Budapest Anno - Utolsó kommentek

Válasz erre: Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

Ildikó Kertesiné — Thu, 17 Sep 2020 09:45:55 +0200

Az Akácfa utcai oldalon volt egy büféjük. Itt ettem először rántott húst majonézes krumplival. Azóta sokszor ismételtem sajátkezűleg is!

Válasz erre: Épül a békásmegyeri lakótelep a 70-es évek végén

TitiRobin — Tue, 16 Apr 2019 12:49:55 +0200

Régi az utolsó bejegyzés, de aki negatívan nyilatkozott, nem ismeri (bevalva vagy anélkül) a telepet, nézzen körül most, de ne buszról, vagy autóból. Sétáljon körbe!
Szeretek itt élni, lassan 26 éve lesz már. Budai oldalon, erdő mellett nőttem fel, családi házban, nagy kerttel, gyömölcsfák között, a panel távol állt tőlem. Éltem a 8. kerületben, a dzsumbuj közepén, és Kaszáson is. Itt szinte rögtön éreztem, hogy egy közösségbe érkeztem. Törödtek velem, ha kértem, segítettek. A Dunához nagyon közel van a házunk, speciális cölöpverős alapozású. Jó, kiszámítható a közlekedés. Nagyon jó az ellátottság (orvos, gyógyszertár, élelmiszer, bútor, elektronika, stb), nem tudok olyat, hogy akár gyalog, vagy 2-3 buszmegállónyira ne lehessen megfelelő üzletet találni. Nem drágábban mint a belvárosi üzletekben, sőt.... A dunai oldal zöldebb, szellősebb mint a hegy felöli. Mindkét oldalon a Szentendreire néző lakások zajosabbak, ebben nagyon is egyforma a két oldal. A ltp belső forgalma a dunai oldalon kisebb. Talán a 3 szalagház okozza a negatív megítélést, mert csak északi és déli lakások vannak benne. Ez nem túl szerencsés. A déli, nyáron hűtés nélkül elviselhetetlen, az északi, télen sötét.
Egy nagy probléma van, a parkolóhelyek száma, nincs elég. Amikor a telepet építették, azzal nem kalkuláltak, hogy mára szinte minden ht-ban van legalább egy autó. Van ahol több. Nincs hely a parkolóhelyek bővítésére. Ahol lenne hely, ott vagyonokba kerülne az építési hulladék (földbe temetve) eltávolítása. A második hiány, hogy nincs köz-uszodája. Futáshoz, sétához jó a gát, bár most nem az igazi, de majdcsak kész lesz a felújítás. A nyitott edzőpályák, kerített játszóterek nagyon jó fejlesztések. Van közösségfejlesztő hatásuk is. A harmadik hiány, kiépített kutyafuttatók, és rendszeres ellenőrzés a kutyapiszok felszedéséért. Nem a kutyások vegzálására gondolok (ez a póráz nem 120 cm, hanem 150, vagy flexi, akkor büntetünk), hanem arra, ami valóban zavaró. Sokat változott az ilyen irányú morál, de az új beköltözők között mindig van olyan, aki nem tartja be ezeket az íratlan, írott szabályokat.
Mindezek mellett szeretek itt élni. Nekem bizonyított Békásmegyer.

Válasz erre: A Trianon-szoborcsoport a Szabadság téren az 1920-as években

Lukács Öcsi — Sun, 26 Nov 2017 23:58:17 +0100

@ferosenfeld: Sose feledd,a posztoló csak egy zsidó. Semmi dolgunk vele,nem létezik hidd el.

Válasz erre: A Trianon-szoborcsoport a Szabadság téren az 1920-as években

jezpid — Fri, 16 Jun 2017 21:03:55 +0200

@András Bujnóczki: ugyan ezt gondolom én is!

Válasz erre: Zsidó házaspár a budapesti gettóban 1944 áprilisában

Henri Kellogg — Sun, 04 Dec 2016 12:31:08 +0100

A fényképet Jevgenyij Khaldej (1917-1997), ma már világszerte ismert ukrajnai születésű, a II. világháború idején a Vörös Hadsereghez delegált, ill. annak kötelékébe tartozó fotóriporter készítette. Így a kép nyilvánvalóan nem 1944. áprilisában készült (függetlenül annak Gettón belüli vagy kívüli helyszínétől), hanem a fényképész saját kommentárja szerint a Pest ill. a Gettó felszabadulását követő órákban, vagy annak másnapján. Ennél később már nemigen bukkant volna a megkülönböztető bélyeg célját szolgáló, a zsidónak tekintett magyar állampolgárok számára 1944. április 5. óta kormányrendelettel kötelezővé tett, 10x10 cm méretű sárga csillag viselőjére. (Azonban innen eredhet a fénykép készítési dátumát 1944. áprilisára becslő tévedés.) Ugyancsak Khaldei emlékezései között szerepel a fényképen látható mindkét személy szinte egyformán megdöbbent arckifejezését kommentáló megjegyzés, hogy ő volt az, aki a házaspár tudomására hozta, hogy a sárga csillag viselése immár nem kötelező, majd - bizonyos mértékű hitetlenkedésüket felismerve - maga is segített nekik azokat a kabátjukról lefejteni. Khaldei egyébként számos más szenzációs riportfotó alkotója, többek között a Reichstag oromzatára 1945. májusának első napjaiban vörös zászlót kitűző szovjet katonák fényképé, amely megjelenését követően az egész világot beutazta, és megszámlálhatatlan utánnyomásban mindmáig megmaradt a náci Németország feletti teljes győzelem talán legismertebb szimbólumaként.

Válasz erre: A Hősök tere a 30-as években

Henri Kellogg — Sun, 04 Dec 2016 11:08:08 +0100

Csaknem megfogadtam, hogy kizárólag a politizálást messziről elkerülve teszek itt-ott hozzászólást - a végtelenre nyújtható meddő vitákat elkerülendő - és mégsem tudom megállni, hogy ne idézzem a közismert angol közmondást, miszerint "kár a kiömlött tejbe belesírni." Ha azonban (példának okáért, megannyi mártíromság közül, a Habsburgok által csupán Aradon) kiöntött vérről lenne szó, merem hinni, hogy még a hidegvérűként sztereotipizált angoloknak is elszorulna a szívük. Csak - ha a történelem valamiféle ismeretét is lehet róluk feltételezni - éppen ellenkező irányban nyilvánulna ki részvétük, mint a tisztelt Habsburg-párti (első) hozzászólóé. Hogy valakit pont Ferenc-Jóska szobrának Hősök téri detronizálása tegyen álmatlanná, megvallom, attól még megrökönyödhetetlennek hitt szerénységem is megrökönyödött. De nem magamról szándékoztam beszélni. Hozzászólásom tárgyát nem halottakat ábrázoló, élettelen bronzból formált bálványok, hanem bizonyos élő fák hiánya képezi a fényképen látható Hősök teréről. Ebből a helyzetképből arra bátorkodom következtetni, hogy a felvétel egy 1938-ban kialakult (ill. annál későbbi) állapotot örökít meg. Akkor történt ugyanis, hogy a két ívelő, királyok szobrait tartalmazó építmény és a központban álló Hét Vezér szoborcsoportja közti területről a mindaddig ottlévő - a tér eredeti tervének részét képező - fákat kivágták, hogy helyet adjanak az 1938-ban Budapesten rendezésre kerülő Eucharisztikus Világkongresszus főoltárának. (Ahol pedig tízezrek előtt az egy évvel később XII. Pius pápává választott - mindmáig ellentmondásosan megítélt - akkor még Eugenio Pacelli bíboros államtitkár celebrált misét.) Minthogy a fákat az impozáns, de kizárólag a kongresszus tartamára felállított oltár lebontása után sosem ültették újra, ez a változtatás egyik kulcselemévé vált az eredetileg az Aréna útnál (a mai Dózsa György út) kezdődő Városliget - korábban a Szépművészeti Múzeum, majd a Műcsarnok számára, évtizedekkel később pedig a Sztálin-szobor illetve az azt körülvevő ún. Felvonulási Tér kialakítása céljára feláldozott parkterületekkel együtt egy összefüggő, széles sávot kitevő - "visszaszorításának." Mint az a Városliget "fejlesztési" terveiből közismert (és a köz által erőteljesen ellenzett), a Liget folyamatos csonkítása nemhogy napjainkig tart, de szorgalmazói minden valószínűséggel a jövőben sem fognak kisebb kártékonysággal garázdálkodni. Pedig az egymást követő népszerűtlennél népszerűtlenebb kormányok és kormányzási rendszerek, ha fittyet hánynak is a közérdekre, önnön ellehetetlenülésük késleltetését szem előtt tartva tekinthetnének a főváros, ill. a városok belterületén még meglévő fásított területekre és parkokra, amelyek a közegészség és az attól elválaszthatatlan közhangulat tudományosan bizonyított javítói, méghozzá mondhatni ingyenesen. Emellett szépek, némelyik gyümölcsével, vagy méheket táplálva kimutathatóan hasznos is, sok közülük elél évszázadokig, túlélve háborút, pestist és más emberpusztító kataklizmát, nem kívánva többet, mint olykor egy jó záport vagy esőt, nagyritkán egy belevaló zivatart. De mondom, azt is csak nagyritkán, mert bizonyára a fák évszázados tapasztalatukkal tudatában vannak, hogy a minden águkat és messze ágazó gyökeiket egyaránt maradéktalanul tápláló égszakadás gyakori társutasa a villámcsapás, ami pedig a legszilárdabban álló fának is végzete lehet. Így, bölcsek lévén, legtöbbjük beéri egy-egy olykori esővel. Meglehet, hogy éppen a hosszú életre rendeltetésük és az azáltal összegyűjtött tapasztalatok tartozéka az a magatartásuk is, hogy a fák megingathatatlanul pártatlanok, és földhöz gyökerezettségük dacára is függetlenek. Talán éppen innen ered, hogy rühelli, és amikor csak alkalma nyílik, vágatja ki őket százával a mindenkori hatalom. Mert nem állhatja a hajthatatlanságuk, a függetlenségük merő látványát. A fákat nem lehet talpnyalásra bírni.

Válasz erre: Az Budai "Ifipark" bejárata a 70-es években

Bottyan Vak — Mon, 07 Mar 2016 01:43:56 +0100

Elfogytak a retro helyek Bp-en "is ez kinek es mert jo....??

Válasz erre: Margit Híd Budai Hídfő - HÉV végállomás a 60-as években

czjanos — Mon, 29 Feb 2016 07:31:25 +0100

Egykor innen indult az esztergomi vasút is.

Válasz erre: A Trianon-szoborcsoport a Szabadság téren az 1920-as években

retek. — Thu, 08 Oct 2015 20:04:35 +0200

Négy év telt el, de a trollkodás örök! :-)

Válasz erre: A Trianon-szoborcsoport a Szabadság téren az 1920-as években

András Bujnóczki — Thu, 08 Oct 2015 12:33:16 +0200

@zupasta: Sajnálatos,hogy ilyen személyek mint Te véleményt alkotsz a nemzet érzelmeiről.Az ilyen üresfejű személyeknek, ha ezek a szobrok komikusnak hatnak és számodra nincs mondanivalója,akkor nem érdemled meg,hogy MAGYAR levegőt szívj magadba az ilyeneknek "el is lehet menni".A "a tót nemzet ragaszkodása"-nál lefejelni valami kemény- vagy éles tárgyat kellett volna,hogy szétloccsanjon a fejed,mert fogalmad sincs,hogy a "TRAGÉDIA" bekövetkezése,hány népcsoportnak "címerekbe kapszkodása" okozott fájó emléket, akik MAGYARORSZÁGOT hazájának tekintett és tekint a mai napig.Az érzelmek nélkül élőknek nincs hazája (mert csak szégyelnivalója lehet).

Válasz erre: A Baross tér és a Keleti Pályaudvar 1900 körül

geegee — Sun, 26 Jul 2015 05:30:23 +0200

@HgGina: @JohannesBMF: Haha, közben a barom Rogánék betömték a Ferenciek terei alagutat is...Szóval nincs már mihez hasonlítani se.Ez ám az igazi "fejlődés"...
:-(

Válasz erre: A Várkert bazár a budai Duna-parton az 1890-es években

geegee — Sun, 26 Jul 2015 05:09:00 +0200

Én már a jövőből jövök, hozzátok képest! :-))
Közben befejezték már a felújítást is, át is adták vagy háromszor, jó kis echte ungarische wirtschaft módon...
:-o

Válasz erre: "Őszintén beszélünk hozzátok."

geegee — Sun, 12 Apr 2015 05:40:56 +0200

Jaaa, csak a köcsög blogmotor...Hogy akasztanák fel a bloghus programozókat...

Válasz erre: "Őszintén beszélünk hozzátok."

geegee — Sun, 12 Apr 2015 05:40:12 +0200

Miért nem jelenik meg a kommentem?

Válasz erre: "Őszintén beszélünk hozzátok."

geegee — Sun, 12 Apr 2015 05:39:43 +0200

Rohadt mocskos kommunista Kádárék...Hogy ne tudjon egy pillanatig se feküdni hóttában se.... :-(

Hejjha, hol is tarthatnánk, ha ez az egész szájbaszökött 40 év kimaradt volna, és "csak" a háborús romokból kellett volna újjáépíteni az országot.Vagy mondjuk mint Ausztria, ahonnan 1955-ben kitakarodtak a szovjetek...
:-(((((

Válasz erre: Épül a békásmegyeri lakótelep a 70-es évek végén

hoporty — Wed, 14 Jan 2015 11:47:32 +0100

Érvek és ellenérvek sorakoznak itt a hozzászólásokban. Nincs is azzal baj. A baj csak azzal van, hogy itt is (mint más kommentes oldalakon) jelen vannak a cinikus, már-már rosszindulatú, vagy akár lenéző, megbántódásra okot adó hozzászólások.
Talán eljutunk egyszer oda, hogy az általános iskolában már tanítsák a helyes kommunikációt. Fontos lenne, mivel az internet jóvoltából nem csak elvi társakkal találkozik az ember. Nos... jól elkalandoztam a lakóteleptől. Szóval kikerülhetetlenek a lakótelepek, mivel vannak, mellékes ki, miért és mikor építette. Az egy másik témának a tárgya lehet.
Lehet szeretni és nem szeretni. Lényeg az, hogy semmi esetre sem lenézendők akik ilyen helyen élnek. Nem tetszhet mindenkinek, de van, aki a kényelmesség miatt épphogy szereti.

Válasz erre: Az Adria Hajózási Rt. székháza a Szabadság téren az 1900-as évek elején

tomikgb — Thu, 30 Oct 2014 21:42:21 +0100

@Labrat01: Az eredeti fényképet a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye őrzi, tehát itt lehet érdeklődni. Én jelentősen nagyobb felbontású digitális verziót nem találtam.

@In Motion: fél éve alkunk itt. 3 Auchan kb. 4 km-en belül, kötött pályás tömegközlekedés, Duna-part, kevés "svéd", kirándulási lehetőségek (pl.: térkövezett bicikliút Szentendrére), minden igényt kielégítő egyéb boltok (bicikli, piac, stb.), a lakótelepen belül nincs főút...stb., kíváló ár/érték arány.
Elég sokat mozgok Budapesten, egyik lakótelep sem ér sztem a közelébe sem...

Válasz erre: Épül a békásmegyeri lakótelep a 70-es évek végén

Nathen — Tue, 29 Apr 2014 14:25:11 +0200

Hát, sok ember nincs a világon, aki jobban útálta volna a panelokat, mint én. Családi házban nőttem fel, itt pesten újépítésűt vettem.
Egy cimborámnál voltam először Békáson. Párszor voltam ott, és annyira megszerettem, hogy itt vettem "új" lakást. (1/3 áron:)
A lakásba beleszerettem/tünk, a környéket imádjuk. Komolyan mondom, az újépítésűhőz képet SEMMI hátránya nincs, a családi házhoz képest sem sok, de előnye rengeteg. Aki szerint rossz a közbiztonság, annak nyilvánvalóan semmi köze sincs a való élethez. A környékről csak és kizárólag pozitívan tudok nyilatkozni. (vidékiként!)

Válasz erre: Kedves olvasók!

retek. — Tue, 22 Oct 2013 19:53:30 +0200

Hurrá hurrá. Nem lehetne az a két hét mégis inkább mondjuk két év?

Válasz erre: Kedves olvasók!

Rocko- — Tue, 22 Oct 2013 07:01:44 +0200

éreztem én, hogy nem szabad leiratkozni.
hurré! :)

Válasz erre: Épül a békásmegyeri lakótelep a 70-es évek végén

Reo — Sat, 06 Jul 2013 10:59:22 +0200

Azért gondoljatok már bele emberek, hogy sok ember anno (a mai viszonyokhoz mérten, ahol a törlesztőrészlet simán lehet több mint a minimálbér) szinte ingyen jutott a lakáshoz, ők jó eséllyel nyomorogtak valahol addig.
Gyerekként csak pozitívumot tudok mondani a dologról. Nagyon jó a közösségi élet ha nem vagy túl antiszociális vagy problémás, iskola 2-10 perc biztonságos gyalogút, óvoda szintén. Szülőként -főleg manapság- ez komoly fegyvertény. Szinte semmiért nem kell utazni (kivéve mozi mióta nincs a közelben), és a dunapartot. A töltést űberolni elég nehéz. Higgyétek el, aki nem lakott lakótelepen az ezt nem érti. Jó volt ott felnőni, de nem a lakótelep miatt, hanem mert ott nőttem fel. :) És ez minden lakóhelyre igaz mostly. ;)
Most házban lakunk szép helyen. Ennek is meg van az előnye, de a hátránya is. Néha elég zavaró, hogy most minden "távolabb" van. A barátok, a bolt, az élet.

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

SzZsoel — Fri, 02 Nov 2012 21:03:29 +0100

Nagyon durva! Majdnem 100 évvel ezelőtt van, de úgy néz ki, mintha ma lenne.

Válasz erre: Tabán - Felsőhegy utca valamikor a századelőn

Thu, 18 Oct 2012 08:22:49 +0200

@u-1004:
Megjelent egy nagyon jó könyv róla a címe: Tabán egykor és ma, nagyon sok fotó van benne, többek között a rég és mai helyzettel összehasonlító. Ajánlom a megvételét.

Válasz erre: A Drechsler-palota - a későbbi Állami Balett Intézet - épülete az 1890-es évek elején

Urmanczy — Mon, 17 Sep 2012 21:12:59 +0200

Ennek az elmutyizását is ki kellene vizsgálni! 120 millióból 12 milliárd!
Visszavenni állami tulajdonba!
Börtönbe a bűnösökkel. Teljes vagyonelkobzás a családtagoktól is!

Válasz erre: A Trianon-szoborcsoport a Szabadság téren az 1920-as években

ferosenfeld — Fri, 04 May 2012 14:37:35 +0200

Dávid! Pont te mondod, hogy a bajuszos, szakállas, szőrmekucsmás emberrel ne tudna azonosulni a nép?! Nézd már meg a fajtádat! Nekünk nem lenne baj az azonosulással, mert mi nem az alakokkal azonosulunk, hanem az érzéssel, amit szimbolizálnak. Ha olyan emberek jönnek ki az ELTE-ről, mint te, na akkor nagy bajban lesz az ország, de mi majd teszünk róla, hogy ne legyen baj. Ne felejtsd el Dávid, az országhatár nyitva áll, Izrael vár.

Válasz erre: A Teréz Távbeszélő Központ épülete a 30-as években

Buszvezető — Sun, 29 Jan 2012 19:02:02 +0100

Az origo cikkét belinkelhetted volna :)

Válasz erre: Vége

Till S. Seemann — Sat, 28 Jan 2012 11:41:15 +0100

Ejj. Most hogy nekem meg lenne időm olvasni. Azért valami okosat ki lehetne találni a folytatásra.

Válasz erre: Nagygyűlés a Hősök terén 1957 május 1-én

N Karesz — Tue, 24 Jan 2012 08:53:49 +0100

Nem voltam jelen,mert messze élek Budapesttől.2010 január 21-én sem voltam ott.Mert nem nem voltam párt rendezvényeken.1989 előtt ellógtam,elszöktem vagy egyszerűen nem mentem vonulni.Mi volt az eredmény? Nem volt előreléptetés,nem volt nagy a fizetésem.Túléltem.Alacsony a nyugdijam,mert nem voltam párttag,mert nem támogattam a kádári rendszert.Megjegyzem,hogy Kádárnak is megjött az esze,mert 1968 után jelentősen engedményeket adott a népnek.2012-ben a magyar ember elkezdett ismét hasonlón viselkedni,mint tette 1956 után.Alkalmazkodik a körülményekhez ' Ez az élet'

Válasz erre: A Filatorigátnál található teherpályaudvar és HÉV megálló a 70-es években

provata — Sun, 22 Jan 2012 11:55:23 +0100

A 15 emeletes házból lett fényképezve. A kozepen allo epuletegyuttes reszben megmaradt, bal oldalan talalható a Baumax aruhaz, jobb oldalan a mai szentendrei ut. Az epuletek oldalaban talalhato egy kis henger alaku lőrés. 83-ban koltoztunk oda es akkor mar alig hasznaltak a palyaudvart, egy piszkos elhagyott telep volt. A kaszasdulo hev-allomas mellett haladt el egy odavezeto sinpar amin ritkan megjelent egy regi tehervonat. Egyebkent itt volt az aranypatak regi medre. 2003 ban folytak asatasok a feluljaro alatt ahol egy hidat astak ki.

Válasz erre: Nagygyűlés a Hősök terén 1957 május 1-én

Andráska8 — Sun, 22 Jan 2012 00:34:32 +0100

Na, hát ennyien nem voltak.

Válasz erre: Nagygyűlés a Hősök terén 1957 május 1-én

Venlo — Sat, 21 Jan 2012 23:08:57 +0100

Kíváncsi lennék, hogy Dr. Kicsi Kacsa, no meg fingerbangs hány esztendős, merthogy nem éltek akkor, az is biztos. Én 9 éves kisgyerekként éltem át az 56-os forradalmat. Szüleimtől azonban határozottan tudom, hogy az 1957. május 1-i felvonuláson való részvételre a munkahelyek egyáltalán nem kényszerítették dolgozóikat. A hatalmas, és bizony végtelenül lelkes és örömteli tömeg ÖNSZÁNTÁBÓL ment oda. Mivel a Városliget szélén laktunk, így volt szerencsém az erkélyről mindezt látni. Őszintén szólva se Kádár, se Dobi képével díszített táblát nem láttam a felvonulók kezében. Azt viszont láttam, hogy mindketten (plusz Marosán György és Dr. Münnich Ferenc) élő valójukban ott álltak a dísztribünön. Az egykori péklegény Marosán szenvedélyes hangú beszédet mondott (hogy mit, azt nem tudom, mert gyerek voltam), de a tömeg éljenzett és igencsak éltette a "Munkás-paraszt forradalmi kormányt", meg Kádár Jánost. Az eseményről és a korról bennem ezek az emlékek élnek mind a mai napig.

Válasz erre: Nagygyűlés a Hősök terén 1957 május 1-én

Paul polip — Sat, 21 Jan 2012 22:54:47 +0100

A nemzet gerinctörésének napja.

Válasz erre: A Baross tér és a Keleti Pályaudvar 1900 körül

JohannesBMF — Sat, 05 Nov 2011 17:32:14 +0100

Nagyszerű az oldal ill. a honlap.

Válasz erre: A Baross tér és a Keleti Pályaudvar 1900 körül

JohannesBMF — Sat, 05 Nov 2011 17:21:26 +0100

Osztom véleményem a HgGina nevű kommentelővel. Már régebben el kellett volna végezni a közúti közlekedés földfelszín alá való elvezetését, mint más világvárosok már ezt megtették, a felszínnek visszaadni azt az arculatát, amit a tér kiépítésekor kapott, hajdanán. Nem ok nélkül lett úgy kiépítve. El kell fogadni, hogy elődeink is voltak már előrelátóak, végre el kell vetni a szakemberek fejéből azt a gondolatot, hogy újat alkotni, csak a régi lebontásával lehet megtenni Ez a II.vh. utáni idelógizált építészet kötelező iránya volt. Ha meg megtartottak valamit, azt át kellett formálni a buta ízlésű (vagy épp anélküli)"megmondók" szájaízének. Végre el kellene érni azt, hogy a közösség céljaira tervezett, épített és működő alkotásokat, örömmel tudja mindenki használni, a nap minden órájában. Csirájában kioltani a kisajátításra való hajlamokat (utcalakók, kábítószer árusok, kéregetők, kétes ajánlattevők különbözű "üzleti vállalkozásokra" stb.)
Végre már el kellene készülnie a teljes pályaudvari felújításnak, aluljárokkal (gyalogos, autós [taxi]).

Válasz erre: Vége

macskafaraok — Sun, 18 Sep 2011 17:37:25 +0200

Hianyozni fog,
kár hogy a bloggerek nem huznak sokaig manapsag, kevesebb => Tobb...

Válasz erre: A Józsefvárosi pályaudvar az 50-es évek végén

Théodwyn — Tue, 13 Sep 2011 10:49:35 +0200

Én az itt található szolgálati lakások egyikében lakom. Borzalmas látni, hogy napról napra hogyan pusztulnak le az itt található épületek kívül és belül egyaránt. A hajléktalanok és a környéki szerhasználók átmeneti szállásnak, találkozóhelynek, az erre járók szeméttelepként használják, a sínek között lassan egy spontán arborétum alakul ki. Évek óta megy a civakodás az épületek hasznosítása miatt: Vidámpark, hajléktalanszálló, piacbővítés, bevásárlóközpont. De szerintem előbb fog ránk dőlni, minthogy valamelyik terv is megvalósuljon.
Kár érte, nekem már több mint 20 éve ez az otthonom, itt nőttem fel.

Válasz erre: Vége

Drebin hdgy. — Mon, 12 Sep 2011 12:44:59 +0200

Ez volt az fejezet a GReaderemben, amelyet akkor is elolvastam, ha máshoz nem volt kedvem. Nagy veszteség. Nem lehetne valami kompromisszumról szó? Ritkább frissülés esetleg?

Válasz erre: Vége

Úviusz — Sat, 10 Sep 2011 12:23:51 +0200

neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee

Válasz erre: Vége

Kicsi Kacsa — Sat, 10 Sep 2011 12:04:24 +0200

Én szívesen átvenném. Időm, mint a tenger, kedvem is lenne hozzá. Sajnos az a könyv, amit az előző posztban említett valaki, nincs meg. Képeket levadászni a netről nem egy bonyolult dolog, de itt a szöveg is érdekes volt. Anélkül semmit sem ér.

Válasz erre: Vége

palyi — Sat, 10 Sep 2011 10:45:13 +0200

Kár érte, nagyon érdekes a blog témája! Öröm volt olvasni! Köszi az eddig munkát is!

Válasz erre: Vége

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn — Sat, 10 Sep 2011 09:46:26 +0200

Sejteni lehetett.....

Válasz erre: Vége

tothh — Fri, 09 Sep 2011 14:19:22 +0200

Csak az előttem szólókhoz tudok csatlakozni én is!

Sajnálom, hogy vége, én is napi olvasó voltam...
:(

Válasz erre: Vége

aeidennis — Fri, 09 Sep 2011 11:51:52 +0200

Kár érte, szerintem sokan állnánk sorba, hogy folytassuk, ha lepasszolnád. Mondjuk én mellétenném mindig a mait valahogy így:
@Serrin: +1

Válasz erre: Vége

Serrin — Thu, 08 Sep 2011 16:10:02 +0200

Én is hiányolni fogom...

Válasz erre: Vége

Imiface — Thu, 08 Sep 2011 16:04:51 +0200

Jajj ne már, olyan jó volt... Ilyen régi képeket lehet találni a neten, de itt tök érdekes dolgokat is lehetett olvasni a képeken szereplő helyekről...

Köszi mindent!

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Paradigma — Wed, 07 Sep 2011 20:38:50 +0200

@tomikgb: :-(

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Kicsi Kacsa — Wed, 07 Sep 2011 07:50:50 +0200

@tomikgb: amikor épp van időd, akkor tárazz be pár képet, időzítsed mondjuk reggel 8-ra minden nap, és akkor boldogok leszünk. :)

Válasz erre: Szolgálati közlemény

tomikgb — Mon, 05 Sep 2011 19:38:23 +0200

@Paradigma: Élek még, de úgy tűnik, hogy a blog napi frissítésére egyéb okok miatt valóban nem lesz időm. De ez majd még a napokban kiderül, meglátjuk mi lesz... :(

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Paradigma — Mon, 05 Sep 2011 19:20:02 +0200

ez a blog is kipurcant, lehet törölni a könyvjelzőkből. pedig kár érte...

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Úviusz — Sun, 04 Sep 2011 15:15:10 +0200

lassan elég lesz már a nyári semmittevésből csókolom

Válasz erre: A Józsefvárosi pályaudvar az 50-es évek végén

frankymester — Wed, 31 Aug 2011 19:20:25 +0200

Én annyira sajnálom ezt a pályaudvart. régen mikor kicsi voltam mindig ide mentem anyummal. Mindent megtennék hogy újra működjön a pályaudvar. aláírás gyűjtésen gondolkozom.

Válasz erre: Szolgálati közlemény

aeidennis — Wed, 31 Aug 2011 11:21:40 +0200

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn: Van egy könyv, aminek ugyanez a neve. Ajánlom figyelmedbe, gyakorlatilag ugyanez a blog csak papíron. :) (Mondjuk az én reggeli rítusom is felborult az utóbbi pár hétben)

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Kicsi Kacsa — Fri, 26 Aug 2011 11:10:48 +0200

@Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn:
Végre jó idő van, had nyaraljon! Nekünk meg majd tovább tart egy héttel a fotónézegetés :)

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn — Thu, 25 Aug 2011 13:01:36 +0200

2-3 hétig

Már 4 hete nincs anno!:((((

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Wii — Thu, 25 Aug 2011 00:39:46 +0200

Kedves tomikgb,

Nagyon élvezem a blogodat és lenne egy javaslatom ha nem tartanának ki a képek - a Fortepan gyűjteményben rengeteg kép van az egykori Budapestről, esetleg nem lehetne azokból is használni? A fotók mellett a Te kommentjeid a legfontosabbak úgyis.

Válasz erre: Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

nemethv — Wed, 17 Aug 2011 14:06:16 +0200

Koszi!

Válasz erre: Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

EPERJESSY — Wed, 17 Aug 2011 01:12:49 +0200

@NViktor: Ha jól emlékszem 1885-ben alakult Kolozsváron és az egész Magyarországra kiterjedt.Budapesten kávéházként működött

Válasz erre: Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

EPERJESSY — Wed, 17 Aug 2011 01:07:05 +0200

@EPERJESSY: bocs Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Válasz erre: Az EMKE kávéház az 1900-as évek elején

EPERJESSY — Wed, 17 Aug 2011 01:04:43 +0200

@NViktor: EMKE= Erdélyi Magyar Közművelődéi Egyesült

Válasz erre: Zsidó házaspár a budapesti gettóban 1944 áprilisában

yottagregor — Sat, 13 Aug 2011 17:31:33 +0200

A határozat Szálasiék részérôl 1944 november 17-érôl való, de november végéig tartott a ki- beköltöztetés a gettó területén. Többi adatot lásd fent.

Válasz erre: Zsidó házaspár a budapesti gettóban 1944 áprilisában

yottagregor — Sat, 13 Aug 2011 17:29:44 +0200

A Nagygettó 1944. december 2-től, 1945. január 18-ig létezett. 47 napig. Kiterjedése: Károly
körút - Király utca - Nagyatádi Szabó (ma Kertész utca) - Dohány utca által határolt 0,3
négyzetkilométeres terület.
December 10-én a központi gettó négy - addig nyitott és szabadon járható - kapuját lezárták. Ettôl kezdve zsidóknak csak befelé volt út. 243 épületbe, 4513 lakásba 70 000-nél több embert költöztettek össze. Ide telepítették a város más részein lakó zsidókat is, míg a közel 12 ezer keresztényt kiköltöztették.

Válasz erre: Szolgálati közlemény

tomikgb — Sat, 13 Aug 2011 14:15:02 +0200

@sajt: Azért nem találod, mert idén nem indulhat. Feltétel ugyanis, hogy legyen a blogon márciusi post, a BP Anno pedig Áprilisban indult. :( Szóval ez van, majd max. jövőre, de addig meg nem tartanak ki a képek... :D

Válasz erre: Szolgálati közlemény

sajt — Wed, 10 Aug 2011 00:44:41 +0200

Te is a legrosszabbkor nyaralsz. (Persze, tudom, most van a nyár). Most van a Golden Blog, és nem nagyon találom ezt a blogot, ami pedig a kedvencem.

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn — Fri, 29 Jul 2011 10:07:09 +0200

Várunk vissza!!!
Jó pihit!

Válasz erre: Szolgálati közlemény

szempontpuska — Wed, 27 Jul 2011 06:45:51 +0200

ehhhh... most akkor elmarad az állandó program a reggeli kávé mellől?

Csak aztán el ne felejts viszatérni! :-)

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Kicsi Kacsa — Tue, 26 Jul 2011 18:05:26 +0200

Pedig reménykedtem, hogy minimum egy hónapra előre betárazol 30 képet. Sajnálom.

Jó nyaralást, jobb időt!

Válasz erre: Szolgálati közlemény

Imiface — Tue, 26 Jul 2011 10:35:31 +0200

Addig lehetne Balaton anno!:)

Jó pihenést!

Válasz erre: Szolgálati közlemény

BoomB — Tue, 26 Jul 2011 10:14:04 +0200

Kár, pedig már kezdtem nagyon rászokni :)
Jó pihenést!

Válasz erre: A Lövölde tér az 1900-as évek elején

csodadizőz — Sat, 23 Jul 2011 19:19:38 +0200

Ott sosincs nyár.

Válasz erre: Az Astoria aluljáró építése a 60-as évek végén

Rocko- — Fri, 22 Jul 2011 19:46:52 +0200

csodálatos!

Válasz erre: Metrószerelvény indul az Örs Vezér teréről a 70-es évek közepén.

Kicsi Kacsa — Thu, 21 Jul 2011 15:54:06 +0200

Ez fotoshoppppppp!!!! Nem is így néznek ki a szerelvények!!! Hány órát retusáltad a rozsdafoltokat? :))

Válasz erre: A Budapest Sportcsarnok a 80-as években

Dressmann — Tue, 19 Jul 2011 09:58:13 +0200

Nosztalgiázáshoz ajánlom: @richvar: akor jól tippeltem, kösz.

Válasz erre: Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság székháza a Vigadó téren a századelőn

richvar — Sun, 17 Jul 2011 19:48:02 +0200

@Rocko-: Pontosan. Azért ez kicsit jobban nézett ki.

Válasz erre: Az Állatkert Nagysziklája a 30-as években

L.A. — Sun, 17 Jul 2011 17:16:08 +0200

"A kupolába kívánták elhelyezni azt a víztározót, amelyet a kert fúrt kútjainak vízével töltöttek volna fel, és amely a terület vízellátását biztosította volna. Azonban mire a szikla elkészült, a városi vízhálózat már elérte a Városligetet, így ez feleslegessé vált."

De megépítették és most is benne van: @ferpic: Igazából semmi olyat, ami különösebben meglepő lenne a háború és az állatkert kontextusában: Bombázás, eltűnt emberek, elhullott állatok... A kedvenc szamarát például fasírtként kellett végül elfogyasztania. Ilyenek...

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

csodadizőz — Thu, 14 Jul 2011 19:15:02 +0200

hát igen, szomorú:(( de milyen jó a képen az az autó!:))

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

ferpic — Thu, 14 Jul 2011 18:20:53 +0200

@Cut the Crap: miket?

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

Milyen Feri — Thu, 14 Jul 2011 18:14:36 +0200

@toto92: A nagymamám ott dolgozott akkoriban, durva dolgokat mesélt...

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

Kicsi Kacsa — Thu, 14 Jul 2011 17:27:17 +0200

Azt se felejtsük el, hogy a 2VH alatt az embereknek se volt mit enni, sok állat lett a mészárlások áldozata (zebrák, stb)...

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

toto92 — Thu, 14 Jul 2011 16:54:44 +0200

Az is szörnyű, hogy azért haltak meg állatok, mert egyszerűen nem volt mivel etetni. Nem lettem volna abban az időben gondozó...

Válasz erre: Az Állatkert új főbejárata az 1920-as években

mrbloodbunny — Thu, 14 Jul 2011 15:57:06 +0200

az "alig 15 állat" ez kemény... csak úgy mint az évenkénti 1-1,1 millió látogató!

Válasz erre: Az Állatkert főbejárata a századelőn

csodadizőz — Wed, 13 Jul 2011 09:42:28 +0200

Az egyik kedvenc helyem Pesten:)) Erről a Látványosságok Háza nevű helyről van fénykép vagy esetleg több infó?:))

Válasz erre: A Budapest Sportcsarnok a 80-as években

Gabor Free — Tue, 12 Jul 2011 12:41:57 +0200

anno decibel, ebben voltam Depeche Mode koncerten! :D

Válasz erre: A Budapest Sportcsarnok a 80-as években

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn — Tue, 12 Jul 2011 11:03:43 +0200

Itt se lesz több Jimmy koncert....

Válasz erre: A Várkert bazár a budai Duna-parton az 1890-es években

terasz9 — Tue, 12 Jul 2011 10:52:44 +0200

remèlem, goldenblog-díjat kapsz! nagyon megérdemelnéd.

Válasz erre: A Várkert bazár a budai Duna-parton az 1890-es években

zsanka — Sun, 10 Jul 2011 15:44:08 +0200

@tomikgb: köszönöm! egyébként imádom a blogod:))

Válasz erre: A Várkert bazár a budai Duna-parton az 1890-es években

tomikgb — Sun, 10 Jul 2011 14:18:04 +0200

@zsanka: A képek nagy része a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményéből való: