A levegő minőségi előírásainak újraértékelése

Egy USA-ban, a Harvard Közegészségügyi Iskola keretében végzett tanulmány kimutatta, hogy a finom porokkal (PM2,5) és az ózonnal való hosszas érintkezés (belélegzés – szerk. megj.) megnöveli a korai elhalálozás kockázatát olyan szintek esetén is, amelyek megfelel a Környezetvédelmi Ügynökség levegő minőségére vonatkozó előírásainak. A páratlan statisztikai értékű tanulmány több mint 60 millió személyt követett 2000–2012 között. Az eredmények azt mutatták, hogy ha a PM 2,5 szintjét 1μg/m3-rel csökkentenék nemzeti szinten, évente körülbelül 12000 életet menthetnének meg. Hasonlóképpen, ha az ózon szintjét milliárdonként egy résszel csökkentenék, akkor körülbelül 1900 korai elhalálozást kerülhetnének el. A műholdas méréseken alapuló, jól érvényesített előrejelzési modellnek köszönhetően a csoportnak sikerült bevonni olyan alanyokat is, akik nem ellenőrzött területeken éltek, legyen szó akár városi, elővárosi vagy vidéki környezetről. E kérdések jelentősége, az európai területre is vonatkozóan, könnyen megérthető, ha figyelembe vesszük a probléma egyes részleteit. Az ózon egy olyan gáz, amely az illékony szerves vegyületek (VOC) jelenlétében a napsugárzásnak kitett nitrogén-oxidok (NOx) komplex reakcióiból származik.

Az ipari létesítmények, a gázzal vagy szénnel működő erőművek, a kipufogógázok, a benzingőz és a kémiai oldószerek a NOx és VOC fő forrásai. Mi több, kialakulása után ezt a szennyezőanyagot a levegőáramlás tovább szállítja még a különböző földrészek között is. Ami a részecskékkel való érintkezést illeti, a jó hír az, hogy a ’70-es évektől kezdődően megtett erőfeszítéseknek köszönhetően a kénkibocsátások Európában mintegy 90%-kal csökkentek. Nem mondható el ugyanez a dolog az ammónia kibocsátásokról, amelyek nagy részben még megoldatlan gondot jelentenek. Ezek főként a mezőgazdasági részlegből származnak. Az állati vizelet és az ürülék ammónia felszabadulást eredményez a légkörben. Ez nagyon reaktív, és azonnal lerakódik a talajra. Ugyanakkor, ammónium-nitrátot képez, és jelentősen hozzájárul a légkörben levő részecskékhez és a kapcsolódó emberi egészségügyi problémákhoz. A helyzet nem különbözik Észak-Amerikában sem, ahol szintén nincsenek ellenőrző intézkedések. Következtetésként elmondhatjuk, hogy a makroszinten meghozható vagy a kevésbé kitett területeken való életvitelünkről szóló döntéseken túl szükséges egy „öko-felelős­ség­tel­jes”­ életmód is, ami az általunk vásárolt termékeket, a szállítóeszközök használatát stb. illeti. Végül, de nem utolsó sorban, ebben az összefüggésben a vegetáriánus vagy túlnyomórészt vegetáriánus táplálkozás, amely az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól ismert, szintén előnyösnek bizonyul a környezet számára is, amelyben élünk.

Forrás:
1.   https://www.hsph.harvard.edu/news/press-releases/ u-s-seniors-air-pollution-premature-death/
2.  Di Q., Wang Y., Zanobetti A., Wang Y., Koutrakis P. et al., „Air Pollution and Mortality in the Medicare Popula-tion”, New England Journal of Medicine 2017 vol: 376 (26) 2513–2522. old.
3.  https://www.epa.gov/ozone-pollution
4.  https://www.eea.europa.eu/ro/semnale/semnale-de-mediu-2013/interviu/o-problema-de-chimieÉlet + Egészség | 2017.V.szám | Orvosi kaleidoszkók | dr. Cristian Reinhard Prelicz

Az időskorúak táplálkozása és a kognitív diszfunkció

A kognitív diszfunkció egy olyan állapot,­ amely megnehezíti az emlékezés, a ­tanulás, az összpontosítás vagy a mindennapi életet befolyásoló döntéshozatal folyamatát. Egy auszt­rál kutatócsoport nemrég egy tanulmányt végzett 60 éves és ennél idősebb (a tanulmány kezdetén) személyekről, hogy összefüggést találjon az étrend és a kognitív funkció között. Az 1999-2012-ben végzett híres AusDiab auszt­rál tanulmányból használtak fel adatokat. Az elemzés magába foglalt egyrészt egyénileg felhasznált élelmisz

ereket, másrészt élelmiszer csoportokat a tápanyagtartalom és a kulináris felhasználás alapján. Megvizsgálták az étkezési modellek emlékezetre, adatfeldolgozási sebességre és szókincsre gyakorolt hatását. Az élelmiszeri tényezők és a kognitív funkció között fennálló összetett összefüggés modellek közül a legkiemelkedőbb megállapítás a magas zöldségfogyasztás védő, illetve a „nyugati” minták (zsírok, feldolgozott hús, fehér kenyér, cukor stb.) negatív hatására vonatkozott. Az alkohol ugyanakkor felelősnek bizonyult a gyengébb memória kialakulásáért. Az eredmények korábbi tanulmányokkal összhangban azt mutatják, hogy a magas zöldségtartalmú étrendnek köszönhetően alacsonyabb valószínűséggel alakulnak ki a betegségek, illetve­ jobb kognitív funkciót eredményeznek.

Forrás:
1. https://www.baker.edu.au/ausdiab/
2. Ashby-Mitchell K., Peeters A., Anstey K., „Role of Dietary­ Pattern Analysis in Determining Cognitive Sta-tus in Elderly Australian Adults” Nutrients 2015 vol:7
(2) 1052–1067. old.
Élet + Egészség | 2017.V.szám | Orvosi kaleidoszkók | dr. Cristian Reinhard Prelicz

mutattak az alkoholfogyasztás és a jobb hippo­kam­pusz­ csökkent térfogata között a dózistól függően. Azon férfiak esetében, akik legfeljebb heti 21 egységet (egy egység = 10 ml vagy 8 g tiszta alkohol) fogyasztottak, háromszor nagyobb valószínűséggel alakult ki sorvadás, mint az önmegtartóztatók esetében. Ugyanakkor, nem figyeltek meg további védelmet azok esetében sem, akik csupán 1-6 egységet fogyasztottak hetente, szemben azokkal, akik egyáltalán nem fogyasztottak alkoholt.

Forrás:
1.  Welch K., „Alcohol consumption and brain health”, BMJ (Clinical research ed.) 2017 vol: 357: j2645.
2.  Topiwala A., Allan C., Valkanova V., Zsoldos E., Filippini N. et al., „Moderate alcohol consumption as risk factor for adverse brain outcomes and cognitive decline: longitudinal cohort study”, BMJ 2017 vol: 357:j2353
Élet + Egészség | 2017.V.szám | Orvosi kaleidoszkók | dr. Cristian Reinhard Prelicz