Állás munka - Utolsó kommentek

Válasz erre: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...

euro_állás — Sat, 07 Jul 2012 15:52:19 +0200

Igen, mert megéri

Válasz erre: Miért nem kellek sehová?!

michael84p — Wed, 02 Nov 2011 18:08:36 +0100

Jó kis összefoglaló, valóban igy van. Egy komolytalan, helyesirással teli cv, mi mást tűkrözne a gazdájáról mint komolytalanságot, megbizhatatlanságot.

Válasz erre: LegJOB(B)

alexander77 — Fri, 04 Mar 2011 17:00:26 +0100

A mi szolgáltatásunk esetében sokszor előfordul hogy az alkalmazott gyakorta csak a bevételt nézi és nem pedig a kiadást és egy bizonyos idő elteltével mohó lesz és megpróbál saját zsebre dolgozni.

Válasz erre: Váltanál munkahelyet?

alexander77 — Fri, 04 Mar 2011 16:54:53 +0100

az ember jellemétől szerintem sok függ mer e kockáztatni a mai világban nem úgy van csak mohon többet akarok

Válasz erre: LegJOB(B)

H.EszterCsillag — Tue, 22 Feb 2011 22:02:33 +0100

Jó a cikk!

Válasz erre: Megkülönböztetve - avagy hátrányos helyzetben a kölcsönzöttek

tanácsadó? — Wed, 24 Nov 2010 11:47:13 +0100

Munkaerő-kölcsönzés?A munkaadó átadja a dolgozóit,ezzel mindenféle rá háruló munkajogi esetleges problémát is.Majd jön aHR-Tanácsadó/aki futólag ismeri a dolgozót/megoldja a dolgozó munkaviszonyának,megszüntetését,papíron minden rendben cím szóval,a munkaadó hátra dőlhet,minden rendben.És az ember?Ma már az nem számít.Sajnos mese a hirdetés,stb....egy kis mosodáról szól minden.

Válasz erre: LegJOB(B)

mittau — Sat, 13 Nov 2010 18:31:37 +0100

Szerintem meg kellene szüntetni ezeket a társaságokat szüntetni. Egymástól veszik a hirdetéseket, válaszok nincsenek. A mai világban legalább egy kör e-maillel tájékoztathatnák a jelentkezőt, hogy nem Ő nyerte az állást. Az interjúztató alap kérdésekre sem tud válaszolni (mennyi a fizetés, mi a feladat, hány órát kell dolgozni, stb. Elég lenne egy-két hirdető, főként saját cégek hirdetései. Intelligencia kérdése, hogy én adott esetben elküldöm az önéletrajzomat, válasz soha nem érkezik. Ennek oda-vissza kellene működni. Vannak még a diszkriminatív kérdések: van-e gyermeke, ha felnőtt, akkor hol dolgozik, stb. Ezek nem tartoznak az interjúztatóra, magánügy.

Válasz erre: Állás – diszkriminálva vannak a magyarok

drcambridge — Thu, 14 Oct 2010 13:49:26 +0200

Dehogy veszik komolyabban, sőt!
Csupán egy lovagias nemzet vagyunk. Minden külföldit esetlenként, már-már fogyatékosként kezelünk.
Ezért aztán ha a vonal túloldalán erősen töri a nyelvet az emberke, segítünk. Jobban, nagyobb lelkesedéssel segítünk, mint azt honfitársainkkal tennénk.

Válasz erre: LegJOB(B)

Bezzeg Szilvia — Mon, 06 Sep 2010 09:44:43 +0200

@grafogizi:

Osztom a véleményed! Minden pozíció meghirdetése előtt a döntéshozó(k)nak fel kell(ene) tennie a kérdést: mi a keresés oka.

A csalódások és az anyagi nélkülözés együttesen alapot teremtenek ahhoz, hogy az álláskereső a célirányt tévesszen.

Válasz erre: LegJOB(B)

Grafogizi — Sat, 04 Sep 2010 11:21:12 +0200

Tapasztalatom szerint a probléma ott kezdődik, hogy mielőtt egy cég meghirdeti az állást, alaposan át kell (kellene) gondolni, hogy pontosan mi lesz a fölveendő kolléga feladata.

Sok helyen (főleg kisebb cégeknél) még ez sem igazán körvonalazott, csupán azt érzik, nem győzik a munkát, kellene valaki, aki besegít.
Ilyen előzmények után persze nem könnyű pontosan megfogalmazni az elvárt tulajdonságokat.

A dolog másik oldala pedig az, hogy sok munkát kereső (talán éppen a föntiek miatti negatív tapasztalatainak következtében) egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy a kiírásban szereplő tulajdonságoknak megfeleljen, csak jelentkezik mindenhova, "egyszer majd csak bejön" alapon.

Így azután, valóban nincs könnyű dolga annak, aki a "megfelelő" embert szeretné kiválasztani a rengeteg jelentkezőből.

Válasz erre: Szemét HR-esek?

Kimmel Emese — Fri, 27 Aug 2010 16:22:29 +0200

Ehhez kapcsolódik a @GabAndras:

Köszönöm :) A pozitív életszemléletem visz előbbre :)

Jó lenne látni, hogy az emberek hisznek magukban… Reálisan és őszinte meggyőződéssel. Ehhez önbizalom és a másik oldalról (munkahely, barátok) megerősítő visszajelzés kell(ene).

Profi szakember ki tudja azt is szűrni, mi a valóság és mi az, amit a másik fél gondol magáról. :)

Válasz erre: Szemét HR-esek?

Bezzeg Szilvia — Fri, 27 Aug 2010 10:02:50 +0200

@Nagy Krisztina "Vérnyúl":

Igazad van, a jóról kevesebbet hallani. Magyar mentalitás?
Azok a pályázók, akikkel találkozom, tesznek pozitív visszajelzést felénk :)

Ideálisnak tartom, ha a lehetőséghez mérten kap őszinte visszajelzést a pályázó. Ehhez benne is kell nyitottság. Hiába tartasz egy tükröt valaki elé, ha torznak látja abban a képét. Sokat számít a közlés módja, beszélgetés hangulata is.

Nem akarok ennyire elkanyarodni: ha több helyről kapnának a pályázók visszajelzést, másképp viszonyulnának ők is.

Válasz erre: Szemét HR-esek?

GabAndras — Wed, 25 Aug 2010 22:18:48 +0200

Tetszik a hozzáállásod és a pozitív gondolkodás módod. Mellesleg meggyőződésem, hogy valóban érzi a másik fél mennyire akarja a másik az állást és hogy mennyire hisz magában. Egy idősebb ember is ki tudja szűrni ezeket az ismérveket, plána egy profi HR-s.

Üdv, András

Válasz erre: Miért nem kellek sehová?!

Bezzeg Szilvia — Wed, 25 Aug 2010 10:27:01 +0200

@blindhorse:

Kedves Blindhorse!

Jómagam is tartoztam már az álláskeresők táborába. :)

A "néhány gondolat újrafogalmazása sikeresebbé fog tenni" alatt minimális korrektúrát érettem és értek.
Ez néhány, az megpályázni kívánt állásoknak megfelelő önéletrajz elkészítését jelenti.

Ahogy fogalmaz, vannak "flegma félisten" HR-esek és ugyanilyen pályázók is...

Válasz erre: Miért nem kellek sehová?!

blindhorse — Tue, 24 Aug 2010 21:26:26 +0200

Kedves Szilvia!

Remélem nem túl megkésett a hozzászólásom.
Gyakorlatilag minden "karrier-portálon" találkozni hasonló tanácsokkal.
Mit ne, mit igen, hogyan, miért... ja(!,)igen: a zárómondat minden esetben a "csináljuk másképp".

Nos, felmerül a kérdés, volt már a Földön olyan HR-es akinek szöget ütött a fejében, hogy álláskereső emberek naponta akár 5-10 helyre is jelentkeznek? Most komolyan elvárjuk, hogy minden egyes jelentkezésnél pattanjon ki az isteni szikra a delikvens fejéből? Pláne úgy, hogy az emberek többsége egy átlagos munkahelyre jelentkezik és nem NASA űrhajósnak?! Pluszban teszi ezt mondjuk már fél éve sikertelenül.Az általánosan megfogalmazott elvárások zöme jogos, de helyenként irreális és életidegen.

Régóta kísérem figyelemmel (időközönként aktív álláskeresőként) a hirdetéseket és az Önéhez hasonló ajánlásokat is.Számtalanszor maga a HR-es kolléga inkompetenciája a gátja a megfelelő munkaerő megtalálásának.Tudom rengeteg tapasztalatot és komoly készségeket kíván meg ez a feladat, de Magyarországon ehhez csak kevesen tudtak felnőni.

Félreértés ne essék, hasznos és minél több helyen elérhetőek ezek a tanácsok annál jobb, de ideje volna a "másik oldalnak" is hasonló kritikákat megfogalmazni, tükörbe nézni, mert számtalan esetben csak a flegma félisten megjátszásáig jutnak el a kedves kollégák.Sajnos.

Válasz erre: Lapos vagy nem lapos?

Kata74 — Wed, 11 Aug 2010 15:57:27 +0200

Érdekes cikk!! Magyar KKV-nál vagyok HR-es. Sok problémánk van az állandó fluktuáció miatt. Persze a bevételünk is egyre csökken. A főnök támogatja a jó ötleteket, ha szakmailag megnyerjük. Felvetem neki ezt a kutatást.

Válasz erre: Miért nem kellek sehová?!

Bezzeg Szilvia — Wed, 11 Aug 2010 09:01:22 +0200

Kedves András!

Köszönöm! Az egyedi, illetve más valóban felüdülést okoz - ha pozitív értelemben más.
Rengeten önéletrajzot láttam már. Volt köztük átlagos, átlag alatti és feletti.
Az egyediséggel és a kitűnni vágyással óvatosan kell bánni, mert könnyen kiválthat a felüdülés helyett rémületet.

Szilvia

Válasz erre: Miért nem kellek sehová?!

GabAndras — Tue, 10 Aug 2010 19:47:07 +0200

Kedves Szerkesztő!

Jól összefoglalta a legfontosabb tényezőket. Talán csak egy szót hiányoltam a cikkéből a MÁS szót. Ne féljünk másnak, egyedinek lenni. Csak képzeljük el, hogy több 100 önéletrajz közül, ha jön egy másmilyen, mekkora felüdülést okoz az olvasónak.
Üdv, András
@vasarnap329:
Bízom benne, ennek az az oka, hogy nem mindenki szereti világgá kürtölni segítő szándékát.

Itt is olvashatsz adománygyűjtésekről:
Feleezettől függetlenül az egyházi ünnepek rendje... a böjtölés és a vigadozás ideje...
De valóban igaz, hogy a belső harmónia, a lélek rendje a szívünk díszbe öltöztetése a legfontosabb.
Frissen láttam az Avatar c. filmet a héten, de a természettel való együttélés is ebbe a gondolatmentbe illik...

Válasz erre: Hajsza az életben maradásért

Niki75 — Fri, 02 Apr 2010 15:41:01 +0200

Szerintem a mi megoldásunk az lehet, ha találunk valamit, ami maximálisan kikapcsol. És arra muszáj rendszeresen időt szánnunk. Nekem mondjuk ilyen egy jó film, moziban megnézve, vagy egy jó kiállítás - ezek ki tudják zárni a külvilágot, és az ember ezáltal kicsit kiszakad a mókuskerékből. Van olyan ismerősöm, felsővezető, aki gürcöl egész évben, és évente egyszer elmegy valami extrém helyre, egyedül. Mondjuk hegyet mászni. Szerintem a nyugati embernek ez lehet a megoldás. Persze kérdés, hogy talál-e olyan dolgot, ami valóban kikapcsolja, és szán-e erre valóban időt...

Válasz erre: Hajsza az életben maradásért

bezzegszilvia — Fri, 02 Apr 2010 12:32:57 +0200

@rilievo:
Köszönöm az építő hozzászólásodat! Nem érzek benne negatív kicsengést. :)
A keleti kultúra integrálása a nyugati eszmébe (és fordítva) nehezen valósítható meg, de talán nem is lehetetlen.
Mi jelenthet tartós és valós megoldást? A választ én magam se tudom... Azt gondolom, először magunkba kell nézni, megtalálni és felismerni azokat az értékeket, eszméket, igényeket, amelyek fontosak számunkra, s amennyire ez lehetséges, az életünket ennek megfelelően alakítani. Első lépésként tegyük meg, hogy szánunk magunkra is időt. Ennek nem kell persze nárcizmusba átcsapnia ;)
Ha naponta teszünk magunkért, elégedettebbek leszünk. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Az apró örömök épp úgy fontosak. Aki elégedett(ebb) önmagával, az mások felé is az lesz :)

Válasz erre: Hajsza az életben maradásért

rilievo — Fri, 02 Apr 2010 11:55:49 +0200

Alapvetően tetszett a cikked, mert lényeges problémát feszeget, ami tönkretesz bennünket, s nem lehet egy „ja, tényleg!” röpke felismeréssel megoldani. De hagy legyek egy kicsit pesszimista (vagy inkább: realista). Amiről itt szó van, s alternatíváját nyújthatná a eltorzult nyugati életszemléletnek, az a keleti filozófiák és mentalitás, amelyek a maguk valójában nem hiszem hogy vonzóak és érthetőek a számunkra. A legtöbbször csupán arról van szó, hogy ezeknek egy a nyugati ember számára is emészthetővé tett kivonatát kínálják megoldás gyanánt. Az ember ilyenkor örül, hogy milyen jó és mennyire más, de többnyire csak fűszerezni akarja vele megszokott életszemléletét. Vagyis a mélyben ugyanazon céloknak szolgál csak egy kicsit másként – mondjuk egy picit lassabban szalad a mókuskerékben. Annál mélyebben van ez az egész konfliktus, hogy egy kis gondolkodásmód-frissítéssel orvosolni lehetne. Elég ha csak magunkra nézünk (nyugati civilizációnkra). Pedig régóta ismerjük már ezeket a gondolatokat. Nem oly rég Popper (a pszichológus, Sárival a keletkutatóval készült közös műsorban) elmondta, hogy meggyőződése, hogy a nyugati kultúra nem képes magáévá tenni a keleti eszméket, egyszerűen nem jelentenek megoldást a számára. Ezek a gondolatrendszerek nem megoldások a MI életünkre, ezek a valósághoz való teljesen más viszonyulásból fakadnak. Számomra vonzó gondolatok egyébként, hogy például „lényünk közepén örök béke van”, vagy „a bennünk lakó Isten” de mondja meg nekem valaki: érteni és élni is képes e szavakat? A nyugati civilizáció a szavak igazságtartalmába, vetett hitét is feladta. A hasonló kijelentésekkel valójában a jelentés illúzióját teremtjük meg csupán, vagyis magunkat is becsapjuk. Gondoljunk bele: milyen objektív realitásra utaló jelentést hordoznak e szavak a számunkra, milyen bizonyosságot? Merthogy az lenne képes valósággal megváltoztatni életünket, nem a szavakkal való játék. Valaki nagyon találóan szemantikai misztikának hívta ezt, Popper egyszerűen „filléres misztikáknak”. Ezek érzelmeket és élményeket kínálnak, ami persze lehet nagyon intenzív is, de nem erre van szükségünk. Ennél több kellene. Valódi megoldás kellene. Nem szaporítom tovább a szót, s egyáltalán nem negatív hangot akartam megütni, épp ellenkezőleg, arra szeretnék utalni, hogy a baj mélyebben van, olyannyira, hogy az említett pszichológus a kérdésre, miszerint mi lenne képes a nyugati kultúra hanyatlására megoldást nyújtani, csak széttárta a kezét…

Válasz erre: Hajsza az életben maradásért

Ketszeri — Thu, 01 Apr 2010 21:09:45 +0200

Csak egyetérteni lehet!

Fight clubot idézni kicsit gáz, mégis:

You're not your job.
You're not how much money you have in the bank. You're not the car you drive.
You're not the contents of your wallet.
You're not your f*ing khakis.
You're the all-singing, all-dancing crap of the world.

Azért ne gyújtsátok fel a lakásom :))

Válasz erre: Hajsza az életben maradásért

bezzegszilvia — Thu, 01 Apr 2010 21:07:29 +0200

@Váraljay Gabriel:
Köszönöm, Gabriel! :)

Válasz erre: Hajsza az életben maradásért

Váraljay Gabriel — Thu, 01 Apr 2010 20:01:16 +0200

Jó cikk! Nem tudok mit hozzáfűzni. Így van jól, ahogy van. :-)

Válasz erre: Állás - majd ha nyugdíjas leszel

Pártmentes — Thu, 25 Mar 2010 09:05:51 +0100

Visszatérve (bocs), azoktól a nyugdíjasoktól nem sajnálom a munkát, akik a létminimum nyugdíjat kapják, s nem a fényes életkörülményes rezsi kifizetésre - megélhetésre dolgoznak.

Válasz erre: Állás - majd ha nyugdíjas leszel

Pártmentes — Thu, 25 Mar 2010 09:00:30 +0100

@Strici: Így igaz írtam is a hozzászólást.

Válasz erre: Állás - majd ha nyugdíjas leszel

Pártmentes — Thu, 25 Mar 2010 08:58:08 +0100

Sricinek igaza van! Én is ismerek olyat, akinek 130 ezer a nyugdíja, ( sőt a feleségének is hasonló )
jó módban élnek, és mégis FEKETE MUNKÁBAN magas órabérért foglalkoztatják, mint kisegítő felszolgáló.
Sőt Ő a levezénylő, nem az üzletvezető az esküvőkön.
Sza...l dolgozik, 1 asztalos, de ő a megbecsült.

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

Hunter Milo — Sun, 28 Feb 2010 23:27:22 +0100

Én a "get the job done" típusú ember vagyok - nem érdekel ki hányszor nézi meg a privát e-mailjeit, ha a munka megvan. Mindenhol van egy határ viszont... De tényleg nem mindegy, hogy kis cégről, vagy nagyobb szervezetről beszélünk, mekkora a csapat, kik és milyen munkakörben dolgoznak ott. Szerintem a vezető, és a csapat egyaránt kulcsfontosságú a dologban. Ha a vezető elnéz egy rossz teljesítményű kollégát (az egy szinten dolgozók hajlamosak falazni egymásnak de jobban is látják ha kilóg a lóláb), akkor az demoralizálni fogja a többieket is. A vezető feladata, hogy ezt kezelje, a többieké meg az, hogy jól működő, és a közös érdeket szem előtt tartó csapatként működjenek, azaz ne tolerálják azt, ha valaki visszahúzza őket.

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

bezzegszilvia — Mon, 15 Feb 2010 16:33:47 +0100

@cherry30:
Köszönöm, hogy megosztottad a véleményed!

A kötelező, óránkénti szünet elméletileg tartható, de a gyakorlatban vagy nincs rá lehetőség vagy a dolgozó, hogy haladjon a munkával, nem veszi igénybe.

Egy biztos: a szünetek feltöltik az embert és jobban megy a munka :):)

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

cherry30 — Mon, 15 Feb 2010 15:17:47 +0100

@vasarnap329: szerintem meg lehet találni az egészséges egyensúlyt. Ha a főnököd a friss levegőt nem biztosítja az irodán belül,[ablak,szellőző] akkor nem mondhat semmit. :) Na jó viccet félretéve: a munka törvénykönyve rendelkezik a munkaközi szünetekről. Akármilyen szőrösszívű is egy főnök tudja, hogy nem lehet 8-16-ig úgy dolgozni, hogy közben nem tart szünetet az ember.
Irodistáknak egyenesen kötelező óránként 5-10 percre kiszakadni a munka monotonitásából és kicsit megmozgatni végtagjaikat.
Észrevettem, hogy amikor nem dohányoztam, akkor is 1-2 óránként 5-10 perc szünetet tartottam, ami jó volt, mert ekkor volt időm átgondolni a napi teendőket, kinyújtóztattam a lábam, stb... Ráadásul a többiekkel is lehet pár szót váltani.
Szerintem nem szabad a "felfrissülést" lógásként felfognia senkinek, mivel nem vagyunk egyformák. Van aki tud úgy dolgozni, hogy bír egész nap ülni a gép előtt minimális megszakítással (mosdó, étkezés), de van olyan is, akinek szüksége van a maximális munkaközi szünetekre, mert mondjuk nem szeretne aranyeret kapni az állandó üléstől.... a főnököt többek között amúgy is az érdekli, hogy eredmények legyenek, nem? Ha pedig jönnek az eredmények, szerintem mindegy ki mennyi munkaközi szünetet tart.

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

vallalkozasiotletek.com — Sun, 14 Feb 2010 01:59:06 +0100

@Intima

„Szerintem távmunka ma még Magyarországon nem nagyon létezik, vagy nem bevett szokás.”

Sokak számára nyitott kapu, azon szakterületek, ahol nem feltétlenül fontos a személyes jelenlét kiválthatók. Te pölö megkérdezted az alkalmazód, tettél egy kört? ;)

Tovább megyek, szerintem pont ma van lehetőség a kiszervezések korában, hogy bevállalj olyan feladatokat, melyek a munkaadód számára nyűg, túl gépies, és automatizálható, adott esetben vagy nagyon specifikus tudást, kompetenciát igényel, mint mondjuk adatbázis kezelés, nyelvismeret, Vagy pont, hogy nem igényel szinte „semmilyen” tudást adatgyűjés, bevitel kiértékelés, sajtófigyelés…

„Előnyök:
- önálló időbeosztás…”

OK! De azt is szögezzük le, nem mindenki alkalmas erre, még ha adott a tudása, a képzettsége, képességei… akkor sem feltétlenül!

És a lényeg, most jön, itt nagyon belecsaptál a lecsóba! ;) Erről van szó….

„Távmunka címszó alatt ma szinte csak MLM-es, piramisos "munkákat" „

Igen itt vét nagy hibát, aki távmunkát keres, és ezt írja be a keresőbe! Ahelyett, hogy relevánsz, szakmát, szakkerültet, képességet, tevékenységet keresne!

Ha távmunkát keresel ilyesmiket, írj a keresőbe:

- szakképesítésed, képzettséged, kompetenciáid, érdeklődési köröd
- tanácsadó, elemző, grafikus, xy szakértő, értékesítő, tanár,
- telemarketing, adatbázis-kezelés, felügyelet, adatbevitel,
- pénzpiac, analitika, ügyvitel, HR, motiváció, PR,

Taubert István!

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

vallalkozasiotletek.com — Sun, 14 Feb 2010 01:37:29 +0100

@TaLány,
"NAGYON NAGYON örülnék annak, ha több ilyen lehetőség lenne."

Teremtsd meg a lehetőséged!!!

"reklámszöveg-írás"

Regisztrálj a twiterre! és építsd okosan magad, add el magad! ;)

Taubert István
ui: @profitgenerator -ként a twitteren megtalálsz, ha gondot okoz a kezdés, kiált és állok rendelkezésedre!

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

vasarnap329 — Sat, 13 Feb 2010 20:02:30 +0100

@cherry30: a dohányosoknak max 3 cigi 8 óra alatt? belátom, dohányosnak ez nehéz lehet. viszont én, mint nemdohányzó mit kapnék, ha közölném a fönökömmel, hogy ma 3 alkalommal fogok 10 percre kimenni az irodából friss levegőt szivni? a nemdohányzók szemszögéből ez lógásnak tünhet......

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

cherry30 — Fri, 12 Feb 2010 20:35:59 +0100

@vasarnap329:

Nekem van ötletem, méghozzá elég hatékony.
Megtörtént, hogy egy időben egyszerűen megcsömörlöttem a munkától, és a napi feladatok helyett, sokszor elinterneteztem az időt. Emiatt állandóan túlórázhattam, ráadásul az eredményeim is romlottak. Nyilván a főnökömnek szemet szúrt a dolog, és kitalálta, hogy 1-2x kötelező beülnöm hozzá az irodába dolgozni. Hát az annyira kellemetlen volt, esküszöm vergődtem, mint hal a pocsolyában. Iszonyú ciki volt az egész, észhez is tértem rögtön, és nem volt kérdés hogy a jövőben mivel fogom tölteni az időmet munkaidőben. CSAK MUNKÁVAL!!! Pedig egyébként egy rossz szót sem szólt. Csak figyel. Picit magamból kiindulva, ha ugyanez más kollégámmal esett volna meg, biztosan nem gondoltam volna megleckéztetésre, mert nem az én hatásköröm. Lehet „bántani” meg a háta mögött beszélni, de mit old meg?
Az hogy valakinek nincs meg az az egészséges tudata, hogy munkaidőben munkával kell foglalkozni, lehet a főnök/rendszer hibája is, hogy nem ösztönzi megfelelően az illetőt. Nem egy céget ismerek, ahol a dohányosoknak napi 3 szál cigit engedélyeznek max, vagy az internetet lekorlátozzák (se MSN, Skype, iwiw), vagy pl. a magán mobilokat bent kell hagyniuk az öltözőben, és csak nap végén, vagy max ebédidőben nézhetik meg. Ezek durva korlátozásnak tűnnek, de mégis annyian dolgoznak így, hogy el sem hittem, mikor hallottam róla.

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

vasarnap329 — Fri, 12 Feb 2010 12:52:53 +0100

biztos kinlódás lehet nekik is mindig úgy tenni, mintha.... és hiszem (remélem) hogy hosszú távon mindenki elnyeri méltó büntetését és kiderül ha valaki hosszú távon nem dolgozik
viszont van valakinek ötlete arra, hogy az ilyen nemdolgozókat, akik helyett mi huzzuk a szekeret, hogy lehet megbökni, figyelmeztetni, vagy valahogy megleckéztetni? vagy hogy lehet ilyenkor a saját bosszúságomat hatékonyan levezetni?

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

focispan — Fri, 12 Feb 2010 10:58:07 +0100

@bezzegszilvia: Határozottan nem, csak muszáj volt elsütnöm :)

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

bezzegszilvia — Fri, 12 Feb 2010 10:45:37 +0100

@focispan:
Úgy véled, ez így jó? ;)

Válasz erre: Szex sms-ezés munkaidőben

focispan — Fri, 12 Feb 2010 10:40:13 +0100

Akik a vonal másik felén vannak, ők is munkaidőben csinálják, mégsem bántja őket senki :D

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Kontárblog — Thu, 11 Feb 2010 22:18:02 +0100

@$Norbert$: hát én ismerek jópár embert,aki informatikusnak nevezi magát, és olyan a honlapja, blogja,hogy körberöhögik hangosan az emberek

Válasz erre: Lesz fekete leves?

agocs — Thu, 11 Feb 2010 07:41:28 +0100

@bezzegszilvia: Köszi! :)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 19:54:12 +0100

@faragodg:
Első olvasatra másképp értelmeztem. :) Ezek szerint te/ti is azt tapasztaljátok, hogy van erre az igény.

A motivációval kapcsolatban azt gondolom, valóban vannak olyanok, akiket csak az anyagi érdek ösztönöz.
Szerencsére sok ellenpéldával találkozom :):)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 19:51:17 +0100

@agocs:
Sajnálom :( Bízom benne, hogy Téged ez nem fog érinteni. Ha mégis gond lenne, keress meg! ;)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

faragodg — Wed, 10 Feb 2010 17:00:12 +0100

@bezzegszilvia: Újraolvasva a hozzászólásomat félreérthető egy kicsit. Mi coacholunk, segítünk stratégiát újjáépíteni, és vannak akik azért fodulnak hozzánk, hogy csak mentsük meg őket.

Teljesítménybérezés: azt hiszem bár ez a téma örök, már régóta van rá válasz. A teljesítménybérezés a legtöbb esetben a mechanikai feladatok esetén jelent érezhető teljesítménynövekedést. Az összetett szellemi hozzájárulást igénylő munkák esetén a teljesítménybérezés rontja a hatékonyságot. Legrövidebben erről a témáról Daniel Pink: @bezzegszilvia: Szia! A fő cél, Budapesten ügynökségnél dolgozni.
Írok neked twitteren

Válasz erre: Lesz fekete leves?

agocs — Wed, 10 Feb 2010 15:44:33 +0100

@bezzegszilvia: Hogy őszinte legyek eszembe sem jut, hogy lehet, hogy csak 2 hónapig tudok itt dolgozni. Egyet túléltem, elég komoly volt látni, ahogy egyesével tiltódnak ki az emberek a rendszerekből. Akikkel X éve együtt dolgoztam. A munkámban nem érint. Körülöttem sokan nehezen viselik, én nem foglalkozok vele. Nincs értelme. Úgy lesz, ahogy lesz. :)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Grafogizi — Wed, 10 Feb 2010 14:18:24 +0100

@bezzegszilvia:
Köszönöm, remélem, nem okozok csalódást! ;)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 14:07:17 +0100

@Barna László:

László, milyen területen keresel munkát? Hátha tudok segíteni.... ;)

Ha aktív kereső vagy, s jelenleg nincs állásod, akkor minél több helyre juttasd el a szakmai anyagod, álláskereső portálokra tedd fel az életrajzod, és a bevált állás portálok mellett nézz szét olyan cégek honlapján, ahol szívesen elhelyezkednél.
Persze lehet, hogy ezt az utat követed most is ;)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 14:04:56 +0100

@grafogizi:
Kedves Gizi!

Örülök, hogy hasonló véleményen vagyunk! Szívesen veszem a jövőben is hozzászólásaidat. ;)
A blogodon nagyon érdekes témákat találtam, el fogom olvasni a cikkeidet! :)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Barna László — Wed, 10 Feb 2010 13:26:05 +0100

Nálam aktuális a kérdés, hiszen beadtam 1-2 potenciális helyre a jelentkezésem.
Nagyon remélem, a HR-es lányoknál átsüt a személyiségem, és eljutok a személyes interjúig, ahol szóban bizonyíthatok, és a nyitott pozíciót én zárhatom le :)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Grafogizi — Wed, 10 Feb 2010 12:34:12 +0100

Grafológusként azt látom, hogy végre kezdenek rájönni a vállalkozások arra, hogy egy új munkaerő fölvételénél nem az a legfontosabb, hogy olcsó legyen, de még csak nem is a képzettsége (papírok), hiszen ez viszonylag könnyen pótolható, ha van hozzá affinitása a jelentkezőnek, hanem sokkal inkább az adott munkakörhöz passzoló személyiségjegyek, a rátermettsége, a rugalmassága, a fejlődési kedve, stb.
Ez persze jó hír nekem is. :)
De azt gondolom, ha a "megfelelő ember van a megfelelő helyen", csak az lesz igazán kifizetődő a cég számára is.
Végül is az a cél, hogy mindenki elégedett legyen!

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Komáromi Miklós — Wed, 10 Feb 2010 12:32:01 +0100

@bezzegszilvia:

Huuu... van erről egy működő elmélet, de az túl hosszú itt, hogy kifejtsem - és nem is tőlem származik.

A Jólét mindenütt jelen van, viszont rajtunk múlik mit fogadunk be - ez kicsit spirituális és látszólag nincs köze a témához. De csak látszólag!

Sok esetben nem a kemény munka hozza meg a gyümölcsöt. Hány olyan embert látunk, akik rengeteget dolgoznak, mégsem jutnak előre és vannak olyanok akik kettőt csettintenek és bejönnek a dolgaik.
Miért? Mert rá vannak hangolva arra amit akarnak. Nem a hiányból indulnak ki, hanem pontosan tudják mit akarnak és minden idegszálukkal látják, mitöbb ÉRZIK az örömteli befejezést.

Ajánlok egy könyvet erről:
@faragodg:
Mi is ezt az elvet követtük :) Az új helyzet új alkalmazkodást kívánt meg, de ettől leszünk a versenytársaktól -jó értelemben véve- eltérőek. A személyes fejlődésünkhöz is nagyban hozzájárul az új alkalmazkodások elsajátítása.

Örömmel hallom, hogy nálatok az idei a coaching és a stratégiai újjáépítés jegyében fog zajlani! :)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 11:58:16 +0100

@Komáromi Miklós:

Miklós, a teljesítménybérezés véleményed szerint minden munkakörben alkalmazható megoldás? Kíváncsi vagyok, hogy gondolod! :)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 11:56:47 +0100

@agocs:
Sajnálom, hogy nálatok elbocsátási hullám kezdődik. Mennyire érzed biztosnak a helyed, illetve hogy éled meg ezt/ezeket a szituációkat? Hogy hat ki a munkára és a többi kollégával való együttműködésre-kapcsolatra ez?

Válasz erre: Lesz fekete leves?

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 11:52:55 +0100

@$Norbert$:

Norbert a meghirdetett pozíciókból tünhet így. Én azt látom és tapasztalom, hogy személyiség és a tapasztalat az első. Ha ezek alapján megfelel egy jelölt (pályázó, álláskereső), akkor a végzettség tekintetében tud rugalmas lenni egy vállalat. :)

Neked, illetve az olvasóknak van ellenkező tapasztalata?

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

bezzegszilvia — Wed, 10 Feb 2010 09:14:42 +0100

Kedves Intima!

Köszönöm, hogy megosztottad a tapasztalatodat és a távmunka előnyeiről és hátrányairól egy valós képet vázoltál! :-)

Szomorúan tapasztaltam én is, hogy a távmunka alatt az otthonról történő összeszerelés, borítékolás és MLM-es munkákat találhatók :(

Bízom benne, hogy a klasszikus értelemben vett távmunka előnyeit mihamarabb felismerik a vállalatok!

Az elismerést köszönöm! :):)

Válasz erre: Lesz fekete leves?

faragodg — Tue, 09 Feb 2010 19:28:03 +0100

Az úttörők már elmozdultak tavaly első félévben. Mostanra már a jók is eszméltek, és már elindították a humán erőforrás projektjeiket. És lassan a középszerűek is eszmélnek, de ők lassan. A szerencsések pedig még mindig azt nézik, hogy lefele mennek a dolgok, és csak későn fognak eszmélni. Nálunk az idei év egyértelműen a coaching, stratégia újjáépítés, és a mentsetek meg légyszi éve lesz.

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Komáromi Miklós — Tue, 09 Feb 2010 18:24:08 +0100

Szerintem egyre inkább a "teljesítménybérezés" felé fog eltolódni a piac, és ez így van jól.

Teljesen mindegy, hogy van-e papírja valakinek, vagy nincs, tudja a dolgát ez a lényeg!
Mostanában több vállalkozóbarátom is ezt igazolta+

Üdv,
Miklós
@$Norbert$: Ezzel vitatkoznék. Ismerek olyat embert, akinek éppen túl sok a papírja. Vagy azért nem tud elhelyezkedni, mert nem tudnak neki annyit fizetni, amennyi járna neki, vagy azért, mert nincs pofájuk annyit fizetni, amennyit tudnának, ilyen kvalifikáltság mellett.

Egyébként én multinál dolgozom, ahol most is lesz úgy 300 fős elhajtás.. Szóval nálunk még senki sem túl bizakodó.

Válasz erre: Lesz fekete leves?

$Norbert$ — Tue, 09 Feb 2010 16:31:26 +0100

Magyarország a papírok országa. Ha van papírod sokmindenről (függetlenül, hogy mennyit tudsz alkalmazni belőle) akkor Te vagy a nyerő...

Válasz erre: Lesz fekete leves?

Váraljay Gabriel — Tue, 09 Feb 2010 16:27:10 +0100

Amit látok és tapasztalok, hogy előtérbe kerülnek a képzések és a képzésre fordított költségek, tehát valahogy a cégek elismerik, hogy ez szükséges. Az EU is támogat valamit ha jól tudom. A verseny ami az egész világot uralja vonatkozni fog a humánerőforrásra is, de ezzel nem mondok most semmi újat.

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

Intima — Tue, 09 Feb 2010 14:27:14 +0100

A távmunka szerintem lehet alkalmazotti státusz, vagy vállalkozói, azaz megbízásos is. Szerintem távmunka ma még Magyarországon nem nagyon létezik, vagy nem bevett szokás. Pedig felmérésekkel is alátámasztották már annak eredményességét és hasznosságát. (elégedett munkavállaló, stresszmentesség, stb.)
Az eredeti kérdés a távmunka előnyeiről és hátrányairól szólt, amiről van már némi tapasztalatom (megjegyzem külsősként/vállalkozóként, otthon végzett munkával kapcsolatos tapasztalati éveim száma több, mint 2,5 év).

Előnyök:
- önálló időbeosztás
- otthoni/egyéb feladatot/család összehangolása
- rugalmasság (a munkaidő többnyire nem 9-17 óráig tart, gyakran este 11-kor is lehet/szükséges egyeztetni, dolgozni)
- olcsóbb a munkaadónak és a munkavállalónak is (office rendelkezésre áll, utazási költség, járulékok, adó, stb.)

Hátrányai: (munkavállalói és munkaadói oldalról egyaránt)
- ellenőrzés hiánya - bár jól meghatározott feladatoknál szerintem sokkal jobban számon kérhető a távmunkás, mint ha bent húzza le a 8-10 órát. Több visszajelzésre van szükség, ami irodai munka esetében sokkal kevésbé tud megvalósulni.
- nem egy esetben dolgozik ingyen a munkavállaló (ezt már előttem is írták)
- önálló munka esetében kevés a visszajelzés, ami motiválatlansághoz, befásultsághoz vezethet
- A legnehezebb része az otthoni/távmunkának szerintem a társaság hiánya.

Úgy gondolom, a távmunka ma bizalmi kérdés, éppen ezért egyéne válogatja, kinek előnyös a távmunka, kinek nem.

Régóta keresek olyan munkalehetőséget, ami távmunkában végezhető, mivel számomra fontos az önállóság, valamint az időbeosztás.

Távmunka címszó alatt ma szinte csak MLM-es, piramisos "munkákat" lehet találni, miközben a távmunka olcsó, és bizonyos esetekben mindkét fél számára megtérülő megbízást jelenthetne. Az egyik legnagyobb álláskereső site-on például nem is lehet távmunkás állásra jelentkezni. Pedig, ha belegondolunk, a sales tevékenységek döntő többsége mind végezhető távmunkában.

Remélem, hamarosan ebben is nagy változások lesznek kis hazánkban, és aki valóban dolgozni akar, azt kellőképpen értékelni is fogják a munkaadók, legyen szó távmunkáról vagy helyben végzett munkáról.

Szilvi, gratulálok a blogodhoz és online-os munkádhoz!

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

bezzegszilvia — Thu, 07 Jan 2010 09:26:06 +0100

@TaLány:
Örülök, hogy pozitív tapasztalatod van a távmunkával kapcsolatban! :)
Munkaadói oldalról egyre többen ismerik fel a távmunkában történő foglalkoztatás előnyeit.
Bízom benne, hogy sikerül ilyen lehetőséget találnod! :)

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

TaLány — Wed, 06 Jan 2010 20:16:04 +0100

Én szerettem távmunkában dolgozni. A főállásom mellett vállaltam a meglévő szabadidőm terhére reklámszöveg-írást. Nagyon élveztem, és még ráadásul szerintem jól is fizetett. Sajnos azonban a céget átszervezték, így a főállású copywriterek maradtak csak. :( Én személy szerint NAGYON NAGYON örülnék annak, ha több ilyen lehetőség lenne. Persze sok esetben nehéz előre ellenőrizni a megbízó korrektségét. És ugye ingyen dolgozni senki sem szeret...

Válasz erre: A Te utad...

bezzegszilvia — Thu, 31 Dec 2009 09:58:36 +0100

@Pirko:
Valóban... :) A külső környezet visszajelzései segíthetnek a szembenézéssel, ha nyitottak vagyunk rá.
Nyiss, hogy élj! :)

Válasz erre: A Te utad...

Pirko — Thu, 31 Dec 2009 08:19:47 +0100

A legnehezebb saját magunkkal szembenézni:)

Válasz erre: Bevállalod? Igen vagy nem? ;)

bezzegszilvia — Wed, 30 Dec 2009 13:14:23 +0100

@Pirko:
A sikerhez a kisugárzás hozzájárul, de azt gondolom, ez a fajta belülről jövő személyes varázs nem a "trendiségből" fakad. ;)

Válasz erre: Bevállalod? Igen vagy nem? ;)

Pirko — Tue, 29 Dec 2009 08:04:23 +0100

Szerintem sajnos manapság nem elég a szakmai tudás, ahhoz kell, hogy párosuljon egy megjelenés, amit a társadalom elfogadottnak (megfelelőnek) tart és a siker e kettőnek egy elegye.

Válasz erre: Mennyit érsz?

bezzegszilvia — Tue, 22 Dec 2009 00:18:20 +0100

@Alternatív karrier megoldások:

A legeredményesebb teljesítményértékelés úgy valósulhat meg, ha mi magunk is önelemzést végzünk.
A vezetőnkkel történő teljesítményértékelésre is felkészít ez az önértékelési metódus.

Válasz erre: Bevállalod? Igen vagy nem? ;)

bezzegszilvia — Mon, 21 Dec 2009 23:59:45 +0100

@Alternatív karrier megoldások:

Köszönöm az értékes hozzászólást! :)

Youtube-on már biztos, s folyamatosan kerülnek fel új részek! :)

Válasz erre: Mennyit érsz?

vallalkozasiotletek.com — Mon, 21 Dec 2009 21:14:21 +0100

@bezzegszilvia

"teljesítményértékelés. "

Nagyon helyénvaló, ha megfelelő szinten kezdik egy cégnél pölö a vezetésben, aztán középvezetésben... mindezt következetesen korrektül, akkor mégy pénzbeli +/- korrekció is elfogadható, de ha nem korrekt, és nem következetes illetve korrekció is csak "-" akkor nehezen értelmezhető.

De ugyanez a helyzet, ha önértékelünk, sokkal nehezebb, sokkal több idő kell az elemzéshez, és az eredmények feldogozása még neccesebb tud lenni.

Freelance71

Válasz erre: Bevállalod? Igen vagy nem? ;)

vallalkozasiotletek.com — Mon, 21 Dec 2009 20:54:11 +0100

1. "Kit tartunk ma szakembernek?" - ha jól adod, elég ha egy lépéssel előttem jársz! ;)
2. "Siker. Miben mérhető?" - ha egy célt, egy megtervezett út mentén elérsz, egyébként csak "véletlen"
3. "Önmagad szerepét csak te játszhatod." - épp tegnap olvastam valahol (bocsi, ha nem szó szerint citálom: Csak a saját szereped játszhatod, minden más már foglalt"

Freelance71

ui: az akciókhoz sok sikert, az eredményekről ha publikus tájékoztatást várok, akár privátba is! ;)
uui: videa, vidleer, youtube... fenn van már?

Válasz erre: Bevállalod? Igen vagy nem? ;)

Váraljay Gabriel — Mon, 14 Dec 2009 09:14:51 +0100

Tetszett az írás :-) Gratulálok. Reméljük a videó is olyan sikeres lesz majd, mint maga az esemény :-)

Válasz erre: Unottan végzett munka

agocs — Tue, 08 Dec 2009 11:46:43 +0100

Vagy egyszerűen csak olyan a munka, ami eleve nem lehet túl izgalmas.. Könyvesboltban dolgozni szerintem olyan, mint csokoládégyárban dolgozni. A munka egysíkú és mindenki olvasgathat, csak te nem. Mert te nem azért vagy ott.. Szörnyű lehet..

Válasz erre: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem...

miriamele — Thu, 26 Nov 2009 14:34:28 +0100

Sőt, vannak olyanok is, akik olyan munkát csinálnak külföldön, aminek a közelébe nem mennének itthon.

Válasz erre: Térj észhez!

bezzegszilvia — Wed, 25 Nov 2009 16:59:03 +0100

@Vaddi:
A bértárgyalásról /is/ szeretnék írni ;) Hamaros lesz egy erről szóló poszt.
Az ötletet és a visszajelzést köszönöm! :)

Válasz erre: Térj észhez!

Vaddi — Tue, 24 Nov 2009 14:24:14 +0100

Remek blog, érdeklődéssel olvastam. No, nem kapacitállak, de érdekelne egy konkrétabb szösszenet bértárgyalásokról, nettó összegben kifejezve: pl. mennyit kért, mennyit kapott, hogyan érvelt... nyilván cégnév nélkül. :)

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

vallalkozasiotletek.com — Wed, 11 Nov 2009 11:17:23 +0100

Konklúzió:

1. Szinte bárki végezhetné, de nem mindenki alkalmas rá.
2. Mint szinte minden ezek a képességek, is tanulhatók, kifejleszthetők!
3. Nem érdekes, hogy minden munkahelyen, minden szakterületen, minden embernek, mindig és mindenhol pont 8 órára van szüksége a munkája elvégzéséhez? ;)) - Tim Ferrys -

Freelance71

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

KindlerMedical — Tue, 10 Nov 2009 12:15:33 +0100

Sziasztok!

Itthon, nem nagyon tudok, igazi távmunkáról. Amit Freelance is említett - mlm, borítékolás, egyéb átverések - tökéletesen egyetértek.

Ezen kívül, a távmunkás, tényleg nem szabadúszó, hanem alkalmazott.

Olyan céget ismerek Mo-on, igaz külöfldi multi, haol ún. "homeworking" létezik. Tulajdonképpen, ez, egyfajta távmunka.

Rendesen, alkalmazotti státuszban vagy. A cég biztosít számodra laptopot, mobiltelefont, fizeti az internetedet - bár, ezt többen is megteszik a cafetérián belül -, és bizonyos szint fölött autót is adnak, ahogy máshol is.

A "homeworking" annyit takar, hogy mikor nem szükséges az irodában lógatnod a lábad, akkor otthnról is elvégezheted a melódat. Ennél a cégnél pl. meg volt határozva, hogy hetente 3 napot homeworkölhetsz. Ide az is beletartozott, hogy ha külső értekezleted, munkád volt, akkor nem kellett utána visszamenned az irodába pl.

Természetesen, ez nem tipikus távmunka, hiszen van offline kapcsolatod a munkahelyeddel, illetve a belsős érekezletek miatt be kell menni.

Németországban léteznek ún. "mini job"-ok. Ezek, részben szintén egyfajta távmunkák. Itt is fontos, hogy nem vállakozó, céggel rendelkező szabadúszókról van szó, hanem alkalmazotti státuszban lévő dolgozókról.

A mini job annyit takar, hogy egyszerre több cégnél is, úgymond bedolgozol, csak részidőben vagy bejelentve. Általában asszisztensi, titkári, ügyintézői munkakörökről van szó, illetve tanácsadóiról. A fönök online naptárát otthonról is, vagy bárhonnan is kezelheted. Fontos, hogy az asszisztens, vagy titkár feladata itt, nem a kávéfőzés, mint ált. Mo-on ....

A válság hatására egyre népszerűbb egyébként ez a munkavállalási forma. Természetesen, nők dolgoznak többségében így, hiszen könnyebben össze tudják egyeztetni az óvoda vagy iskola időbeosztásával.

A bejegyzés címében feltett kérdésre a válasz pedig, egy külön bejegyzés témája lehetne. Röviden annyit, hogy akár távmunkáról, akár szabadúszó munkáról van szó, az egyénnek következetesnek kell lennie, tudnia kell elválasztania a munkát és a magánügy-intézéseit, a profi időbeosztásról már ne is beszéljünk.

Az emberek többségének szüksége van a kötött reggel 9-től este 5-ig tartó munkairődre, mert egyszerűen másként elúsznak mindennel. Sokan nem tudják kezelni és így, megfelelően kihasználni a távmunka, illetve a szabadúszóság adta szabadságot, hanem egyszerűen belefulladnak.

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

vallalkozasiotletek.com — Tue, 10 Nov 2009 11:39:28 +0100

@Zsuzsa; Szilvia.

Alapvetően egyetértünk, különösen abban, hogy nem a bejegyzésben keverednek az értelmezések. Azért reflektáltam, mert célszerűnek tartom, hogy ahol lehet, ott tegyünk különbséget.

@Zsuzsa,
"valaki szeret alkalmazott lenni"

Inkább úgy fogalmaznék, hogy kielégíti a pillanatnyi helyzet, vagy nem ismerte fel még a lehetőséget, illetve nem mer belevágni, mert jobb a langyos víz, mert olyan, hogy biztos munkahely már mint tudjuk nem létezik!

Freelance71

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

bezzegszilvia — Mon, 09 Nov 2009 09:34:15 +0100

@KZsuzsa:
Egyetértünk abban, hogy a távmunkában az egyik nehézséget a magánélet és a munka elkölünítése jelenti.
Emellett nem mindenki alkalmas arra, hogy maga ossze be a feladatait és maga szabja meg az időkorlátokat.

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

bezzegszilvia — Mon, 09 Nov 2009 09:27:07 +0100

@Alternatív karrier megoldások:
A távmunka és a szabadúszás fogalma nem a bejegyezésben keveredik...

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

KZsuzsa — Mon, 09 Nov 2009 09:16:51 +0100

@Freelance71:
1. ha figyeltél, ott volt, hogy leginkább ;)
2-3. Nem mondtam, hogy nem létezik. Én ezeket látom, ismerem ;)

Az utolsóra meg: a szabadúszóság/saját vállalkozás/cég hívei gyakran nehezen vagy egyáltalán nem értik meg, hogy valaki szeret alkalmazott lenni/nem érdeklik a saját céges/vállalkozásos nyűgök :)

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

vallalkozasiotletek.com — Sun, 08 Nov 2009 20:36:19 +0100

@KZsuzsa:

1. "átveréseket, mlm-et, borítékolást lehet találni." nem feltétlenül tennék "=" jelet!
2. "Úgy kell keresni ilyesmit, mintha" tevékenységet keresnél, szakmára, szakterületre, tevékenységre, tevékenységi/érdeklődési körre, illetve betölthető állás/pozíció megnevezése...
3. "Örök életre talán nem lehet csinálni, vagy esetleg "neonomád" üzemmódban." - Azért még létezik néhány alternatíva! ;)

KisVirág régóta figyellek, szerintem benned van a lehetőség, hogy "Fiatal anyukaként szerintem a legjobb módszer lesz a munkába visszatérésre, már viszonylag korán. " és nem feltétlenül alkalmazottként! ;)

Freelance71

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

KZsuzsa — Sun, 08 Nov 2009 11:01:18 +0100

Én talán ott tudom meghúzni a különbséget a szabadúszó és a távmunkás közt, hogy ahogy mondtad, előbbi vállalkozó, vagy saját cége van, és megbízásokat vállal, míg a másik alkalmazotti viszonyban dolgozik. (legalábbis szerintem)
Én dolgoztam kétszer is távban.

igazat adok Freelance-nek. a távmunka kulcsszóval leginkább csak átveréseket, mlm-et, borítékolást lehet találni.
Úgy kell keresni ilyesmit, mintha rendes "bejárós" munkát keresnénk, és ha találunk olyat, ami valóban végezhető távban (direkt nem otthonrólt mondok) akkor jelentkezni, és feltüntetni, hogy így tudnánk csinálni.
Ha alkalmasak vagyunk, és a cég nyitott az ilyenre, szerintem nem fogunk hátrányt szenvedni.

Én az első helyem ajánlás útján találtam, tehát ismerős dolgozott a cégnél, tudta, h keresnek ilyen embert, megkérdezett érdekel-e, aztán beajánlott a főnökének, emaileztünk egy sort, majd megállapodtunk.
Ez egy kb féléves tanácsadói munka volt, a fő kommunikáció e-mailben zajlott, teljesen kötetlen munkaidőben, csak határidők voltak, de legtöbbször nem én, hanem ők csúsztak vele :)

A másik hely meg volt hirdetve rendesen, eredetileg nem távban kerestek rá embert, de nyitottak voltak rá, így megkaptam. Részmunkaidős volt ez is, és annyiban kötöttebb, hogy az iroda nyitvatartása alatti időszakban kellett valamikor legalább egy részét (tehát pl. nem dolgozhattam csak éjszaka). Viszont nem napi, hanem heti szinten volt az óraszám meghatározva.
Itt egy kapcsolattartóm volt, tőle kaptam a feladatokat, meg neki kellett reportolnom.

Természetesen más távban dolgozni. Ahogy említetted, nincsenek ott és úgy a kollégák, így pl esetleg a távmunkások esnek leghamarabb áldozatul egy leépítésnek (persze feladattól függ), hiszen nincsenek úgy beépülve a közösségbe.
Emellett nagyon nehéz elkülöníteni, hogy mikor vagy még "munkahelyen" és mikor "otthon". Jobban összemosódik, nehezebb elhatárolni, mint mikor normálisan kilépsz az irodából, és ott aznapra (jó esetben) vége.
De lehet kezelni ezt is.

Örök életre talán nem lehet csinálni, vagy esetleg "neonomád" üzemmódban. Azaz fogni a laptopot, és kávézóba menni amíg dolgozol és így az otthon tisztasága és szentsége megmaradhat.
Kávézók mellett van más alternatíva is, pont most indult nemrég a CoLabs, a hónapban ingyenes is, ahol távmunkásoknak, freelancereknek, induló, iroda nélküli kis cégeknek biztosítanak helyet, van net, tárgyaló, tábla. Ilyen helyen akár még a munkahely feeling is megvan, hiszen nem vagy egyedül, bár ők ugye nem a klasszikus értelemben vett munkatársak.
Ennek ellenére örülök, hogy most nem távban dolgozom.
Viszont biztosan lesz még olyan időszak az életemben, amikor fogok.
Fiatal anyukaként szerintem a legjobb módszer lesz a munkába visszatérésre, már viszonylag korán. Részmunkaidőben, kotetlen munkaidővel jó lehetőség kisgyerek mellett újra felvenni a munka ritmusát. (főleg mert a szakmám is olyan, hogy nem engedhetek meg nagy kihagyást, különben minden tudásom elavul, és nem érek majd szinte semmit...)

Válasz erre: Távmunka - alkalmas vagy rá?!

vallalkozasiotletek.com — Fri, 06 Nov 2009 19:36:19 +0100

A távmunka, az internetes munka jelentése keveredik épp úgy a munka ajánlók, mint keresők fejében.

Tapasztalataim alapján "kétféle-ember" írja be a keresőkbe, hogy táv illetve internetes munka. Az egyik aki valóban borítékolást és hasonló gyakran képzettséget sem igénylő munkát keres, illetve a magasan kvalifikáltak. Az eredmény mindkettőjük számára siralmas, hiszen legjobb esetben is MLM-el rosszabb esetben piramisjátékkal találkoznak.
A másik fél az úgynevezett munkát ajánló, leggyakrabban saját maga egy kanyit sem kereső, beszervező ( MLM; törzsvásárlói rendszerek, különféle pénzügyi szolgáltatások...)

Azok számára akik, valóban kétkezi munkát keresnek amit otthon végezhetnek, ők bedolgozást vállalnának, nekik sajnos semmi biztatót nem tudok mondani!

Amennyiben valaki valóban távmunkát keres, véletlenül se írja a keresőbe, hogy "távmunka"!!! Írd inkább a szamkmád, szakterületed, illetve olyan kulcskifejezéseket amelyek egy teendőt feladatot takarnak (adatbázis kezelés, telefon felügyelet, adatbevitel, oktatást, tanácsadás...). Itt jegyezném meg a távmunka jogi értelemben alkalmazotti tevékenységet takar, melyért teljesítmény esetleg órabér jár.

Úgy gondolom, még e bejegyzés keretében is keveredik egy egész különálló téma a távmunka és a szabadúszó tevékenység. A fogalomzavar többnyire az ilyen jellegű munkát keresők fejében van, amit a "munkaajánlók" ki is használnak, amiben nem kis rész van, a munka nélküli gyors meggazdagodást kereső ingyenélőknek.

Viszont létezik egy új irányzat amit én magam is igyekszem erősíteni a köztudatban, a szabadúszó lét és az online vagyonteremtés egymáshoz közelítése!

Freelance71

Válasz erre: Állás – diszkriminálva vannak a magyarok

a_tom — Wed, 04 Nov 2009 09:41:49 +0100

Nem értem mit kell ennyit rugózni ezen. Aki "bűncselekményt" követ el az bűnös, ha ebből él akkor ez munka is a számára.
Emellett ha élvezi akkor gondolhatja hogy játék is, de ez tévedés. A játékban mindkét fél ismeri a szabályokat, élvezi is vagy valamilyen előnye származik a játszásból.

A bűncselekményt itt nem úgy értem ahogy a jog meghatározza, erkölcsi, morális bűnök is léteznek. Vannak teljesen legális foglalkozások amikkel nem minden esetben lehet egyetérteni jóérzéssel. Ilyenek pl a nemcsak létfenntartásért hanem mások kedvteléséért állatokat tenyésztők, kínzók, ölők, legális drogtermelő/kereskedő(dohány, alkohol), hóhér, katona, állami kém, bárki aki jelentős károkat okoz más embereknek, állatoknak, a környezetnek. Ilyen a fejvadász is, hiszen annak a cégnek sérti az érdekeit akitől el akarja csábítani a munkavállalót a háta mögött, nem véletlen hogy nem nyiltan csinálja hanem álcázva, csalva, hazudva. (Olyasmi mint a házasságtörő) Az hogy ez a munkavállalónak tetszik e vagy sem irreleváns, ahogyan az ékszerboltot kirabló gengszter macájától sem kérdezik a bíróságon hogy jó e hogy kapott egy szép nyakláncot. Persze ha valakiben van egy kis lojalitás és morális érzék, egyáltalán nem biztos hogy fenntartások nélkül tudja elfogadni az ilyen "ajándékokat".

Az hogy valami legális még közel sem jelenti hogy teljesen rendben van, az hogy a világ olyan amilyen nem jelenti hogy el kell fogadni mindenkinek úgy ahogy van.

Válasz erre: Szembe mersz nézni a tükörképeddel?

vallalkozasiotletek.com — Mon, 02 Nov 2009 17:46:20 +0100

@KindlerMedical:

"Mikor egy kimászna, a többi visszahúzza."

Nagyon képies, és sajnos nagyon találó is, csak az a szomorú, hogy Ti, mint lelki szakemberek, mi mint "karrierspecialisták" csak azért nevetünk, hogy ne sírjunk, ahelyett, hogy a Szent Grált segítenénk megtalálni, illetve a keresés vágyát elindítani az embereknek.

Jó lenne végre, egy olyan alulról szerveződő műhely, ahol érdemi munka folyna motivációs morzsák feltérképezésére, mert minden ember önálló, individuum ugyan, viszont igazából sémák vagyunk!

Freelance71

Válasz erre: Állás – Pályakezdőként nehezebb az élet 1. rész

vallalkozasiotletek.com — Mon, 02 Nov 2009 17:32:46 +0100

@KindlerMedical,

Nagyon is egyetértünk! ;) De...

Egész máshova kell raknod a lécet, ha csak hobbinak szánod, esetleg van pár $cent AdSense bevételed, és más kategória ha megélhetésnek, és mondjuk mellékállásként elkezded.

Amennyiben, hobbi akkor különösebben nem is fontos kutatni, kevésbé fontos, a reakciókat, a trendeket figyelni.

A több lábon állással viszont kevésbé értek egyet, ha egy valamit csinálsz nagyon profin, sokkal megtérülőbb, mint több mindet kevésbé profi módon. Rizikósabb is itt nincs vita, viszont rizikó nélkül nincs siker!

Freelance71

Válasz erre: Állás – diszkriminálva vannak a magyarok

hhunter — Mon, 02 Nov 2009 12:14:50 +0100

@_Molly: és ha téged mondjuk ilyen módon találna meg egy csúnya gonosz fejvadász néni/bácsi, és ajánlana neked egy jó állást, amit utána elnyerve álmaid munkáját végezheted egy jó cégnél, korrekt fizetésért, vajon akkor is szidnád a módszert?
Ez egy eszköz arra, hogy a fejvadász megtudjon egy nevet. Általában azt, akit megtalálnak, nem érdekli egyátalán, hogyan találják meg, hanem eldönti érdekli-e a felkínált állás, vagy sem. Információszerzésről van szó, nem sérül senkinek sem az érdeke. Nyilván a kérdést nem így teszi fel a fejvadász a recepciósnak, hogy "X.Y. vagyok a Z. fejvadász cégtől, és K.I-t keresem, egy állásajánlattal kapcsolatban." Csalás, lopás, hirosima...wtf?!

És képzeld, azt tudtad, hogy a reklámokban is néha hazudnak?

Abban igazatok van, hogy ez nem játék. Ez munka.

Válasz erre: Állás – Pályakezdőként nehezebb az élet 1. rész

KindlerMedical — Mon, 02 Nov 2009 11:15:46 +0100

@Alternatív karrier megoldások: Ezzel csak félig értek egyet. Nem biztos, hogy a szerelmedből - munka - meg tudsz élni. Azaz, kifizetni a gázszámlát.

Tehát, azt is kellene tanítani, hogy álljunk több lábon. Sokszor, a szerelem, csak hobbiként lehet jelen az ember életében, míg másból ki tudja fizetni a rezsit:)

Válasz erre: Szembe mersz nézni a tükörképeddel?

KindlerMedical — Mon, 02 Nov 2009 10:55:47 +0100

@bezzegszilvia: Hoppá! Ezeket a kérdéseket megválaszoltam Alternatív karrier megoldások-nak íródott bejegyzésemben?

Most eszembe jutott egy vicc, ami végülis kapcsolódik a témához. Mivel viccet mesélni nem tudok, csak a lényegét írom le, elnézést.

Szóval, van egy vicc, ami arról szól, hogy lent a Pokolban az Ördög nagy üstökben különböző nemzetiségeket főz.

Az egyik üstben franciák, a másikban angolok, a harmadikban németek főnek és így tovább. Minden üstnél őrök állnak különböző fegyverekkel felszerelve.

Természetesen, nekünk magyaroknak is van egy üstünk. Mikor látogatók érkeznek a Pokolba, és az Ördög körbevezeti őket, akkor az egyik látogató megkérdezi az Ördögöt, hogy a magyarok üstjénél miért nem áll őr.

Erre az Ördög azt válaszolja, hogy azért, mert nincsen szükség rá. Mikor egy kimászna, a többi visszahúzza.

Az utolsó mondaton van a lényeg. Mi magyarok, nagy általánosságban, tényleg ilyenek vagyunk....:s

Válasz erre: Szembe mersz nézni a tükörképeddel?

KindlerMedical — Mon, 02 Nov 2009 10:47:29 +0100

@bezzegszilvia: Valóban eléggé nagy a bizonytalanság, de nem csak gazaságilag. Ha valakinek nulla az önbizalma, akkor hogyan fog magának állást találni? Hogyan tudja eladni magát egy interjún? Hogyan világítja meg a rátermettségét, a pozitív oldalát?

Tapasztalatom szerint, a magyarok negatív, pesszimista hozzáállása nagyon sokat ront a dolgon.

Pl. "Ebben a gazdasági válságban úgy sem találok munkát." "Ebben a gazdasági helyzetben nem lehet állást váltani."

És még lehetne sorolni az ilyen és ehhez hasonló mondatokat, megnyilvánulásokat.

A pszichológiában erre van is egy szakszó: pigmallion-effektus (pygmallionnak is írják). Magyarul: önmagát beteljesítő jóslat.

Ami a sok leépítést illeti, arra csak azt lehet mondani, hogy van olyan, hogy előre látás. Ha valaki ismeri önmagát és van igénye arra, hogy kövesse a saját szakmáját, a piacot, azt nem hiszem, hogy váratlanul érné, hogy leépítés lesz a cégnél, ahol dolgozik. Sokan, előre menekülnek és váltanak. Igyekeznek olyan szakterületen, elhelyezkedni, ahol viszonylagos biztonság van, tehát nincsenek kiszolgáltatva a válságnak 100%-an. Van ismerősöm, aki pl. nem csak munkahelyet, de iparágat is váltott.

Ehhez, szerintem, nem kell hat diploma vagy doktori cím, elég a józan paraszti ész és az, hogy az embernek legyen igénye a dologra.

Máshol is van válság. A különbség az, hogy másként gondolkodnak az emberek és másként kezelik azt.