. Mostani, gyerekeknek szóló terméküket a londoni Nemzetközi Élelmiszeripai Szakkiállításon mutatták be a nagyközönségnek.

"A finom és egészséges édességek gondolata elsőnek meglepőnek tűnhet, de miután a viszonteladóink megkóstolták a cukorkákat maguk is rájöttek, hogy a Tingzben hatalmas lehetőségek rejlenek" - nyilatkozta Dan Shrimpton, a Peppersmith egyik alapítója.

Shrimpton elárulta, a közelmúlt sikerei tették lehetővé, hogy a Tingz ilyen nagy visszhangot kapva kerülhessen a piacokra. Elmondása szerint a marketingstratégiát elsősorban a tájékoztatásra, valamint az ingyenes termékmintákra alapozzák.

Tavaly decemberben a Peppersmith eladási mutatói egy, a xilit előnyeiről szóló cikk megjelenését követően szinte az egekbe szöktek. A cég internetes boltjának forgalma 2000 %-kal nőtt és az Amazonos rendelések száma is jelentősen megugrott, összesen mintegy 8000 %-kal.

A Holland & Barrett nevű egészséges ételeket forgalmazó élelmiszerlánc ebben az időszakban szintén 350 %-os növekedésről számolt be a xilit-tartalmú termékek eladásának tekintetében.

Agysejtek kis csoportjai tárolják a fogalmakat

Orosz Viktória — Tue, 26 Feb 2013 18:24:22 +0100

Luke Skywalkertől kezdve a nagymamáig minden fogalmunknak saját agysejt-csoportja van egy friss kutatás szerint.

A Scientific American című szakfolyóiratban megjelent értekezés elkészítésében részt vett Rodrigo Quian Quiroga, a Leicesteri Egyetem professzora, Itzhak Fried, a Kalifornia Egyetem munkatársa, illetve Christof Koch, a Kaliforniai Műszaki Egyetem szakértője is.

A tanulmányból kiderült, hogy agyműtétek közben végzett vizsgálatok alapján bizonyos agysejtcsoportok felelnek a különböző személyekkel és tárgyakkal kapcsolatos emlékeink előhívásáért. Ezek a neuronok egy dolog különböző variációit tárolhatják, az illető nevétől kezdve a külsejéig többféle nézőpontot képviselve.

A kutatók feltételezése alapján egy-egy fogalmat néhány ezer agysejt együttesen tárol, ami igen kis mennyiség a memóriáért felelős középső halántéklebeny milliárdos sejtszámához képest.

Az orvoscsoport olyan betegek agyi aktivitását vizsgálta azok beleegyezésével, akik epilepsziával kerültek sebészkés alá. Ez lehetővé tette, hogy a tudatuknál lévő páciensek minden egyes agysejtjének tevékenységét megfigyeljék, miközben azok számítógépen megjelenített képeket néztek.

Korábbi kísérletek során kiderült, hogy egy-egy agysejt működésbe lépett egy bizonyos fogalom felszínre kerülésekor – például Luke Skywalker kapcsán –, még akkor is, ha különböző szögből készült fotókat láttak róla, vagy hallották a nevét. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy egy neuron akár több fogalomhoz is köthető: a Csillagok háborújából vett példát tartva ugyanaz az agysejt aktívvá válik Yoda és a jedik említésére is.

A friss eredmények tudatában azt állítják, hogy a fogalmakat tároló kis neuroncsoportok között lehet átfedés, ám nincs két olyan csoport, amelynek tagjai teljesen ugyanazok lennének. A felfedezés segíthet az emberi agy egyik legbonyolultabb képessége, az asszociációk megfejtésében.

„Egy lépéssel közelebb jutottunk az emlékképek képződésének és előhívásának megértéséhez. Az elvont fogalmak közvetítenek az érzékszervek útján gyűjtött tapasztalatok és a tárolt emlékek között. A fogalom-neuronok pedig a memóriafunkciók alapegységei lehetnek” – tette hozzá Quian Quiroga professzor.

Hamarosan megelőzi az emlőrákot az európai nők körében a tüdőrák

Orosz Viktória — Sun, 17 Feb 2013 13:12:24 +0100

Szakértők szerint a tüdőrák hamarosan mindenütt megelőzi az emlőrákot az európai nők első számú daganatos halálozási okaként. Az Annals of Oncology beszámolója szerint Nagy-Britanniában és Lengyelországban már be is következett ez az átrendeződés.

Az emelkedés a kutatók szerint azt tükrözi, hogy az 1960-as és 70-es években egyre több nő kezdett el dohányozni. A következő néhány évben a tüdőrák okozta halálozás aránya várhatóan tovább fog emelkedni, de mivel mostanában már kevesebb fiatal európai nő szokik rá a dohányzásra, az arány idővel vissza fog esni.

2013-ban a becslések szerint körülbelül 82 640 európai nő fog meghalni tüdőrák, 88 886 pedig emlőrák következtében. Carlo La Vecchia és munkatársai szerint azonban 2015-re a mérleg nyelve a tüdőrák felé billen át, és átveszi az első helyet a rák okozta halálozások arányában.

Az elemzés során a Milánói Egyetem munkatársai La Vecchia professzor vezetésével az EU 2007-es 27 tagállamában, illetve egyenként hat országban, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban vizsgálták a rák eredetű halálozások arányát. Az adatokból az derült ki, hogy bár a növekvő élettartam miatt egyre több emberben alakul ki rákos megbetegedés, egyre kevesebben halnak meg a betegség következtében. A rák eredetű halálozások teljes arányának csökkenése ellenére azonban a tüdőrák aránya folyamatosan emelkedik az EU összes tagállamában. A hasnyálmirigy daganat okozta halálozás előfordulása férfiakban és nőkben egyaránt szintén emelkedő tendenciát mutat, főleg azért, mert e daganattípus ellen kevés hatékony kezelés áll rendelkezésünkre.

„Ez meglehetősen aggasztó. Ez az egyetlen jelentős rákbetegség, amelynek előfordulása várhatóan nem csökken majd a jövőben sem, annak ellenére, hogy egyre kevesebben dohányoznak” – magyarázta a professzor. „Az esetek körülbelül egyharmadáért a dohányzás és a diabétesz felelős, a többi okát azonban nem ismerjük. A tüdőrák okozta halálozás azonban 2020 vagy 2025 környékén csökkenni kezd majd annak köszönhetően, hogy a nők fiatalabb generációja kevesebbet dohányzik.”

Nem segít a fogyásban a gyomorba fecskendezett botox

Orosz Viktória — Sun, 03 Feb 2013 12:30:49 +0100

Az ellentmondásos információk ellenére egyre több túlsúlyos amerikai próbálja ki a gyomorba fecskendezett botoxot, azt remélve, hogy az emésztőrendszerbe juttatott szer elősegítheti a testsúlycsökkenést.

A Clinical Gastroenterology and Hepatology című gasztroenterológiai szakfolyóirat januári számában jelent meg a Mayo Klinika kutatónak legutóbbi tanulmánya, melyből kiderült, hogy a gyomorba fecskendezett botox semmilyen formában segíti elő a fogyást. Korábbi feltételezések szerint a gyomorba juttatott botulinum toxin A (röviden BTA) vagyis botox lelassíthatja gyomor kiürülését és meghosszabbítja a telítettség érzését, ennek eredményeképpen lecsökkentheti a testsúlyt.

A Mayo Klinika kutatói 60 önkéntes túlsúlyos páciens részvételével végezték el a 24 hétig tartó kísérletet, és megállapították, hogy a botox injekció valóban lelassította az étel mozgását a gyomron keresztül, ennek ellenére egyáltalán nem okozott súlycsökkenést, ugyanis semmiféle különbséget nem lehetett látni a botoxszal és a placebóval kezelt páciensek eredményei között.

„A kutatási tapasztalatok alapján senkinek nem ajánlanám a gyomorba juttatott botox injekciót a fogyni vágyók számára, ráadásul a botox kezelés nem is jár kockázatok nélkül” - nyilatkozta Dr. Mark Topazian, a rochesteri Mayo Klinika gasztroenterológiai és hepatológiai részlegének orvosprofesszora, a tanulmány szerzője.

Astellas-díj TOP5

Orosz Viktória — Sat, 26 Jan 2013 08:59:02 +0100

Íme, az Astellas-díj – Az év orvosa pályázat közönségszavazásának legfrissebb eredményeit tükröző TOP5-ös lista. A sorrend az elmúlt napokban is folyamatosan változott, ezért továbbra is arra ösztönzünk mindenkit, aki a jelölt orvosok munkásságát, emberségét és szakmaszeretetét ismeri, látogasson el a

Új módszerrel készült antibiotikumok a rezisztens baktériumok ellen

Orosz Viktória — Wed, 02 Jan 2013 20:38:29 +0100

A Karolinska Intézet (Svédország) munkatársai új módszerrel készült antibiotikumokat mutattak be a FASEB Journal oldalain, melynek segítségével a rezisztens törzsekkel, például az MRSA-val szemben is fel lehet venni a harcot.

Az antibiotikumokkal szembeni ellenállás terjedése egyre súlyosabb közegészségügyi problémát jelent. Mivel a gyógyszerfejlesztők rendelkezésére csupán korlátozott módszerek állnak, ezért az újfajta antibiotikumok megjelenését szkepticizmus övezi, ráadásul a széles spektrumú antibiotikumok sem jelentenek megoldást. Ezért jelentős Arne Holmgren professzor és munkatársainak felfedezése, akik a tioredoxin-rendszer szelektív gátlásán keresztül értek el hatást, ugyanis a mechanizmus számos baktérium terjedéséhez alapvető. A kutatók reményei szerint a megközelítés új eszközt jelent a gyomorfekélyt okozó Helicobacter pylorival, a TBC-vel, vagy a rezisztens Staphylococcus aureusszal (MRSA) szemben.

A tioredoxin-rendszer minden sejtben jelent van, és központi szerepet tölt be a DNS újdonképződésének folyamatában. Emellett védi a sejtet az oxidatív stresszel szemben is, amit a szabadgyökök, és más oxidáló ágensek megjelenése okoz. Ilyen stressz-faktort jelent a baktérium számára az, amikor a fehérvérsejt megtámadja. Azonban ez a fajta védelem sok sejtben kétszintű, a tioredoxin-reduktáz mellett egy másik enzim is jelen van, a glutaredoxin. Ezzel szemben egyes kórokozókban, például a Helicobacter pyloriban, a TBC baktériumában és az MRSA-ban csak az egyik komponens található meg, így ezek nagy fogékonyságot mutatnak a tioredoxin-reduktáz működését gátló szerekkel szemben. További szelekciós tényező, hogy a baktériumok enzimének szerkezete nagyfokban eltér az emberi sejtek tioredoxin-reduktázától.

A kutatók egy gyulladásgátlóként alkalmazott kísérletes gyógyszerrel, az ebselennel foglalkoztak, és megállapították, hogy a szer a baktériumok tioredoxin-rendszerének működését is blokkolja. Kísérletes körülmények között leírták, hogy a szer egyes baktériumtörzseket elpusztítja, míg másokkal szemben nem hat. Genetikailag módosították az egyébként nem fogékony Escherichia coli baktériumokat, és a módosítás miatt a kezelés elpusztította a mikrobákat. Az alkalmazott genetikai módosítás ugyanakkor számos kórokozónak normál esetben is sajátja.

Harc a rákkal

Orosz Viktória — Thu, 20 Dec 2012 20:18:18 +0100

A MedIQ blogon láttam ezt a videót, és szerettem volna én is megosztani. Egy 17 éves osteosarcomás fiú zenél és énekel, akinél kiderült már semmilyen kezelés nem használ. Igazán megható, ajánlom mindenkinek!

Rangos elismerések az idei Astellas Pharma – Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program díjkiosztóján

Orosz Viktória — Fri, 14 Dec 2012 20:27:00 +0100

Ma délután ünnepélyes körülmények között jelentették be az idén első alkalommal meghirdetett Astellas Pharma – Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program legjobbjainak névsorát. Az elismeréseket a Semmelweis Szalonban rendezett eseményen Dr. Molnár Mária Judit tudományos rektorhelyettes és Dr. Markovich György, az Astellas Pharma ügyvezető igazgatója közösen adták át. Phd kategóriában Domonkos Andor I. éves és Kiss Gergely II. éves hallgatók pályamunkája bizonyult a legjobbnak, TDK kategóriában pedig Kerényi Áron munkája került az élre. Az Astellas Pharma – Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program része annak az országos együttműködésnek, amelyen keresztül az Astellas Pharma az orvosképző egyetemeken tanuló tehetséges diákok felkarolását kívánja támogatni. „Nagy öröm számomra, hogy az egyetemi tehetséggondozás terén vállalt szerepünk és munkálkodásunk első gyümölcse éppen a Semmelweis Egyetem partnersége nyomán született meg. Több, az egészségügy területén jelenleg is sikeresen zajló programunk kötődik már ezen intézményhez” – nyilatkozott Markovich György, az Astellas Pharma igazgatója az ünnepséget követően.

Az Astellas Pharma nemzetközi szinten is komoly figyelmet szentel az egészségügyi területen megvalósuló kutatásoknak, valamint az azok eredményeit hasznosító innovációnak. Elkötelezettségét jelzi, hogy az Astellas Pharma Europe Ltd. éppen a napokban hirdette meg 2013. évi kutatási támogatás pályázatát és az Anti-infektív Kutatási Díjat (AGAR). A nemzetközi pályázat legfőbb célja, hogy az innovatív kutatást a fertőző betegségek kulcsterületein segítse elő.

Összefügg a HPV a gégerákkal

Orosz Viktória — Sun, 09 Dec 2012 16:41:31 +0100

A humán papillomavírus, melyet többnyire a méhnyakrákkal kapcsolatban ismernek, a legújabb kutatás szerint a gégedaganat ötször magasabb kockázatával is összefügg.

Kínai kutatók az elmúlt két évtizedben készült ötvenöt kutatás eredményeinek elemzésével kimutatták, hogy a gégedaganattól szenvedő betegek 28 százaléka olyan daganatos szövettel rendelkezett, amelyben kimutatható volt a humán papillomavírus (HPV). Ez az arány azonban a különböző kutatásokban rendkívül eltérőnek mutatkozott.

A nagymértékű alkoholfogyasztás és a dohányzás mellett az egészségtelen étrend és bizonyos vegyi anyagok behatása számít a gégerák, valamint más fej-nyaki daganatok fő kockázati tényezőinek. A Pekingi Egyetem Orvosi Kar és a Kínai Orvostudományi Akadémia kutatói Dr. Xiangwei Li vezetésével 12 olyan kutatást elemeztek, amelyek összesen 638 betegből származó daganatos és nem daganatos szöveteket vizsgáltak. Eredményeik azt mutatták, hogy a daganatos garatszövetekben 5,4-szer nagyobb valószínűséggel mutattak ki HPV-fertőzést, mint a nem daganatos szövetekben.

A szakértők szerint az összes fej-nyaki daganat közül a HPV nem a gégedaganat esetében játssza a legnagyobb szerepet, hanem inkább a manduladaganatban és a nyelvtődaganatban. A behatás azonban valószínűleg évtizedekkel korábban következett be. Ha valakiben 50 éves korban nyelvtődaganat alakul ki, valószínűleg évekkel korábban, valamikor a tízes vagy húszas éveiben érte a vírus behatása. Mindenesetre a HPV védőoltás fiúkra és a fiatal felnőttekre történő kiterjesztésével, amint azt az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) ajánlja, vissza lehetne szorítani az ilyen HPV vírussal összefüggő daganatok legalább egy részét.

Javítja a gyerekek koncentrációját a mozgás

Orosz Viktória — Thu, 29 Nov 2012 18:20:03 +0100

Az órák előtti kerékpározás vagy gyaloglás növelheti a gyermek koncentrációját a tanórákon – derült ki a dán Koppenhágai és Aarhus Egyetem kutatásából.

Azok a gyerekek, akiket a szüleik autóval vagy tömegközlekedési eszközzel vittek iskolába, kevésbé teljesítettek jól a koncentrációt mérő teszteken, mint azok a diákok, akik gyalog vagy biciklivel érkeztek. Niels Egelund, a kutatás vezetője szerint az, hogy egy kisgyerek hogyan megy az iskolába, még négy órával később is érzékelteti a hatását.

A kutatók 19 527 öt és tizenkilenc év közötti tanulót vontak be a vizsgálatba. A gyerekeket kikérdezték arról, hogy milyen testmozgást végeznek, valamint kitöltettek velük egy koncentrációs szintet felmérő tesztet is.

Az eredmények egyébként meglepték a kutatókat is, mivel eredetileg azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a gyerekek koncentrációs szintjére a reggeli és az ebéd elfogyasztása. „Az eredmények azt mutatták, hogy a reggelizés és az ebédelés is hatással van a kicsik koncentrációjára, de nem jobban, mint a testmozgás” - fűzte hozzá a kutató. „A legtöbb ember érzi a sport frissítő hatását, de meglepő, hogy az ilyen sokáig kitart.”

"Kemo-fürdő"-t alkalmaztak Nagy Britanniában

Orosz Viktória — Thu, 15 Nov 2012 10:24:14 +0100

Nagy-Britanniában első alkalommal vetették be a „kemo-fürdőt”, amely célzottan csak egyetlen szervbe juttatja be a toxikus rákgyógyszereket.

A kemoterápiás gyógyszerek a daganatos sejtekhez hasonló gyorsan növő sejteket pusztítják el, de közben a szervezet egészséges sejtjeiben is kárt tesznek. A Southamptoni Általános Kórház orvosai abban bíznak, hogy ha csak egyetlen szervet céloznak a kezeléssel, azzal megelőzhetik a mellékhatásokat. Ez ráadásul azt is lehetővé teszi, hogy károsodás kiváltása nélkül magasabb dózist is adhatnak a betegeknek.

A kemoterápiás gyógyszereket általában vénásan adják be a betegeknek, de ennek következtében nem csak a tumor, hanem az egész test ki van téve a szereknek. Mellékhatásként kimerültség, hányinger, hajhullás és nemi zavarok jelentkezhetnek.

Az úttörő beavatkozást két olyan betegen végezték el, akikben egy ritka szemdaganat terjedt át a májra. A műtét során ballonokat fújnak fel a vérerekben a máj két ellentétes végénél, és ezzel elszigetelik a szervezet többi részétől. Ezután telepumpálják a májat kemoterápiás gyógyszerekkel. A szereket végül kiszűrik, mielőtt visszakapcsolják a szervet a fő vérellátásba, ami azt jelenti, hogy a kemoterápiás dózis csupán töredéke jut el a szervezet többi részére.

Dr. Brian Stedman radiológus szerint igazi áttörésnek számít, hogy egy szervet 60 percre teljesen leválasztanak a szervezetről, magas dózisú gyógyszerrel itatják át, majd szinte teljesen kiszűrik a vérből a szereket, mielőtt újra csatlakoztatják. A szakértő elmondta, a májra átterjedt daganatban szenvedő betegeknek eddig különösen kedvezőtlen volt a prognózisuk, mert a hagyományos kemoterápia hatását korlátozza a szervezet többi részét érő nemkívánatos károsodás. A kísérleti beavatkozást három hónappal ezelőtt végezték el, és azóta mindkét beteg állapota javult, daganataik visszahúzódtak.

Dr. Stedman azt nyilatkozta, hogy bármely, a vérkeringésről könnyen leválasztható szerv, például a vese, a hasnyálmirigy és a tüdő is alkalmas lehet az újszerű kezelésre. Mivel azonban a módszer egyelőre gyerekcipőben jár, nem tudjuk pontosan, milyen eredménnyel fog járni a jövőben. Az új technikát egyébként az Egyesült Államokban és Európa más országaiban is tesztelik.

Rövid idő is elég, hogy alkoholizmus után helyreálljon az agy működése

Orosz Viktória — Thu, 25 Oct 2012 12:07:49 +0200

Az Alcoholism: Clinical & Experimental Research legutóbbi száma szerint két hetes teljes absztinencia elegendő, hogy az agy felépüljön. Más régióknak viszont a regenerációhoz hosszabb idő kell.

Az agy degenerációs betegségeit gyakran kíséri az agyfolyadék (liquor) megnövekedésével párhuzamosan a működő agyállomány mennyiségének csökkenése. Nincs ez máshogy krónikus alkoholbevitel esetén sem. Ez a térfogatvesztés olyan neuropszichológiai tünetekkel társulhat, mint a memória és a koncentráció gyengülése, vagy az ösztönszerű viselkedés erősödése.

Gabriele Ende professzor és a Mentális Egészségügyi Intézet (Németország) munkatársai szerint az ivásos és az absztinens periódusok váltakozása az agy térfogatát is érinti. Egyes folyamatok visszafordíthatatlan sejtpusztulást okoznak, míg mások esetén a károsodás visszafordítható. Ez utóbbiak esetén az agy akár pozitív, akár negatív irányba is változhat.

A vizsgálatba 49 alkoholistát (40 férfi, 9 hölgy) vontak be, akik egy szenvedélybetegség-kezelő programban vettek részt. Az eredményeket 55, nem alkoholista egyénhez hasonlították. A detoxikációt követő 24 órán belül az agyról képalkotó segítségével felvételeket készítettek, majd felügyelet melletti kéthetes absztinencia után újabb vizsgálatra került sor. A kutatók megállapították, hogy a 14 napos időszak is elég volt a regenerációhoz – ha csupán az agytömeget tekintették. Hasonló volt a javulás a kisagy állományában is, melyet az alkoholizmus szintén hátrányosan érintett. Mindazonáltal az agy egyes régiói különböző regenerációkészséget mutattak.

A felfedezés várhatóan befolyásolni fogja az alkoholizmus kezelését is.

Megtörtént az ország első sikeres műszív-beültetése

Orosz Viktória — Fri, 12 Oct 2012 18:51:32 +0200

Jól van az az 51 éves beteg, aki Magyarországon először esett át egy véglegesen használható műszív beültetésén a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján szeptember 20-án. A férfi súlyos szívelégtelenségben szenved, ezért hónapokkal ezelőtt felkerült a szívtranszplantációs várólistára. Folyamatosan romló állapotára tekintettel azonban orvosai műszív beültetése mellett döntöttek, ami akár végleges megoldás is lehet betegségére.

A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, ezt ültették a testébe, ez áramoltatja a vért, támogatja a jelentősen legyengült szíve működését. A pumpa maga kb. fél kilós és kisebb mint 10 cm. A férfinek gyakorlatilag nincs pulzusa, mert a pumpa folyamatosan biztosítja a keringést. A szerkezet elektromos árammal működik, és a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni.

A szerkezet beültetése hozzávetőleg két szívtranszplantációs beavatkozás árába kerül, azonban hosszú távon költséghatékony megoldást jelenthet a súlyos szívelégtelenségben szenvedő betegek kezelésére.

Az eljárással javíthatják a végstádiumú szívelégtelen betegek esélyét a későbbi szívátültetésre, de bizonyos esetekben arra is alkalmas, hogy kiváltsa a szívátültetést és tartós, végleges terápiaként szolgáljon. Az eljárás segíti tehát a donorkrízis megoldását is.

Magyarországon jelenleg 300 ezer szívelégtelen beteg él, a betegek fele a diagnózis felállítását követő 4 éven belül, míg a végstádiumú páciensek fél éven belül meghalhat.

A szívelégtelenségről

A szívelégtelenség a szív működésének olyan zavara, melynek következtében a vérkeringés nem tudja biztosítani a szervek és szövetek számára a mindenkori igényeknek megfelelő oxigént és energiát. Emiatt a beteg fáradékonyságról és nehézlégzésről számol be. Enyhébb esetben ez csak terheléskor jelentkezik, súlyos esetben már nyugalomban is vérellátási zavar, és a fontos szervek, mint például a vese és az agy működési zavara jöhet létre.

A végstádiumú szívelégtelenség egyetlen terápiás megoldása napjainkban a szívátültetés. Ahhoz, hogy a szívátültetés sikeres legyen, a súlyos, akár több szervet is érintő elégtelen szívműködésű betegek állapotát kompenzálni kell. A betegek állapotának stabilizálásához szükséges a műszíves kezelés. Ezzel és a gyógyszeres kezelés megfelelő beállításával több súlyos szívelégtelen beteg juthat el a szívtranszplantációig, de akár végleges, tartós terápiaként is szolgálhat.

Forrás: Semmelweis Egyetem

Segít megtartani a kívánt súlyt a mediterrán étrend

Orosz Viktória — Thu, 11 Oct 2012 20:36:25 +0200

Már eddig is a mediterrán étrend számított az egyik legegészségesebb diétának, most azonban az is kiderült, hogy a fogyás után segít megtartani az elért súlyt is.

Gyakran előfordul, hogy hiába éri el valaki kemény fogyókúrával az áhított súlyt, a diéta után a leadott kilók általában szép lassan visszakúsznak. A legújabb kutatások szerint azonban ezt a jojó-effektusnak is nevezett jelenséget a mediterrán étrenddel bárki könnyen kivédheti.

Az izraeli Nuclear Research Center Negev kutatói Dr. Dan Schwarzfuchs vezetésével 322 mérsékelten elhízott önkéntesen teszteltek három különböző fogyókúrás módszert. Az első csoport résztvevőinek egy alacsony zsírtartalmú diétát, a másodiknak a mediterrán étrendet, a harmadik csoport önkénteseinek pedig az alacsony szénhidráttartalmú diétát kellett követni két éven át. Az első csoport tagjai átlagosan 2,9 kilótól szabadultak meg, a mediterrán diétát követők 4,4 kilótól, akik pedig csökkentett szénhidráttartalmú étrenden éltek, 4,7 kilót fogytak. A kutatók ezután két év múlva újból megvizsgálták a résztvevőket, erről előzetesen azonban nem tájékoztatták őket. Nem akarták ugyanis, hogy ez befolyásolja az életüket, és tovább diétázzanak. Éppen arra voltak kíváncsiak, ha azt ehetnek, amit akarnak, vajon hogyan változik a súlyuk.

Két évvel később a résztvevők 67 százaléka továbbra is a diétás étrendet követte, 11 százalékuk tért át egy másik diétára, 22 százalékuk pedig teljesen felhagyott a fogyókúrás étrenddel. Összességében azonban az alacsony szénhidrát és zsírtartalmú diétás csoport többsége visszanyerte kezdeti súlyát, velük ellentétben a mediterrán étrendet követők csupán átlagosan másfél kilót híztak vissza. A kutatók szerint a mediterrán diéta azért lehet hosszútávon is ilyen hatásos, mert a magas rosttartalmú ételeken valamint az egyszeresen telítetlen zsírsavakon alapuló étrend sokkal inkább követhető, mint az előzőek, és hozzájárul az egészséges testsúly stabilizálásához.

A tanulmány a New England Journal of Medicine oldalain jelent meg.

Aki kipróbálná a diétát annak ajánlom olvassa el ezt a cikket , hogy többet megtudjon a diétáról.

Inzulinrezisztenciát okoz az alváshiány

Orosz Viktória — Thu, 04 Oct 2012 18:20:41 +0200

Egy friss kutatás szerint ha a tizenévesek többet aludnának, javulhatna az inzulinrezisztenciájuk, és ennek köszönhetően elkerülhető lenne számukra a cukorbetegség kialakulása is.

Amint arról a tanulmányt készítő Karen Matthews, a Pittsburgh Egyetem Pszichiátria Tanszékének munkatársa beszámolt, a magas inzulinrezisztencia-szint a cukorbetegség kialakulásához vezethet, ám a vizsgálatok alapján ha az átlagosan hat órát alvó tinédzserek csak egy órával többet aludnának, máris 9 százalékkal javulna a rezisztenciaszintjük.

A Sleep című lap októberi számában megjelent vizsgálat során a szakemberek 245 egészséges középiskolás alvási szokásait és inzulinrezisztencia-szintjét követték nyomon. A vizsgált diákok átlagosan napi 6,4 órát aludtak, hétvégeken természetesen jóval többet, mint hétköznapokon. Az eredményekből kiderült, hogy a magasabb inzulinrezisztencia-szint – kortól, nemtől, rassztól és testsúlytól függetlenül - összefüggésbe hozható a nem elegendő mennyiségű alvással

A szerzők azt tanácsolják, hogy a fiatalok anyagcsere-működésének javításával kapcsolatos jövőbeni tanácsadásnak mindenképpen része kell legyen az kielégítő éjszakai alvás szükségességének hangsúlyozása is, hiszen a tizenévesek szervezete még több mint kilenc óra alvást igényelne naponta.

Új gyógyszer az irritábilis bél szindróma kezelésében

Orosz Viktória — Wed, 26 Sep 2012 21:37:03 +0200

Egy új szerrel történő kezelés képes mérsékelni bélbetegségre jellemző a hasi fájdalmat és székrekedést – olvasható az American Journal of Gastroenterology szeptemberi számában.

A linaklotid nevű szer tesztelésére két, egymástól független, 3-as fázisú klinikai vizsgálat keretein belül került sor. Az egyiket végző Dr. William Chey és a Michigani Egészségügyi Egyetem munkatársai szerint a szer, melynek alkalmazását az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyezési Hivatal (FDA) augusztusban hagyott jóvá, főként az irritábilis bél szindróma székrekedéssel járó formáiban hatékony.

Az irritábilis bél szindróma egy igen nehezen diagnosztizálható, és nehezen kezelhető kórállapot, ami egymással teljesen ellentétes tüneteket is adhat. A hasüregi fájdalom és kényelmetlenség mellett jelentkezhet hasmenés, vagy székrekedés is, de a kettő kombinációja sem ritka. A jelenség pontos oka nem teljesen ismert, ezért a a diagnózis a tünetekre épül. A kezelés során jelenleg két szert szabad alkalmazni, a linaklotid a székrekedéssel járó formákban hatékony, és létezik egy szer a hasmenés kezelésére. Mindazonáltal betegek közel fele nem mutatja a betegség típusos tüneteit.

Mindkét bemutatott klinikai vizsgálatot a Forest Kutatóintézet, valamint az Ironwood gyógyszercég támogatta, akik a linaklotidot kifejlesztették. Dr. Chey és munkatársainak vizsgálata 804 felnőttre, többségében nőkre terjedt kis, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak: az egyik napi 290 mikrogramm linaklotidos kezelésben részesült, míg a másik placebót kapott, mintegy hat hónapon keresztül. A kutatók számos paramétert mértek, ebből a betegek harmadánál a hasi fájdalom mutatott kifejezett javulást, és a bélműködés is elfogadhatóvá vált a hatodik-tizenkettedik hét között.

A második vizsgálatban 800 beteg vett részt, a linaklotidos illetve a placebo kezelés 12 hétig tartott. Dr. Satish Rao és a Georgia Egészségtudományi Egyetem munkatársai megállapították, hogy a linaklotidot kapó betegek egyharmadánál jelentkezett javulás, szemben a placebós csoport 21 százalékával. Azonban mellékhatások is jelentkeztek, leggyakrabban hasmenés. A linaklotid, melynek havi adagja 2-300 dollár körüli összegbe (mintegy 45-65 ezer forintba) kerül, a bélsejtek kloridion- és vízkiválasztását serkentve stimulálja a bélfal összehúzódását, így a bélmozgást is.