Veszprém első tradicionális aikido klubja blogjai

Újra a neten!

AikidoVeszprem — Tue, 19 Sep 2017 08:39:15 +0000

Sajnos a netes megjelenés is hordoz némi veszélyt, aminek a mi honlapunk is áldozatául esett.

Ebből kifolyólag a régi honlapunk elveszett, így a megújulás lehetőségét kihasználva, ugyan kissé kényszerített módon, de újraépítjük a honlaunkat.

Ez a folyamat nem fog egyik pillanatról a másikra zajlani, de bízunk benne, hogy ennek ellenére sikerül megtalálnod a számodra fontos információkat a klubunkról, az alapítványról és nem utolsó sorban az általunk képviselt aikido-ról.
Célunk nem csak a klubbal és az Aikido Alapítvánnyal kapcsolatos események, információk megjelenítése, hanem igyekszünk írások, történetek, érdekes videók által némi ismeretterjesztéssel is szolgálni az oldalunkra látogatókat.
Természetesen a régi írásaink is hamarosan visszakerülnek aktualizálást és lektorálást követően.

Bízunk benne, hogy a fent részletezett átmeneti időszakban is sikerül azért értékes információkkal ellátnunk az oldalunk olvasóit.

További jó informálódást kívánva, üdvözlettel:

Veszprémi Aikido Klub csapata

Kezdők és haladók

AikidoVeszprem — Mon, 18 Sep 2017 12:57:37 +0000

... avagy hogyan gyakorolj, hogy gyakorolhass lábadozás helyett

Az egyik edzésen történt egy sajnálatos baleset, aminek következtében egyik tanítványom válla megsérült. Ennek kapcsán, pedig kicsit elgondolkodtam, és pár gondolat eszembe jutott, amik egyébként nem valószínű, hogy felszínre kerültek volna. Ezért ezt a bejegyzést most szeretném ennek a gondolatkörnek szentelni, egy kicsit elemezve a kezdők és a haladók kapcsolatát, a gyakorlás közben.

Bár az edzésen mindenki saját felelősségére gyakorol, de azért én is felelősnek érzem magam ebben a fent említett sérülésben, mégpedig azért, mert nem voltam elég körültekintő és nem hívtam fel a figyelmet arra, hogy milyen problémák, bajok származhatnak a diszharmóniából. Sajnos nem tudom meg nem történté tenni az esetet, és remélem, hogy egy ilyen sérülés nem fog senkit eltántorítani a gyakorlástól. De azt azért szeretném még hozzáfűzni, azok számára, akik egy hasonló helyzetben feladták a gyakorlást, hogy ilyenkor azért egy kis önvizsgálatra szükség van, és nem első sorban másokban kell keresni a hibát, mert ilyen esetekben általában ez egy kicsit „csapatmunka”. Tehát a felelősség is közös. Mindenki hibázott, ez bárkivel előfordul, ezért nem szabad senkit elítélni, azt kell keresni, hogy ki miben hibázott, hogy ebből tanulva még egyszer ugyanezt a hibát ne kövessük el.
Egy dolgot mindenképpen szem előtt kell tartani, az aikido egy igen komplex mozgásrendszer. Gondolok itt arra, hogy egy adott pillanatban, technika végrehajtása közben, egyszerre több dologra is kell figyelni. Ezt nem lehet pár hónap alatt elsajátítani. Gondoljunk csak az autóvezetésre. Amikor tanulunk, először tudatosan kezeljük a pedálokat, figyeljük a műszereket, az utat, a táblákat, stb. Ez igen fárasztó tud lenni és csak több 100-1000 km vezetés után, kezdenek a vezetés mozdulatai, pedálkezelés, váltás ösztönössé válni, és ekkor már több figyelmet tud az ember szentelni a környezetére. Ez hasonlóan működik az aikidoban is. Meg kell tanulni az alapokat (alapállás, alaplépés, esések előre hátra, stb.), ami után már több figyelmet lehet fordítani a technika egyéb sajátosságainak tanulmányozására. Amíg nem tudom ösztönösen kialakítani a megfelelő pozíciókat, amíg nem tudom a pedálokat rendesen kezelni, addig bizony recsegni fog a vál(l)tó. Tehát ne akarjak mindjárt 240-nel száguldani, amíg nem sikerül egy rendeset váltanom. Menjünk lassan és akkor van idő figyelni minden mozdulatra.
Ezt, amit most leírok, ugyan már többször mondtam a tanítványaimnak, de nem lehet elégszer ismételni. Az aikido technikákat kezdő szinten ne gyakorold gyorsan. Ugyan a gyorsabb mozdulatok stabilizálják a mozgást, de nem jobbak, és kevesebbet lehet belőlük tanulni, mivel elfedik a hibákat. Ha a technikákat lassan meg tudod csinálni, akkor a sebesség növelhető és így fogsz majd eljutni oda, hogy életszerű sebességgel is meg fogod tudni csinálni helyesen a technikákat, de addig el kell jutni. Ne akarjunk hegyet mászni egy szál tornacipőben.

Milyen hozzáállással gyakorolj?

A gyakorlás sebességét mindig az alacsonyabb szintű tanítványhoz kell igazítani. Had ne részletezzem ennek okait. Ez gondolom egy kis gondolkodással mindenki számára világossá fog válni.
Függetlenül attól, hogy egyes emberek bátrabbak, tudják, hogy milyen földre esni, nem szabad úgy belemenniük egy dologba, hogy lesz, ami lesz, mert ebből adódhatnak a sérülések. Ezt is szoktam mondani a kétkedő kezdő tanítványoknak leginkább, hogy ne azt nézzék, hogy egy lassan végrehajtott technikánál hol tudnak kontrázni, mert adott esetben egy életszerű sebességgel végrehajtott technikánál ezt nem fogják tudni megcsinálni, vagyis nem úgy, ahogy gondolják, és a fent említett fájdalmas élményekben lehet részük. Ez utcán nem is baj, de edzésen gyakorlunk és vigyázunk a társainkra. Támadni kell ez is tény, de a lassan végrehajtott technika esetén a támadás sebességét is csökkenteni kell, különben elvész a gyakorlásból a harmónia, az aikidoban pedig első sorban a harmónia kialakítása a cél. A kezdő tanítványok, lehet, hogy gyorsan tudnak támadni, de esni már nem annyira biztonságosan és sajnos a sérülések leginkább a földet éréskor következnek be, mint ahogy ez, az ejtőernyős baleseteknél is lenni szokott.
Itt szeretném azt is megemlíteni, hogy a haladó tanítványoknak sem szabad a bátrabb kezdőket úgy kezelni, mintha azonos szinten lennének, ugyanis mint azt a mostani baleset is mutatja, akármilyen bátor, vagy bevállalós is a kezdő, az eséseket még nem tudják kellő biztonsággal kivitelezni, ezért a sérülés veszélye ilyen esetekben is igen nagy. Tehát a haladóknak kell a kezdőkre vigyázni és adott esetben a kezdők mozgását korrigálni, vagy megállítani a technikát, hogy egy szerencsétlen esés nehogy kárt okozzon akár mindkét gyakorlóban.

És végezetül egy saját történetet is had írjak le, okulásként mindenki számára. Egyik edzésen, amikor még én is csak tanítvány voltam, ugyan már haladóbb szinten, én is beleestem abba a hibába, hogy nem voltam elég körültekintő. Egy nálam alacsonyabb fokozatú edzőtársammal gyakoroltunk, kotegaeshi dobásokat. Kicsit nagyobb lendülettel és hévvel estem. Csak azt felejtettem ki a számításból, hogy a fal nem tud arrébb menni. Ennek, pedig az lett a következménye, hogy esés közben, ahogy csapódott a lábam, tisztességesen belesarkaltam a falba. Ugyan orvoshoz nem mentem el, így nem tudom, hogy mi történt a lábammal valójában, de egy hónapot ki kellett hagynom, mert nem tudtam a sarkamra ráállni és két-három évnek kellett ahhoz is eltelnie, hogy hosszabb ácsorgások után se fájduljon meg a sérült sarkam. Ebből az esetből, pedig azt tanultam meg, hogy bármilyen szinten is vagy, bármilyen technikát is gyakorolsz, soha sem szabad fellengzősen gyakorolni. Mindig a legnagyobb odafigyeléssel kell gyakorolni, hogy ne csak magadat, hanem a társaidat is meg tudd óvni a sérülésektől.

A harmóniára törekvés

AikidoVeszprem — Sun, 17 Sep 2017 14:42:21 +0000

Hogyan gyakorold az aikidot!

Az egyik edzésen egy már sokszor felmerült és eddig nem teljesen letisztázott probléma került elő.

Általában kezdő tanítványoknál jelentkezik ez a jelenség, ami nem más, mint az, hogy amikor gyakorolnak, akkor támadóként, minden áron meg akarják gátolni a társukat abban, hogy megcsinálhassa a technikát. De gyakran teszik ezt a társuk kérésére, vagyis hogy ne engedjék a technika kivitelezését.

Miért alakul ki ez a helyzet?

Azért, mert az elején, amikor a technikákat lépésről-lépésre tanuljuk, akkor úgymond statikus helyzetből indulunk. Tehát nincs kimondott támadás. Éppen ezért, a támadónak van ideje, lehetősége felkészülni a védő mozdulataira és ezt teheti úgy, hogy már előre tudja, hogy mit fog csinálni a védő.
De az igazi aikido nem ez. Az igazi aikidoban a támadásnak van energiája, lendülete, vagyis mozog. A statikus kiindulási helyzet, csak a tanulás első szintje. Ha ezt a statikus szintet kihagynánk, akkor nehéz lenne megérteni és láttatni, szemléltetni az alapállásokat, alap támadásokat, illetve az ezekhez kapcsolódó pozíciókat. Ezek a statikus pozíciók egyféle pillanatképek, az egyébként folyamatos mozgásból.

Mi a megoldás?

Elsőként az aikido alapelvének a gyakorlása. Vagyis harmóniára kell törekedni, mindkét szerepben egyaránt. A támadó és a védő mozgásának össze kell kapcsolódnia. A támadó ezt úgy tudja segíteni, hogy odafigyel saját testartására, alapállására, támadására. A támadása pedig nem az, hogy mindenáron meggátolja a másikat a technika kivitelezésében. Hanem az, hogy az igazi támadást próbálja utánozni, egy lassabb, statikusabb mozdulatsorral.

Miért szükséges ez a hozzáállás?

Azért, mert amikor mozgás, vagyis normális támadás van, akkor egyrészt a támadó nem tudhatja, hogy mi, vagyis milyen technika következik, másrészt a támadó egyszerre csak egy dologra tud koncentrálni, a támadásra. Tehát nem tud egyszerre támadni és védekezni. Ebből pedig már levezethető, hogy nem képes egy erőteljes támadást egyszerűen visszafordítani. Ha ezt csinálja, akkor nincs igazi támadás.

A másik dolog, a védő oldaláról. A védőnek törekednie kell arra, hogy még akkor kapcsolódjon be a támadásba, amikor a támadás még csak kialakulóban van. Ebben a kisebb energiájú helyzetben lehet még könnyedén összekapcsolódni a támadóval és irányítás alá vonni, vagyis kontrolálni a támadást, és ez által kivitelezni a technikát.

A harmóniára törekvést azonban nem úgy kell értelmezni, hogy a támadó megadja magát és az első apró mozdulatra földre veti magát. A harmóniára törekvés a védő és a támadó mozgásának harmonikusságát kell szolgálja. A megadás éppúgy nem harmonikus, mint a mozgás akadályozása!