The post „Ezek mellbevágó előrejelzések” – egyre valószínűbb, hogy az eddigi legerősebb El Niño lesz az idei first appeared on 24.hu.
]]>Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) június 11-én hirdette ki az idei El Niño kezdetét. A szervezet ezt akkor teszi meg, ha a Csendes-óceán egyenlítői területein tartósan 0,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékletet mérnek az átlagnál.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely világszerte hőmérséklet-növekedéssel jár, és számos régióban vezethet súlyos aszályok, erdőtüzek, áradások kialakulásához. Intenzitását szintén az óceánfelszín hőmérsékletének emelkedése alapján határozzák meg: erős El Niñóról 1,5 Celsius-fokkal, nagyon erősről pedig 2 Celsius-fokkal az átlag feletti hőmérséklet esetében beszélhetünk. Az előrejelzések szerint az idei év végéig azonban több mint 3 Celsius-fokkal az átlagos felé is emelkedhet a hőmérséklet, ezzel új szintet elérve, és egyfajta szuper El Niñóvá erősödve.
Bizonyos modellek szerint az idei El Niño 3,6 Celsius-fokkal emelheti az átlagos fölé a Csendes-óceán hőmérsékletét, ezzel minden korábbi feljegyzettnél erősebb lenne.
Ezek mellbevágó előrejelzések. Az El Niñóval kapcsolatban mindig van bizonytalanság, de az, hogy a különböző modellek eredményei ezúttal ennyire egybevágnak arra mutat, komolyan kell vennünk a helyzetet
– nyilatkozta Emily Black klímaszakértő a Live Science-nek.
Hozzátette, egy kivételesen erős El Niño kialakulása azt is jelentené, hogy a károkat okozó időjárási jelenségek valószínűsége megnő, főleg a bolygó azon részein, ahol a legkiszolgáltatottabb közösségek élnek, és a legjelentősebb hatást gyakorolhatják az emberek megélhetésére.
A legerősebb El Niño jelenségek a múltban pusztító hatással voltak számos régióra. A 2015–2016-os El Niño például rekorder hurrikánszezont eredményezett a Csendes-óceán északi térségében, szélsőséges szárazságot a Karib-térségben és Afrikában, valamint szokatlanul magas hőmérsékletet világszerte. Molnár László meteorológus lapunknak korábban azt nyilatkozta, az El Niño Magyarországon legkésőbb októbertől egészen február–márciusig az átlagosnál jóval több csapadékot eredményez majd.
The post „Ezek mellbevágó előrejelzések” – egyre valószínűbb, hogy az eddigi legerősebb El Niño lesz az idei first appeared on 24.hu.
]]>The post Megint körbeudvarolta egymást Trump és Infantino first appeared on 24.hu.
]]>A döntést azután hozták meg, hogy Trump telefonon egyeztetett a FIFA elnökével Balogun piros lapja ügyében. A társházigazda Egyesült Államok egyébként így is simán kikapott 4-1-re.
Trump így idézte fel a történteket: „Kénytelen voltam felhívni Giannit, és csak egy ajánlást tettem neki. Azt mondtam: » Gianni, szeretnék tenni egy javaslatot. Engedd pályára lépni a srácot!«” Ezután nevetve kijavította magát: „Nem, nem egészen így mondtam. Inkább azt mondtam: » Szeretnék panaszt tenni.« Az igazság az, hogy fogalmam sem volt, mi lesz a folyamat vége, de végül a lehető legjobban alakult, mert nem lett belőle vita. Belgium megnyerte a meccset, a mi csapatunk pedig teljes kerettel játszhatott. Ha jobban belegondolunk, Gianni, megint nagyszerű döntést hoztál. Bár tudom, hogy ezért valószínűleg sosem fogsz elismerést kapni.”
Trump és Infantino pénteken a Trump Towerben, Manhattanben állt a nyilvánosság elé, a sajtó kérdéseire egyikük sem válaszolt, helyette az észak- és közép-amerikai hármas rendezésű tornát, de főleg egymást méltatták.
„Mindez nem valósulhatott volna meg ön nélkül – és ezt azért mondom, mert így igaz. Nincs szüksége dicséretekre, elnök úr, de ez a világbajnokság nem lehetett volna ekkora siker az ön támogatása nélkül” – hízelgett Infantino, majd arra biztatta a termet, hogy tapsolja meg Trumpot.
Infantino ismét úgy jellemezte az általa vezetett szervezetet, mint „az emberiség hivatalos boldogságszolgáltatóját”, amire Trump közbevágott, és megjegyezte, hogy „feltéve, ha a csapatod nyer.”
A FIFA-elnök azt is mondta Trumpnak: „Ön azt ígérte nekem, hogy Amerika tárt karokkal fogadja majd a világot. És valóban így is történt. Mindenki, aki eljött ide, nagyszerűen érezte magát, és azok is élvezték a világbajnokságot, akik otthonról követték az eseményeket.”
Az amerikai vendégszeretet nem élvezhette az egyik legjobb afrikai játékvezető, a szomáliai Omar Artan, akinek 14 órás kihallgatás után megtagadták a belépését az országba, a szomáliai as-Sabáb terrorszervezettel való vélelmezett kapcsolatáról hivatkozva, de erről Infantino nem emlékezett meg beszédében.
Nem beszélt arról sem, milyen nehézségekkel kellett szembenéznie az iráni válogatottnak a világbajnokság során. Az irániak Mexikóban voltak kénytelenek edzeni a vízumkorlátozások miatt, noha a meccseiket az USA-ban játszották. A világbajnokság négy részt vevő országára – Iránra, Haitire, Szenegálra és Elefántcsontpartra – amerikai beutazási korlátozások vonatkoztak, ami miatt a legtöbb szurkolójuk el sem tudott utazni a tornára.
The post Megint körbeudvarolta egymást Trump és Infantino first appeared on 24.hu.
]]>The post Lebegő vasutat terveztek Pest és Szolnok közé 1827-ben first appeared on 24.hu.
]]>Lebegő vasút
Magyarországon egy ehhez hasonló szerkezetet próbáltak meg üzembe helyezni, ez lett a kőbányai „lebegő vasút”, melyet 1827. augusztus 15-én adtak át. Nevét onnan kapta, hogy földbe vert bakokra hosszában gerendákat fektettek, és erre erősítették rá a sínpárt, ezen gurultak a kocsik kerekei, de maguk a kocsik a pálya két oldalán lelógtak, vagyis lebegtek, innen kapta nevét a szerkezet, amit lovak vontattak. Az ötletgazda József nádor volt, aki elképzelését megosztotta Bodmer János Gáspár badeni sóbánya-igazgatóval. A szerkezet maga nem volt magyar találmány, azt egy angol feltaláló szabadalmaztatta.
Hosszabb távon felmerült, hogy a lebegő vasút összekötötte volna Pestet Szolnokkal és Debrecennel, sőt akár Fiuméval is, és az elképzelések szerint forradalmasította volna az áruszállítást. A megvalósítás ugyanakkor roppant költséges volt, a teljes hálózat árát kétmillió forintra tették. József nádor ezért ragaszkodott hozzá, hogy elsőként csak egy 7,6 kilométeres szakasz épüljön meg, Pestről Kőbányára. A megnyitón maga a nádor volt az első, aki kipróbálta az új találmányt, a lóvontatású kocsikkal nagyjából egy óra alatt jutott el a végállomásra. Bár a vállalkozás kezdetben sikeresnek tűnt, hamar jelentkeztek a problémák is: nem állt elegendő szerelvény rendelkezésre, a tervezett napi két vonatot sem tudták mindig elindítani.
A vállalkozás folyamatosan veszteséges volt, a hagyományos szekeres szállítás kifizetődőbbnek bizonyult. A lebegő vasút 1828. március 20-án, alig hét hónapos működés után beszüntette tevékenységét. A pályát szétszedték, a faanyag egy részét eladták tűzifának, más részét pedig az épülő Lánchídnál használták fel.
Széchenyi lobbizott
Mikor Magyarországon a lóvontatta vasúti szállítással kísérleteztek, Angliában már üzembe helyezték az első gőzvasutat Stockton és Darlington között, egy 14 kilométeres szakaszon. A gőzmeghajtású vasút ötlete George Stephenson fejéből pattant ki, akinek találmányát 1825-ben adták át és próbálták ki. Bár az első szerelvény menetideje – mai mércével – rettenetesen hosszú volt, a két város közötti távot 59 perc alatt tette meg, az angol vezetés meglátta a potenciált az új találmányban, és komoly vasútfejlesztésbe kezdett. Ennek híre Magyarországra is eljutott, de ekkor még nem aratott osztatlan lelkesedést, ahogyan az a Magyar Kurír egyik lapszámából is nyilvánvalóvá válik:
Valami Stephenson nevű anglius oly masinát fundált ki, mellyet füsttel és forró vízzel hajtanak. Higgye aki akarja.
A vasút magyarországi meghonosításában azonban kétségtelenül kulcsszerepe volt gróf Széchenyi Istvánnak, aki egy 1832-es angliai útja során felismerte a vasútban rejlő lehetőséget, sőt még meg is tanult gőzmozdonyt vezetni. Első élményét a vasúttal a következőképpen értékelte naplójában: „(Október) 25-én a Comette Manchesterbe. Egészen jól vagyok. Oda 1 óra 30 perc, vissza 1 óra 35 perc, egyszer álltunk meg. Nagyon egyenetlenül jár; hegynek lassan; helyenként oly gyorsan, hogy ló utol nem érné. Meg vagyok győződve, hogy egy-két esztendő alatt nagy tökélyre viszik”. Hazatérve azonnal lobbizni kezdett a magyarországi vasúthálózatért: ez a tevékenysége elviekben sikerrel is járt, amennyiben 1836-tól megkezdődtek a hazai vasúthálózat kiépítésének előkészületei. Az azonban már nem Széchenyin múlott, hogy a gyakorlatban további tíz évet kellett várni, míg az első gőzmozdony útnak indulhatott.
Bécs vagy Pozsony?
Parázs vitát váltott ki annak eldöntése, hogy az első vasútvonal pontosan merre vezessen. Abban egyetértettek az érintettek, hogy Budát és Pestet minél hamarabb össze kell kötni Pozsonnyal és Béccsel. Azt azonban már nem volt egyszerű eldönteni, hogy a Duna pesti oldalán építsék ki az első vasútvonalat Pozsony irányába, vagy a budai oldalon jussanak el Bécsbe előbb. A „bécsi frakciót” báró Sina György bankár képviselte, ő valószínűleg ausztriai érdekeltségeitől nem függetlenül a bécsi vasutat finanszírozta volna elsőként, Széchenyi is őt támogatta. Rothschild Salamon és Ullmann Móric bankárok azonban a Pozsony felé épülő vasútvonalat támogatták, vélhetően azzal összefüggésben, hogy Ullmann maga is pozsonyi születésű volt. A politikai szférában legfőbb támogatójuk Kossuth Lajos volt, akinek az imponált, hogy a Pozsony felé vezető tervezett vasútvonalon túlnyomórészt magyar etnikumú lakosság élt. A vita Ullmannék javára dőlt el, így 1837-ben engedélyt kaptak vasútépítésre, melyet a Rothschild bankárcsalád finanszírozott.
Ullmann egy porosz mérnököt kért fel az építkezés megtervezésére, aki korábban az Amerikai Egyesült Államokban is részt vett vasútépítésben. Ő azonban rövidesen anyagi természetű vitákba került megbízóival és elhagyta az országot. A tervezés és engedélyeztetés így évekre elhúzódott. A Helytartótanács végül 1844 januárjában hagyta jóvá az építkezés terveit, ezek a tervek már több vonal megépítését is magukban foglalták, Debrecen felé is. A pesti városvezetés ugyanakkor kifejezte egyet nem értését, ugyanis a tervekben mindössze egyetlen pályaudvar felépítése merült fel (ez lett később a Nyugati pályaudvar őse), a vezetők számára pedig problémás volt, hogy ha csak egyetlen nagy pályaudvar van a városban, akkor az utazók nem valószínű, hogy elhagyják az épületet, Pest mindössze tranzitváros lesz. Ugyanakkor, ha több pályaudvarról is indulnak vonatok, az utasok kénytelenek lesznek betérni a városba, ahol adott esetben maradhatnak is pár napot. Ennek orvoslására megterveztek egy második nagy pályaudvart is, főként a keleti irányba utazók számára, mely később a Keleti pályaudvarban öltött testet.
Ünnepélyes kezdet
Az első, Vác irányába tartó vasútvonal megépítését szintén egy porosz mérnökre, August Wilhelm Beysére bízták, aki a porosz hadsereg hadmérnöke volt, és korábban a Ruhr-vidéken szerzett releváns tapasztalatot. Beyse irányítása alatt 1844. október 5-én kezdődtek meg a munkálatok. Ezzel párhuzamosan felépült a Nyugati pályaudvar elődje, a pesti Indóház is. Beyse alig egy év után összekülönbözött Ullmann Móriccal, amiért távozott, majd egy leleplező cikkben nyilvánosan korrupcióval és bennfentes üzérkedéssel vádolta megbízóit, azt is leleplezve, hogy a munkások között tífusz- és kolerajárvány tombol, amit Ullmannék semmilyen módon nem próbáltak meg kezelni. A Helytartótanács vizsgálatot rendelt el, és hamar kiderült, hogy a vádaknak van alapjuk, ennek ellenére Ullmann a helyén maradhatott 1846 májusáig, mikor is önként lemondott a vasúttársaság vezetéséről. Beyse helyét Lachner Károly vette át, aki az elkövetkező tíz hónapban sikeresen befejezte a vasútépítést.
Az első, Belgiumból rendelt gőzmozdonyok már 1845 novemberében kísérleti utat hajtottak végre Pest és Rákospalota között, majd 1846. július 15-én megtörtént a vasútvonal ünnepélyes átadása. Az első szerelvényen József nádor is elutazott feleségével Vácig. A szerelvény menetideje egy órát vett igénybe, a környező településeken mindenhol ovációval fogadták. Vácon azonban éppen tűzvész tombolt, így a riadalom elrontotta az ünneplést.
A vasút beüzemelése forradalmasította a közlekedést, Petőfi Sándor is verset írt erről, melyben megfogalmazta, hogy „Száz vasutat, ezeret / Csináljatok, csináljatok / Hadd fussák be a világot / Mint a testet az erek”. Természetesen a vasútnak ellenzői is akadtak, akik dinnyéket és rothadt tököt helyeztek a sínekre, így nyilvánítva ki nemtetszésüket, de a fejlődésnek ők sem állhattak útjába. Bár az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc, majd az azt követő neoabszolutizmus visszavetette a vasút fejlődését, a dualizmus korában újabb lendülettel indult meg a vasúthálózat kiépítése, amely hamarosan az ország teljes területét behálózta.
A cikk szerzője Kovács Szabolcs történész.
A legfrissebb történelmi cikkek a History magazintól:
- Ezt mondta Kádár Hofinak a Kádár-paródia után
- Az ókori Rómától Donald Trumpig: így lett ellenség az értelmiségből
- Tényleg lemészárolták a nácik a hajótörötteket?
- Ezért támadta meg Magyarország a Szovjetuniót
- Így győzte le Őrült Ló és Ülő Bika az amerikaiakat
- Így lett Kapisztrán a nándorfehérvári diadal hőse
The post Lebegő vasutat terveztek Pest és Szolnok közé 1827-ben first appeared on 24.hu.
]]>The post Ókori mészárlás áldozataira bukkantak Nagysurányban first appeared on 24.hu.
]]>A markomann háborúk időszámításunk szerint 166 és 180 között zajlottak a Római Birodalom, valamint az annak északi határán élő germán és szarmata népek között. A most feltárt leletek arra engednek következtetni, hogy a mai Nagysurány területén germán törzsek és rómaiak közötti csaták zajlottak. A régészek még mészárlást is emlegetnek, ugyanis az ásatási helyszínen rengeteg csontvázmaradványt találtak árkokba, kutakba, illetve hamarjában kiásott sírokba temetve.
A maradványok harcokról árulkodnak: törött koponyákat, vágott sebeket, repedt csontokat azonosítottunk. Úgy tűnik, valamiféle mészárlást rendezhettek a germánok, akik megtámadták a rómaiak táborát
– nyilatkozta Michal Cheben, a kutatócsoport egyik vezetője a szlovák SITA hírügynökségnek.
Eddig tizennyolc teljes csontvázat és számos más maradványt hoztak felszínre, amelyek többsége római katonáké lehet. Erre utal, hogy közelükben számos római eredetű tárgyat találtak, köztük lándzsa- és nyílhegyeket, sisakok és páncélok darabjait, övcsatokat, pénzérméket, illetve a római katonákra jellemző szegecses szandálokat. A harci felszerelések mellett mindennapi használati tárgyakra is rábukkantak, például egy baltára és egy dobókockára.
A tábor 7,4 hektáron terült el, és a befogadóképessége 500–600 római katona lehetett. A szakértők szerint a helyszín több szempontból is egyedülálló. Egyrészt az első ilyen típusú lelőhely, amelyet a Nyitra-vidéken valaha felfedeztek, másrészt úgy tűnik, hogy szokatlan módon azonnal elnéptelenedett a rómaiak és a germán törzsek közti katonai konfliktus után. Egyelőre az is rejtély, hogy miért nem fosztotta ki senki a tábort, miután elhagyatottá vált, annak ellenére, hogy számos, a korban ritkának számító tárgyat tartalmazott.
A nagyszabású ipari park fejlesztésének köszönhetően lehetőség nyílt a tábor teljes helyszínének feltárására, ami Európában meglehetősen ritkán adatik meg. A régészek abban bíznak, hogy az ásatások során még a táborban egykor tartózkodó légió nevét is megismerhetik.
A tábor felfedezésének köszönhetően újabb részleteket tudhatunk meg arról, milyen lehetett az élet a Római Birodalom idején, amely minden idők egyik legnagyobb összefüggő területű állama volt. Bár már évszázadok óta nem létezik, épületei és tárgyai máig megtalálhatók Európa-szerte. A régészek rendszeresen találnak rá leletekre ebből a korszakból, ezekről lapunk alábbi cikkeiben számolt be:
- Felnyitottak egy 1500 éves szarkofágot Horvátországban
- Rejtett folyosókat találtak a diákok iskolájuk alatt
- Római kincsek kerültek elő egy leégett házból Romániában
- Gladiátormedve koponyájára bukkantak egy római amfiteátrum mellett
- Kétezer éves római leletekre bukkant egy magyar diáklány
The post Ókori mészárlás áldozataira bukkantak Nagysurányban first appeared on 24.hu.
]]>The post Nem tudják a helyiek, hogyan került utcájukba azbeszttartalmú kőzúzalék Győrben, az elszállítást viszont nekik kell megoldaniuk first appeared on 24.hu.
]]>Máthé-Tóth Péter, a győri útkezelő igazgatója szerint 500 négyzetméternyi felületen találtak „magánszemélyek által elhelyezett szerpentinitet 12 ingatlan előtt.
Alapvetően azzal szeretnénk elszállítatni a zúzalékot, akik odaszállították, azaz a lakókkal. Becslésünk szerint mintegy 65-70 tonna súlyú zúzalék lehet érintett.
A környezetdiagnosztikai laboreredmények nemrég érkeztek meg. Ezt követően kiértesítjük az érintett lakókat a tudnivalókról, és az elszállításról” – mondta az illetékes.
The post Nem tudják a helyiek, hogyan került utcájukba azbeszttartalmú kőzúzalék Győrben, az elszállítást viszont nekik kell megoldaniuk first appeared on 24.hu.
]]>The post Ismét amerikai bázisokat támadott Irán a Közel-Keleten first appeared on 24.hu.
]]>Az MTI azt írja: iráni hivatalos források szerint hárman meghaltak és nyolcan megsebesültek a dél-iráni Hormozgán tartományt érő csapásokban, helyi hatóságok pedig robbanásokat jelentettek a nyugat-iráni Horramábádból is. Iráni sajtóforrások szerint a hormozgáni csapás a többi között egy sótalanító üzemet ért.
A kuvaiti és jordániai hadsereg megerősítette a drón- és rakétatámadások hírét, és megszólaltak a légvédelmi szirénák Bahreinben is.
Az elmúlt hetekben újra fellángolt az iráni háború. Donald Trump amerikai elnök a héten közölte, hogy mégsem szed védelmi pénzt a Hormuzi-szoroson áthaladó hajóktól, de az iráni teljes tengeri blokádot hirdetett az iráni kikötőkbe tartó vagy onnan érkező hajókra.
The post Ismét amerikai bázisokat támadott Irán a Közel-Keleten first appeared on 24.hu.
]]>The post Eltűnt egy 17 éves fiú egy hódmezővásárhelyi otthonból first appeared on 24.hu.
]]>A fiatal körülbelül 185 centiméter magas, ovális arcú, vékony testalkatú, barna hajú és barna szemű. Eltűnésekor sötét pólót és sötét nadrágot viselt.
A Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság körözési eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Nagyváti Zsolt Ferenc eltűnésének ügyében, és azt kéri, aki a képen látható fiú jelenlegi tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, jelentkezzen személyesen bármelyik rendőri szervnél.
A rendőrségre érkezett bejelentés szerint a 17 éves fiú 2026. július 15-én a Szeged – Csanád Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Hódmezővásárhelyi lakásotthonból ismeretlen helyre távozott, azóta életjelet nem adott magáról. Telefonon a névtelenség megőrzése mellett bejelentés tehető a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság 06-62/562-400-as hívószámán, a 06-80/555-111-es „Telefontanú” zöldszámán, valamint a 112-es központi segélyhívó telefonszámon is.
The post Eltűnt egy 17 éves fiú egy hódmezővásárhelyi otthonból first appeared on 24.hu.
]]>The post Letartóztatták az „Év Tanára” díjjal kitüntetett tanárnőt – kiskorú szexuális zaklatása miatt first appeared on 24.hu.
]]>
A rendőrséget – és a Mississippi Gyermekvédelmi Szolgálatot – június 20-án értesítette az ügyről az Ocean Springs-i tankerület, rögtön azt követően, hogy tudomást szerzett róla. Az iskolakörzet közleményében arról írt, hogy „mélységesen elszomorította” őket az egyik volt alkalmazottjuk ellen emelt vádak híre, de teljes mértékben együttműködnek a nyomozásban.
Az őrizetbe vétel után Smith-t letartóztatták és vádat emeltek ellene. Calvin Taylor kerületi bíró vádpontonként 50 ezer dollárban állapította meg Smith óvadékát.
The post Letartóztatták az „Év Tanára” díjjal kitüntetett tanárnőt – kiskorú szexuális zaklatása miatt first appeared on 24.hu.
]]>The post Kvíz: Mennyire emlékszel középsuliból a görög mitológia isteneire és történeteire? first appeared on 24.hu.
]]>10 kérdéses kvízünkkel most kipróbálhatod:
The post Kvíz: Mennyire emlékszel középsuliból a görög mitológia isteneire és történeteire? first appeared on 24.hu.
]]>The post „A mérkőzés, amin senki sem akar játszani” – mi értelme van a focivébé bronzmeccsének? first appeared on 24.hu.
]]>Sem a mi játékosaink, sem a franciák nem akarják lejátszani. Mindannyian döntőzni akarnak, hogy megnyerjék a világbajnokságot, de így alakult
– mondta Tuchel, aki azt is megjegyezte, nekik ráadásul egy nappal kevesebb jutott a pihenésre, mint Franciaországnak, de profiként állnak majd a szombati, Miamiban rendezett meccshez. Kijelentése kicsit furcsa annak fényében, hogy Anglia a hazai rendezésű, 1966-os torna óta nem nyert vb-érmet.
Régi szokás, de az Eb-n már elengedték
1930-ban, az első vébén még nem játszottak a harmadik helyért (Jugoszlávia állítólag nem akart pályára lépni az elődöntőben tapasztalt játékvezetői ténykedés miatt, az USA-t hirdették ki harmadiknak a jobb gólkülönbsége miatt), de 1934-ben már igen, a németek 3-2-re verték Ausztriát. Azóta csak az 1950-es tornán nem játszottak a harmadik helyért, abban az évben ugyanis a döntő szakaszt is körmérkőzéses rendszerben rendezték, 1954-től kezdve viszont visszaállt az egyenes kieséses szakasz.
Németországnak van a legtöbb bronzérme eddig a vb-kről, négy.
Európa-bajnokságokat 1960 óta rendeznek, eleinte játszottak a harmadik helyért (1964-ben például Magyarország volt érintett, hosszabbításban sikerült 3-1-re legyőzni Dániát), de 1980-ban volt az utolsó ilyen meccs. A 2008-as Eb-től kezdve az elődöntők veszteseit bronzérmesként könyvelik el.
Számos rekordot hozott, de mindig kritizálják
A mérkőzés, amin senki sem akar játszani
– mondta 2018-ban a szintén az angolokat irányító Gareth Southgate, de négy évvel korábban Louis van Gaal is kritikus hangot ütött meg, pedig a hollandok akkor 3-0-ra lemosták az elődöntőt a németekkel szemben 7-1-re elveszítő brazilokat.
„Sosem kellett volna bevezetni ezt a mérkőzést, ezt szajkózom már tíz éve. Egyszerűen nem fair, hogy két vereséggel is lezárhatod a tornát. Lehet, hogy csodálatosan teljesítettél a vébén, mégis vesztesként kullogsz haza” – mondta Van Gaal.
Ha nem lenne bronzmeccs a világbajnokságon, pár rekorddal azért szegényebb lenne a labdarúgás. 2002-ben a török Hakan Sükür például 11 másodperc alatt vette be Dél-Korea kapuját, ami mind a mai napig a leggyorsabb gól a világbajnokságokon és nem is nagyon látszik, hogy a közeljövőben megdöntik – főleg, ha megmarad a trend a taccsra rúgott középkezdésekkel.
World Cup hero: Hakan Sukur
Sukur scored the fastest goal in a World Cup tournament back in 2002 for Turkey vs. South Korea.
Just 11 seconds!pic.twitter.com/UpZqCdbtTu
— Retro Football Network (@retrofootballnw) July 13, 2026
1958-ban Just Fontaine négyszer volt eredményes az NSZK ellen, így végül 13 találattal zárta a tornát. Ez is egyike a megdöntethetetlennek tűnő vb-rekordoknak. Csak, hogy elhelyezzük a francia gólvágó teljesítményét:
- Kocsis Sándor az 1954-es tornán 11 találatig jutott,
- Gerd Müller 1970-ben tízzel zárt,
- Ademir 1950-ben, Eusébio 1966-ban jutott el kilenc gólig.
Ha már Fontaine szóba került, sok kritika éri amiatt is a bronzmeccsek intézményét, hogy megkönnyíti a gólkirályjelöltek dolgát. A The Athletic gyűjtése szerint Eusébio (1966), Toto Schillaci (1990), Davor Suker (1998) és Thomas Müller (2010) is a harmadik helyért vívott mérkőzésen biztosította be a gólkirályi címét korábban.
Kylian Mbappénak nyolc (ennyinél tart a döntőben érdekelt Lionel Messi is), Harry Kane-nek és Jude Bellinghamnek hat-hat találata van eddig a tornán.
Szóval, mi értelme?
Lehet, hogy az edzők és a játékosok utálják, ha rendezői oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, akkor érthető, ha az elődöntők és a döntő közti napokat megpróbálják kitölteni, bár régebben nem egyszer a finálé napján játszottak a harmadik helyért és sokszor kisebb stadionba tették a találkozót.
Ellenpélda az 1994-es világbajnokság, aminek szintén Észak-Amerika volt a házigazdája, akkor ugyanis
Abban is különbség mutatkozik, hogyan állnak a csapatok a bronzmeccshez. A horvátok négy éve például úgy nyertek, hogy Luka Modric, Ivan Perisic, Josko Gvardiol és Mateo Kovacic is ott volt a kezdőben és úgy tűnt, büszkén szerezték meg az újabb világbajnoki érmüket. De arra is volt már példa, hogy nagy futballnemzetek felforgatott kezdővel álltak ki és azoknak a játékosoknak biztosítottak játéklehetőséget, akik alig, vagy egyáltalán nem játszottak a torna korábbi szakaszában.
Szeretjük vagy sem, az idén „bronzdöntőnek” keresztelt meccset megrendezik, és az eddigi mérkőzések alapján nagy sansz van rá, hogy nem fogunk unatkozni. 1974-ben Lengyelország ugyan csak 1-0-ra verte Brazíliát, azóta viszont egyetlen meccsen sem esett kevesebb két gólnál. A legutóbbi nyolc tornán hét alkalommal is négy vagy annál több gólt hozott a bronzcsata, a kivétel a négy évvel ezelőtti Horvátország-Marokkó, de az is 2-1 lett.
The post „A mérkőzés, amin senki sem akar játszani” – mi értelme van a focivébé bronzmeccsének? first appeared on 24.hu.
]]>