Antagon | újságírás & satöbbi

Semmi közöd a pénzedhez: lenyomja-e a trafiksztori a kormányt?

zsombor — Wed, 01 May 2013 16:42:06 +0200

Az álságos semlegességet nyugodtan félre lehet tenni olyankor, amikor az egyik oldal éppen törvényt hoz arról, hogy részéről befejezte a beszélgetést.

Magyarország tegnap ismét nagy lépést tett előre, hogy még eggyel szabadabb ország legyen: mostantól a közhivatalok

Díjazzon téged a hatóság!

zsombor — Thu, 21 Mar 2013 16:49:09 +0100

Amikor az ember azt gondolná, hogy Szaniszló Űrkutató Ferenc ex-Táncsics-díja a könyörgő miniszternél és az Echo TV rendkívüli adásában
A balhéban megfáradt miniszter ugyanis úgy
Bölcs döntés, legalább annyira bölcs, mintha a választási megfigyelők nem csak a tisztaság felett őrködnének, de szubjektív végeredményt is hirdetnének, vagy a bíróságok évről évre kitüntethetnék azokat az állampolgárokat, akik szerintük a legügyesebben nem bűnöznek. Azzal is álságos volna érvelni, hogy a Fidesz-delegáltakkal feltöltött Médiatanács nem a legsokszínűbb testület, hiszen 6 év múlva lejárnak a 9 éves kinevezések és jöhetnek mások. Gratulálok a kreatív megoldáshoz, arra tényleg igazán nem számítottam, hogy még ez is benne van a pakliban!

Etnika és vallás csütörtökön a Goethében

zsombor — Thu, 28 Feb 2013 00:03:12 +0100

Az etnikai és vallási témák feldolgozásának kihívásairól szól a Goethe Intézet a Független Médiaközponttal és a Főszerkesztők Fórumával közös műhelydélutánja csütörtökön 3-tól. Az első blokkban magyar, osztrák és német újságírók, kutatók, jogvédők és a szabályozói oldal képviselői panelbeszélgetnek két felvonásban (15:30-17:30), majd 18:00 órától a magyar választásokra előre tekintve kerekasztaloznak a TV2, az [origo] és a Médiatanács képviselői, illetve a külföldi vendégek.

Olyan megszólaló, aki a témában kifejezetten kalandos álláspontot képviselne, nem látszik, de nem tűnik érdektelennek, mit regisztrál az NMHH Műsorelemző Osztálya, és remélhetőleg egyébként is a létező problémák értelmes megtárgyalásának mikéntje lesz a téma, hiszen a bigott polkorrektségről nehéz három órát beszélgetni. A foglalkozáson bemutatják a londoni Media Diversity Institute irányította kutatás eredményeit is: a tanulmány a délután témáinak feldolgozását vizsgálta, többek között Magyarországon.

A részletes program

Így nem lett Soma-díjas Schmitt leleplezője – videó a 2013-as díjátadóról

Galambos_Márton — Tue, 15 Jan 2013 22:23:53 +0100

Posztmodern sajtóosztály, huhogós Népsort – ez volt a hét

zsombor — Fri, 11 Jan 2013 19:30:00 +0100

Amit nézz meg, ha kimaradt:

Erős a gyanúnk, hogy az ország megmaradt pr-szakirányos komm-hallgatóit azzal ijesztgetik, hogy ha nem figyelnek oda órán, nem olvasnak újságot és networkölni sem tanulnak meg normálisan, az MTVA sajtóosztályán fogják végezni. A közmédia kommunikátorai egész héten egyenletesen erős teljesítményt nyújtottak: előbb képesek voltak

Szabályzati pontosítás: híres íróknak szabad nemzetizni a közrádióban

zsombor — Fri, 04 Jan 2013 01:10:00 +0100

Azt terveztem, reggel megkérdezem az MTVA-t, hogyan fest az ő olvasatukban az Esterházy Péter ajánlóját megkurtító

Nem kétséges persze, hogy Esterházy – aki egy exrádiós komment a mai teljes ÉS-cikk szerint kikötötte: az ajánlója csak az érintett résszel együtt kerülhet adásba – nem naiv, hanem direkt kóstolgatta a rádiót, de ettől még igazán béna dolog egy ilyen szirénázó banánhéjon elcsúszni. Ha kizárjuk azt, hogy van egy belső pontverseny, ahol a híres írók cenzúrázása kettőt ér (a noname diákok kioktatása meg mondjuk max hármasával egyet), akkor ezúttal a sima megélhetési gyávaságnál erősebb szerkesztői reflexre volt szükség odabent.

A Newsweek utolsó számából elég jól kiderül, miért az utolsó

zsombor — Wed, 02 Jan 2013 22:45:37 +0100

Épp egy blogon alighanem nem kell túlragozni, hogyan járt el az idő a XX. század klasszikus „elmagyarázzuk, mi volt ez pontosan és mondunk még néhány érdekeset hozzá” hírmagazinjai felett. A legtöbben, akik december elején hallották a hírt, hogy az év végén az utolsó print Newsweek érkezik, valószínűleg inkább azért vonták fel a szemöldöküket, mert azt hitték, hogy ez már valamikor korábban megtörtént.

A decemberi

Vasárnapi újság: tényfeltárás overload

zsombor — Sun, 22 Jan 2012 09:00:00 +0100

Ahogy ígértük, hétvégére előhoztuk az olvasnivalókat is a múlt heti Soma-díjátadó kapcsán. A .

A másik nyertes, Dénes Zoltán (Magyar Nemzet) meg önzetlen módon saját oldalra gyűjtögeti az izgalmasabb ügyeket feldolgozó cikkeit, amiből az derül ki, hogy a mezőgazdasági újságírás egy

Spirk József (Index) írásai a gáz-nagykereskedő Emfeszről és az offshore cégekbe lapátolt milliárdokról "ugyancsak nagyszerűek" Lőke Andrásék szerint,

Fabók Bálint (origo)

valamint Rényi Pál Dániel (Magyar Narancs)

A duplázó meg az ex-műszerész nyomozó: videó a Soma-díjátadóról

zsombor — Fri, 20 Jan 2012 17:23:00 +0100

Ha január, akkor tuti posztolunk, és most sem hagytuk ki a Gőbölyös Soma-díjátadót. A 2011-es díjat megosztva ítélték oda két pályázónak, ahogy az elmúlt években az már hagyománnyá fajult: az origós Pethő András így már másodszor zsebelhette be az elismerést, ezúttal a Margit híd felújítójaként is ismerős Közgép Zrt. felemelkedéséről szóló

Vasárnapi újság: jenkik néznek vissza, magyarok előre

zsombor — Sun, 11 Sep 2011 17:48:00 +0200

A 9/11 évforduló meg a magyar portálpiac élbolyának érdekes repedezése és mocorgása remek apropó, hogy adjunk némi olvasnivalót az utolsó nyári vasárnap estére.

9/11. Magyar híroldalakat mindenki meg tud nyitni egyedül, úgyhogy csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy újabban a című mamutösszeállítását választani.

Külön érdekes a frissen leköszönt főszerkesztő, Bill Keller hosszadalmas : Nicolson a BBC News 24 műsorvezetője volt aznap és fogyott néhány kilót. (Újszülöttek olvassák mellé Katona Éva akkori
UP. A Heti Válasz is beállt azok sorába, akik az Index körüli habverésben ellőtték az "indexre téve" szópoént, de meg lehet bocsátani nekik, mert legalább .

Kiszolgáltatottság, törvénybe foglalva: esélye sincs a független helyi médiának?

antagon — Mon, 07 Mar 2011 14:38:00 +0100

A médiatanács egyik legújabb közleményében síkra száll az írott sajtó függetlensége mellett – látszólag, mert valójában csak bebetonozza a helyi sajtó hatalomnak való kiszolgáltatottságát. VENDÉGPOSZT | Tófalvy Tamás az eMasa.hu szerkesztője

„A kiegyensúlyozott objektív tájékoztatás követelménye kizárólag a televíziók, a rádiók hír- és közéleti műsoraira vonatkozik, ezért azt a médiatanács egyetlen sajtótermék esetében sem vizsgálhatja sem most sem a jövőben” – írja a médiatanács pénteki a többieket.
A helyi lapok tehát – mint ahogy azt a médiatanács is nagyon jól tudja – nem keverhetőek össze a magánpénzből, tetszőleges közönségnek, tetszőleges szövegezéssel készülő lapokkal (így például a megyei napilapokkal sem), azzal a független sajtóval, melynek tartalmába valóban nem illik beleszólnia egyetlen, magára valamit is adó államnak sem. Mert a helyi sajtó nem magánvállalkozás. A helyi média: közmédia. Mindenkinek kellene készülnie mindenki pénzéből, és az államnak kötelessége volna közbelépnie minden olyan esetben, amikor ez nem így történik. Az egzisztenciálisan sokszor teljesen kiszolgáltatott, sarokba szorított és megzsarolt helyi sajtómunkásokkal szolidaritást kell vállalnunk; a zsaroló politikusok és a helyzetet tudatosan konzerváló hatalom bűnére viszont nincs mentség.

70:30
Ahogy a Médiatanács hamis válaszára sem, ami egy olyan médiatörvényre épül, mely – az előzőhöz hasonlóan – szintén még csak meg sem kísérel kiutat keresni ebből az immár húsz éves, tarthatatlan állapotból. A hatósági reakció tragikomikuma pedig a kizárólag fideszes önkormányzati lapokat említő szocialista politikus szemellenzős álszentségével válik teljessé: szépen jelezve, hogy az országot legjobban megnyomorító paktumokhoz – mint például az autópályapénz és kampányfinanszírozás címen ellopott milliárdok – hasonlóan a helyi média kiszolgáltatottságát is a mindenkori kormány és az ellenzék cinikus, rövidlátó egyezménye betonozza be, ki tudja még mennyi időre.
Illetve, ha a Médiatanács valóban komolyan gondolta ezt a választ, és nem tervez változtatni a hozzáállásán, akkor kilenc évre egészen biztosan.

VIDEÓ: Soma-díjátadó 2011

antagon — Thu, 13 Jan 2011 21:39:00 +0100

(A videót Egyed Péter és Egyed László készítették.)

A médiatörvény-kritikák és az alternatív valóságok

antagon — Wed, 29 Dec 2010 16:22:00 +0100

Hogy mi a baj a médiatörvénnyel? vol. 219

VENDÉGPOSZT | Tófalvy Tamás újságíró, egyetemi oktató írása 2010. július 23-ának forró délutánján, amikor az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága éppen a „Médiaalkotmány” derült égből való benyújtása előtt teljes mértékben elmaradt – rendszerint sok-sok hónapot igénylő – szakmai-társadalmi egyeztetést igyekezett rendkívül ízléstelen módon egy utólagos pár órás tisztázta a helyzetet, és azért cserébe, hogy a magyar diplomácia képviselői úgy látszik már biológiailag nem képesek rá, a magyar újságolvasók égtek helyettük.

Az adófizetők pénzét azonban nem csak ilyen kis buta hazugságok generálására lehet költeni. Lehet gyártani olyan, sokkal összetettebb alternatív valóságokat is, amelyeknek a szétpukkasztásához már legalább két kattintásra vagy éppen lapozásra van szükség. A „B” verzió egyik sarokpontját L. Simon László – elemzéséről, és még lehetne folytatni a sort az azóta elkészült újabb és újabb részletes kritikákkal, mint például „Az Európán átívelő hiszti közepette ugyanis még senki se árulta el, hogy konkrétan a médiatörvény mely pontjaival van baj, és mi.”

Túl azon a sokkon, hogy pont egy újságíró vállalja magára ezt a feladatot, hasonlóan zavarban érzi magát az olvasó, mint amikor L. Simon bizottsági összegzését hallgatta a fülledt bizottsági teremben, azzal a különbséggel, hogy most annak próbál adni egy sanszot, hogy hátha nem jól olvasta el a szöveget.

Csak találomra bele-belekapva a nemzetközi kritikákba, a már több százra rúgó halálos pontossággal kimondja, hogy az összes médiatartalom-típus – az elektronikus, print és online médiát – egy mérce alapján való szabályozása szembemegy minden EBESZ-standarddal, továbbá a törvény szokatlanul nagy hatókört ad a nemrég létrehozott médiahatóságnak és médiatanácsnak, melyeket kizárólag a kormánypárt által támogatott tagok irányítanak, kiegészítve a regisztrációs kötelezettség és a például a kiegyensúlyozott tájékoztatás elmaradásakor kiszabható magas bírságok bírálatával és a közszolgálati média függetlensége feletti aggódással.

Vagy nézzük az El Paíst, mely szerint nem helyes, hogy a törvény széles ellenőrzési lehetőséget ad a kormánynak a tájékoztatási eszközök fölött, és nagy büntetéseket állapít meg arra az estre, ha a tartalmuk ellentétben van a közérdekkel. Vagy a Die Weltet, melyben azt írják, hogy az NMHH átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik, és a cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre. Mi kell még, milyen konkrétumok, milyen pontok hiányoznak?

A helyzet, ami így előállt, többszörösen is tébolyult, ismét. Ha azt gondoljuk, hogy mindezek az alternatív valóságok a hatalom cinikus elméjének tudatos termékei, abba a helyzetbe kerültünk, hogy olyanokkal szemben kívánunk a valósággal érvelni, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne vegyenek tudomást a számukra kellemetlen valóság tényállásairól. Ami eleve egy meglehetősen kényelmetlen helyzet.

De még kényelmetlenebb lesz akkor, ha egy másik lehetőséget is számba vesszük, annak a bizonyos

A helyzet szar, de máshogy, mint gondolnád

antagon — Wed, 22 Dec 2010 11:51:00 +0100

Jövő ilyenkor együtt fogjuk nézni, hogy hová lett a magyar sajtó nem pártokhoz bekötött része.

Szerencsére amióta felgyorsultak az események a közmédia és a médiatörvény körül, a média is felébredt, és már nem hozzánk hasonló törpeblogokon csöpögnek ki az infók vagy harsognak a vélemények. Úgyhogy mi nem is a demokratikus siratókórushoz jöttünk csatlakozni – jól állna egy ilyen okoskodásra hajlamos blognak, de vannak már elegen.

Azt azért gyorsan leszögezzük, hogy igen, az új médiatörvény vállalhatatlan. (Indokolatlanul ijesztő dolgokra lehetőséget adó gumiparagrafusok, pénzbírságok egy egypárti Médiatanács kezében.) Mi nem gondoljuk, hogy a Fidesz arra a mindennapos, nyílt bosszúra készül, amitől a rutinos, illetve az ijesztően gyorsan betanuló új chartások most a bunkerekben rettegnek. De már maga a törvény is rövid úton a meghunyászkodás felé tolja majd az eleve kifejezetten beszari magyar szerkesztőségek és tulajdonosaik többségét (vö. öncenzúra), ami önmagában éppen elegendő kár.

Az ő bizalmukat megint csak nem erősíti a törvény gyártása közben demonstrált cinizmus sem. Miután nem is válaszoltak a kritikákra, majd száz módosítót , hadd ne ragozzuk.) Jövő ilyenkor így együtt fogjuk nézni, hogy hová tűnt az ugyan valamerre hajló, de legalább nem bekötött része a magyar sajtónak. Még a Népszabadság is lehet rosszabb, ha a Geomédiában és nem a Ringierben készül.

Ilyenkor szokott jönni, hogy marad a net meg a blogok, ami igaz. De ha a nagykoalíciós botrányokat már eddig is sikerrel hallgatták nagyjából agyon, akkor mi lesz később? Az ellenőrző szerep betöltéséhez tömegelérésre is szükség van.

Volna.

Megvannak a vezérek: most kezdődik a tánc

antagon — Thu, 18 Nov 2010 18:07:00 +0100

Simán bejöttek a múlt éjjeli papírforma-tippek: Medveczky Balázs marad az MTV élén, a kemény jobbos Jónás István (eddig Lánchíd Rádió mb főszerkesztő) érkezik a Magyar Rádióba, Ókovács Szilveszter (eddig Hír TV műsorvezető) elvitte a Duna TV-t, és Belénessy Csaba alelnöki székből elnökibe ülhet az MTI-ben. (Az Index híre.)

Ha másra nem volt jó az elmúlt hetek szoft cirkusza, mint arra, hogy most már végképp mindenki csak legyintsen, akkor is: érdemes még egyszer elolvasni ezt a névsort, mert nem egyszerű.

Emlékeztetőül: a közmédia-vagyonokat már gondosan elvonták egy külön vagyonkezelőbe, így az újdonsült vezérigazgatóknak nem fogja annyi felelősség nyomni a vállát - és persze annyi lehetőség sem lesz, ami esetleg megrészegíthetné őket, hogy autonóm főnököset játsszanak. Ez a kis közjáték viszont még csak a show eleje: Szalai Annamáriáék szorgos fejében olyan tervek főnek, mint a könnyűzenei MR2 elég biztosan sürgős bedöntése, vagy a tévés és rádiós hírszerkesztőségek a Hírszerző által belengetett összevonása az MTI alatt, ezek levezénylését pedig csak most kezdik majd előkészíteni az új kollégák.

Ma posztonként ismét 2 nevet kínáltak fel a kuratóriumnak, és mint reggel írtuk, a párosok másik tagja sem feltétlenül színtiszta kamu volt: Ujhelyi Zoltán MR1-szerkesztőnek legalábbis kinéz egy adófőszerkesztői szék, és innentől fogva az is könnyen elképzelhető, hogy Papp Ferencnek (Duna), Kálomista Gábornak (MTV) és Szabó László Zsoltnak (MTI) is jut majd egy-egy névjegykártya, úgyhogy egy Antagon-olvasó rajongójuk se kezdje túl korán sajnálni őket.

Azt meg csak lábjegyzetben írjuk, hogy ezzel például a Lánchíd Rádiót (ahonnan az előző főszerkesztő, Élő Gábor MTV-hírigazgatni távozott gyorsan a kormányváltás után, utódját meg most a Rádió élére tették) vagy a Hír és Echo TV-t (ahonnan meghatározó arcok már amúgy is csapatostul hurcolkodtak át a közmédiába, már aki nem szóvivő lett) sikerült is jól megroggyantani, de ez tényleg legyen valaki más baja.

[FRISSÍTVE 3x] Szóval ezek közül az egyik lesz az elnök

zsombor — Wed, 17 Nov 2010 19:40:00 +0100

A NOL név új kategóriában újrázik, íme a lista, zárójelben az Antagon tippjeivel:

Magyar Televízió: Medveczky Balázs jelenlegi ügyvezető alelnök és Kálomista Gábor filmproducer (X)

Magyar Távirati Iroda: Belénessy Csaba, a Lánchíd Rádió volt főszerkesztője, jelenleg az MTI stratégiai alelnöke és Szabó László Zsolt, az Echo TV vezérigazgatója (1)

Duna Televízió: Ókovács Szilveszter Hír TV-s műsorvezető és Papp Ferenc (1)

Magyar Rádió: Jónás István, a Lánchíd Rádió megbízott főszerkesztője és Ujhelyi Zoltán (1)

Emlékeztetőül: a három fideszesből, három ellenzékiből és két médiatanácsi delegáltból (akiket szintén mind a Fidesz delegált) álló testület csütörtökön immár egyszerű többséggel dönthet.

Mik a ti tippjeitek? És mit tudtok az ismeretlen nevekről?

(Köszi

Frissítés 2., 00:37: Ujhelyi Zoltán az MR1 szerkesztője, és a nád az Antagon ablaka alatt azt susogja, abban az esetben futhat be, ha a munkaköri leírás olyan vezérigazgatóról szól, aki nem pazarolja az időt felesleges visszakérdezésekkel, ha esetleg a kinevezők szelíden kérnek valamit. (Egyben megragadtuk az alkalmat, hogy helyesen, rövid U-val írjuk le a nevét, a NOL-nak biztosan telefonon súgtak.)

Mindezek tudatában a Rádió-ügyi tippünket is egy határozottan bizonytalan X-re módosítottuk, bár a Magyar Rádió Gyermekkórusa változatlanul inkább Jónás István nevével gyakorolja a köszöntődalok refrénjeit.

Frissítés 3., 10:53: Ujhelyi egészen pontosan a Hajnal-táj felelős szerkesztője és a G7 gazdasági magazin műsorvezetője, és jó kapcsolatot ápol Jónással, valószínűleg tudnak majd nemzeti együttműködni egymással, így az MR1-Kossuth főszerkesztői székébe várják. Tippünk vissza 1-esre.

(Innen már spekuláció, de ezek alapján a többi helyre jelölt párost is érdekes úgy szemlélni, hogy a nem befutó is befuthat majd: Kálomista például szórakoztató főszerkesztő, Szabó László Zsolt az MTI-be egyesítendő Nagyon Nagy Állami Hírszerkesztőség főnöke lehet, Papp Ferencet pedig szóljon, aki ismeri.)

Mégis megvalósult a Nemzeti Együttműködés

antagon — Sun, 14 Nov 2010 23:51:48 +0100

...legalábbis az ellentétes lövészárkokban rejtőző képszerkesztők között. A hétvégi nagyesszék címadóira egyébként igazán letölthetne valaki egy frissítést így 2010 vége tájt, nem csoda, hogy a cikkekig magukig még nem volt erőnk eljutni.

FRISSÍTVE: Hülye malmozás a közmédia-elnökökkel

antagon — Sat, 13 Nov 2010 15:04:00 +0100

Úgy tűnik, a kétharmad sem elég arra, hogy , és a három fideszes küldött a biztonság kedvéért eleve tartózkodott, így technikailag lehetetlenné téve, hogy bárkit is megválasszanak a nyolc névből.)
A rend és a vérmesebb jobbosok kedvéért megfuttatták például a 2001-ben az MTV éléről már gazdasági húzások és a csapnivaló műsorok miatt
A törvény azt sem tiltja, hogy az első körben már bedobott nevek új leosztásban előkerüljenek, így a mostani színjátékban randomgéppel a rádióba jelölt, de a találgatásokban az MTI-be várt Belénessy Csaba például nyugodtan átülhet a kapitányi irodába a Naphegy téren. (A kuratóriumot elnöklő Balogh László

Ma jönnek a médiahelytartók?

antagon — Wed, 10 Nov 2010 11:18:00 +0100

Tudjuk, hogy ez az egész tévé- és rádióvezéres találgatás kezd az iPhone-bevezetések körüli kínosan kényszeredett tippelgetésekre emlékeztetni, de úgy áll, Szalai Annamária ma megnevezi a két-két helytartójelöltet az MTI, a Rádió, az MTV és a Duna élére, akikből az új összevont kuratórium akár egyből ki is választhatja a befutókat. (Szorgalmi játék hardcore Antagon-olvasóknak: nevezzenek meg két tagot a kuratóriumból, bármelyiket!, puskázni ér.) A kuratóriumi ülés nem nyitott, de reméljük, a hírek gyorsan terjednek.
Ahogy a félhomályban zajló közmédia-átrendezést követő maroknyi rendes újság, úgy az Antagon sem hallott új neveket az elmúlt hetekben, a rádióban például tényleg még mindig Jónás István és Gazsó L. Ferenc párbajától tartanak, gigászok harca. A magunk részéről örülnénk, ha az eddigiekkel csak a holdudvart nyugtatgatták volna, és most hirtelen perspektivikus meglepetésneveket dobnának be, de nem fogunk meglepődni, ha nem fogunk meglepődni. (Valahogy nehéz elképzelni, hogy Szalai Annamária a Népszaván keresztül manipulálja Csoóri Sándor baráti körét.)
És fenntartjuk

Kell-e a válság a tévébe?

bukovics — Fri, 05 Nov 2010 15:10:35 +0100

Fel tudta-e tárni a hazai gazdasági sajtó a gazdasági-pénzügyi válság okait? – erre a kérdésre kereste a választ egy kerekasztal-beszélgetés a Közgázon még múlt kedden, a világgazdaságos Kocsi Ilona, az exfigyelős Martin József Péter, a portfolio.hu-s Madár István és a napigazdaságos Korányi G. Tamás részvételével. Sok újat nem tudtunk meg, de amit igen, azt megírtuk.

Először magunknak kellett megérteni, hogy miféle válság lesz ez, adta meg az alaphangot a nagyjából harmincfős közönségnek Martin József Péter, a Figyelő volt főszerkesztője, aki szerint a gazdasági lapok teljesen máshogyan foglalkoztak a témával, mint a politikai lapok. Voltak már azonban előjelei annak, hogy lehetnek gondok – a Figyelő is jött ki olyan címlappal 2007-ben, hogy „Átmeneti csökkenés vagy recesszió?”, de Jaksity György és Soros is figyelmeztetett interjúkban félévekkel-hónapokkal a Lehman Brothers csődje előtt.

Csak úgy ömlöttek a hírek szeptember közepén a Bloombergtől és a Reuterstől, a szerkesztőségben pedig nem minden újságíró tudta pontosan, hogy mi is történik, ezért simán előfordult az, hogy egyik nap teljesen ellenkező híreket adtunk, mint a másikon. Nem véletlen, hogy külső elemzőket kértünk meg: magyarázzák el, mi is történik, mesélte Kocsi Ilona. Madár István, a Portfolio.hu elemzője szerint az sem volt véletlen, hogy a külföldi sajtó élőben tudósított Magyarországról arra figyelve, összeomlik-e az ország.

Madár Istvánnak élete legkeményebb időszaka volt a 2008 ősze és 2009 tavasza közötti pár hónap, volt olyan, hogy napi tizenvalahány órákat dolgoztak a szerkesztőségben. „Az elektronikus média csődött mondott. Nem a gazdasági híradókat hiányolom, a híradószerkesztők azonban nagyon rossz munkát végeztek” – így Madár, aki szerint a tévéhíradók egyszerűen nem tudták követni és visszaadni az eseményeket. Farkas Zoltán szerint ez azért van, mert ma szinte csak az számít hírnek, ami bekerül a kereskedelmi tévék híradóiba. Szerinte egy követhetetlen valami volt a válság, amit csak a szaklapokból lehetett megérteni. „Ha én híradószerkesztő lettem volna, fel kellett volna csak mennem a portfolio.hu-ra és az aznapi három topsztoriból megcsinálni a vezető anyagot” – így Farkas. MJP szerint ez azért van, mert legyen ez bármilyen szomorú, Magyarországon nem lehet sem politikai, sem gazdasági eseményt vezető hírként eladni a kereskedelmi tévékben.

A Napi Gazdaságot főszerkesztő Korányi G. Tamás szerint de: amikor a devizahitelesekről és megmentésükről van szó, vagy arról, hogy az euró 300 forint fölé kúszhat, hirtelen érdekesek lesznek a gazdasági hírek a tévékben. Martin József Péter szerint ez csak azért van, mert rengeteg ember pénztárcáját igencsak közvetlenül érintő információkról van szó: „Elemezésekkel, dossziékkal alátámasztott fősztorit kellett volna csinálni a válságból.” Farkas is egyetértett ezzel, szerinte nagyon sokan vannak, akiknek tönkrement az életük, azt azonban a mai napig nem tudják, hogy miért. Persze aki nagyon akarta, megtudhatta a nyugati mainstream médiumok elemzéseiből és cikkeiből az összefüggéseket – a gond a magyar tömegsajtó köldöknézős provincializmusából fakadt, így Martin.