Akciós Potenciál

Börtönbe zárt molekulák

psychenova — Thu, 15 Dec 2011 17:04:00 +0100

A biológusok mindig is olyan új molekulák létrehozását várták a vegyészektől, amelyek kölcsönhatásba lépnek a biológiai rendszerrel. Az élet apró építőelemei, a sejtek azonban maguk is rendkívül összetett, kifinomultan működő szerkezetek és korántsem mindegy, hogy ez a kölcsönhatás hol következik be, melyik alkatrészüket érinti. Ugyanaz a vegyület ellentétes hatást is képes kiváltani két különböző típusú sejten vagy akár egyazon sejt két különböző régiójában. Nem árt tehát ha valamilyen módon befolyásolni tudjuk, hol fejtsék ki hatásukat.

[...] Bővebben!

Mesterséges enzimek

psychenova — Sat, 03 Dec 2011 13:11:00 +0100

A kémia számtalan esetben sietett már a biológia segítégére amikor a különböző élettani folyamatok vizsgálatához szükséges eszközökre volt szüksége. Az egyes fehérjék funkciójának megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges specifikus gátlószerektől a sejtek ionháztartásának változásait látható tevő fluoreszcens molekulákig rendkívül széles azon vegyületek köre, amik ma már nélkülözhetetlenek a biológiai kutatásokban. Sokkal ritkábban fordul azonban elő, hogy egy kémiai problémára a biológia kínálja a megoldást.

[...] Bővebben!

Mennyit fogyaszt az agy?

psychenova — Wed, 09 Nov 2011 19:28:00 +0100

Agyunk szervezetünk legenergiaigényesebb szerve. Ugyan testünk tömegének csak 2 %-át adja, működése azonban a felvett energia 25 %-át emészti fel.

Az élet valójában nem más, mint egymásra épülő, jól összehangolt kémiai reakciók sora. Mint minden más élőlény, az emlősök – és így az ember is – a növények által vízből és szén-dioxidból élőállított glükózt használja fel elsődleges energiaforrásként. Ebből építi fel a glikolízis, a piruvát oxidáció, a Szent-Györgyi–Krebs ciklus és az oxidatív foszforiláció lépései során a sejtek energiavalutáját, az ATP molekulát, mely azután számos különböző folyamat működéséhez biztosítja az energiát. Az energia felvétele és tárolása szempontjából tehát az agy nem különbözik jelentősen a szervezet többi részétől. Annál inkább eltér azonban a felhasználás módja, és különösen annak volumene.

[...] Bővebben!

A memória alapjai

psychenova — Fri, 16 Oct 2009 18:59:00 +0200

A memória kialakulásának módja, a tanulás hátterében álló folyamatok mindig is az agykutatás fókuszában álltak. Nem véletlenül, hiszen az emberi agy sikerének egyik legfontosabb oka az a hihetetlen mértékű plaszticitás, aminek révén a legváltozatosabb környezeti és belső, szervrendszeri feltételekhez képes alkalmazkodni.

[...] Bővebben!

Az élet kémiája

psychenova — Wed, 19 Aug 2009 08:46:00 +0200

Az élővilág rendkívüli sokszínűségével talán csak egyetlen dolog vetekedhet a Földön: az a fajta komplexitás, ami az életet jellemzi és kimeríthetetlen tárházát nyújtja még ma is a felfedezésre váró biológiai folyamatoknak. Ennek a hallatlan fokú bonyolultságnak az ismeretében nehéz elképzelni, hogy mindezen folyamatok hátterében a baktériumoktól a növényekig, a rovaroktól az emberig mindössze néhány egyszerű reakció áll. Néhány egyszerű kémiai reakció. Természetesen hiba lenne az élettani folyamatok sokféleségét néhány reakcióra szűkíteni, azonban tény, hogy a napfény energiáját hasznosító növények fotoszintézisétől a testünket felépítő fehérjék létrehozásáig meglepően rövid utat kell bejárnunk.
[...] Bővebben!

Fényérzékelés fotoreceptor sejtek nélkül

SirMook — Mon, 24 Nov 2008 03:46:00 +0100

Ahhoz, hogy lássunk, fotoreceptor sejtekre van szükségünk. A retinában ezek a sejtek azok, amelyek átalakítják a fény által hordozott információt az idegsejtek számára is érthető jelekké. Döbbenetes módon azonban a fotoreceptor sejtek hiánya miatt vak egerek és emberek, valamiképp érzik mikor van nappal és mikor éjjel, valamint fény hatására összeszűkül a pupillájuk. Van valahol tehát még legalább egy olyan sejttípus amelyik képes érzékelni a fényt.
[...] Bővebben!

Az ősbaktériumok erejével

SirMook — Sat, 08 Nov 2008 20:05:00 +0100

Nem akartam ilyesmikről irni, de eljutottam arra a pontra amikor már nem fordultam le székemről a nevetéstől. Vissza kellett tartanom magam, hogy ne óbégassak a fejemet fogva, amikor az ősbaktériumok DNS-ében rejlő kód gyógyító erejéről olvastam. Aztán rádöbbentem, hogy a jól csengő szavak és valamelyest "tudományos" fogalmazásmód a biológiában kevésbé jártas embereknek valószínűleg ugyanannyira hihetővé teszi ezt a maszlagot mint bármi más. Mert ugye teljesen nem hiszünk el ugyan semmit, de "biztos van benne valami igaz is".

[...] Bővebben!

Tükrös trükk a fantomfájdalomra

SirMook — Mon, 20 Oct 2008 07:31:00 +0200

A fantomfájdalmat olyan testrészekben érzi az ember amik már nincsenek is meg. Ez leggyakrabban az amputált, tehát már nem létező kézben, vagy lábban érzett erős fájdalmat jelenti. A fő probléma ezzel a fajta fájdalommal, hogy gyakran a legerősebb fájdalomcsillapitókkal sem lehet igazán hatékonyan csillapítani. Tizennégy éve azonban felfedeztek egy trükköt ami úgy tűnik segit minden "kemikália" nélkül is.

[...] Bővebben!

Kémiai Nobel-díj - 2008

psychenova — Wed, 08 Oct 2008 22:42:00 +0200

Gyakran modják (főleg persze biológusok), hogy létezik egy orvosi és egy biológiai Nobel-díj - csak a biológiait történetesen kémiainak hívják. A Nobel-díjról döntő bizottság a tavalyi évvel ellentétben idén nem cáfolt rá erre az aforizmára, és a zöld fluoreszcens fehérje (green fluorescent protein, GFP) felfedezéséért, felhasználásáért és fejlesztéséért megosztva Osamu Shimomurának, Martin Chalfienek és Roger Y. Tsiennek adta a 2008-as kémiai Nobel-díjat. Ennek apropóján bemutatjuk nektek, hogyan vált a Csendes-óceáni medúzák világító fehérjéje napjaink biológiai kutatásainak elengedhetetlen kellékévé.

[...] Bővebben!

Retina 1. A retina "fordított" idegsejtjei

SirMook — Sun, 28 Sep 2008 10:30:00 +0200

Az emberi és általában az emlős szem retinája "fordított", vagyis a fénynek először át kell hatolnia a retina összes rétegén, hogy eljusson a fényt elsődlegesen érzékelő fotoreceptor sejtjekhez. Ezután az információ visszafele (a fény felé) haladva jut el a retina másig felére, ahol a retina kimenetét képező ganglion sejtek azt az agyba, a retinát "keresztüllyukasztva" küldik. Ez a lyuk nem más mint a vakfolt. [...] Bővebben!

Tudomány belülről 2 - A pénz

SirMook — Mon, 19 May 2008 00:55:00 +0200

Az előző részben a tudományos szakirodalommal kapcsolatos alapfogalmakról és a tudományos cikkek anyagi vonzatáról írtam. A most következő részben arról lesz szó honnét és hogyan jön a pénz a tudományba és mire megy el.

[...] Bővebben!

Távirányított idegsejtek

psychenova — Sun, 04 May 2008 13:30:00 +0200

A vizsgált rendszer feletti minél teljesebb kontroll a kutatók kívánságlistájának örök dobogós helyezettje. Ennek érdekében számtalan, a maga korában sci-fi-be illő eszköz született a tudomány történetében. Elég csak például a genetikai módosításokra gondolni, amikkel az adott kísérleti rendszer egy-egy specifikus tulajdonsága vált nagyon jól kézben tarthatóvá. Az agykutatásban - és különösen a neuronális hálózatok működésének tanulmányozásában - az egyik ilyen kontrollálandó paraméter az idegsejtek ingerelhetősége. Ennek befolyásolására számtalan eszközt fejlesztettek ki, de az ember persze mindig szebbet, jobbat akar. Miért ne lehetne például távolról ki-bekapcsolgatni adott neuronokat? Nos, lehet. Sőt, egyre növekszik a rendelkezésre álló módszerek száma. Nemrégen már bemutattunk egy technikát, ami lehetővé tette, hogy kék, illetve sárga fénnyel aktiváljuk vagy gátoljuk az idegsejteket. Az élet azonban azóta sem állt meg, máris két újabb módszer került be az eszköztárba.
[...] Bővebben!

Videók az agyból - a szinapszis

psychenova — Tue, 01 Apr 2008 00:04:00 +0200

Valószínűleg nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy valamennyi idegrendszeri formáció közül messze a szinapszis a legnépszerűbb mind a tudományos, mind a hétköznapi életben. Nem véletlenül. Jellegzetes, könnyen felismerhető formája és látványos összetettsége folytán szinte ecset után kiált, ugyanakkor funkcióját tekintve is megismerhetetlenül változatos. Tapasztalatom szerint az emberek fejében csakugyan él is egy kép a szinapszis szerkezetéről, és tudják, hogy itt zajlik az idegsejtek közötti információátadás, azonban többnyire zavarba jönnek, ha fel kell vázolni, mi is történik itt valójában. Nos, nagy vonalakban ez:

[...] Bővebben!

Új fegyver az AIDS ellen?

SirMook — Sun, 16 Mar 2008 07:19:00 +0100

A molekuláris biológia egyik új nagy felfedezése, hogy felismertük a génszabályozás egy új módját. Erre alapozva el tudjuk nyomni a kiválasztott gének termékeinek keletkezését így elvben lehetséges a a HIV vírus genomjának a megtámadása a megfertőzött sejteken belül. Az új fegyver neve: mikro RNS.
[...] Bővebben!

Miért halunk meg?

SirMook — Fri, 07 Mar 2008 23:38:00 +0100

Halálról és öregedésről.

Ez talán az egyik legalapvetőbb kérdés ami az embereket foglalkoztatja és amelyre egyéni tapasztalat, hit és iskolai tanulmányok függvényében nagyon különböző válaszokat adunk illetve fogadunk el.
[...] Bővebben!

K.O. Este

psychenova — Wed, 05 Mar 2008 16:14:00 +0100

A Leendő Kutató Orvosok Társasága (K.O.) szervezésében 2008. március 11-én 18 órakor a Korányi Frigyes Szakkollégiumban (Bp., Hársfa utca 59/B) Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, biokémikus tart egy előadást Hogyan lesz siker a tehetségből címmel. Ha jól tudjuk, főleg kutatásmódszertan lesz terítéken. Mindenkinek melegen ajánljuk.
[...] Bővebben!

Agykutatási technikák: NIRS

psychenova — Fri, 29 Feb 2008 00:35:00 +0100

Metodológiai sorozatunk előző részeiben már ismertettünk két technikát, az fMRI-t és a PET-et, melyek az egyes agyterületek aktivitásával összefüggő lokális véráramlásváltozást mérik. Az fMRI esetében ezt úgy érjük el, hogy kihasználjuk a vérben található deoxihemoglobin molekula paramágneses tulajdonságát, míg a PET-nél valamilyen, a véráramba kívülről bejuttatott pozitron emittáló vegyület jelenlétét detektáljuk. A most bemutatandó közeli infravörös spektroszkópia (near infrared spectroscopy, NIRS) szintén a véráramlás megváltozását méri egy harmadik féle módon, ezzel is demonstrálva, hogy egy adott funkció vagy tulajdonság meghatározásához milyen radikálisan különböző módszereket vehetünk igénybe.
[...] Bővebben!

Agykutatási technikák: PET, SPECT

psychenova — Sun, 17 Feb 2008 00:29:00 +0100

Az agykutatási technikákat ismertető sorozatunk előző részében a funkcionális mágneses rezonancia eljárást (fMRI) mutattuk be, mely - mint írtuk - azon a megfigyelésen alapszik, miszerint az egyes agyterületek aktivitása és vérellátása között összefüggés áll fenn. Ugyanezen az elven nyugszik a pozitron emissziós tomográfia (PET) is, azonban a véráram változásának követésére ez esetben egy egészen eltérő módszert alkalmazunk. Az fMRI esetében a vérben található paramágneses tulajdonságú deoxihemoglobin koncentrációját követtük, a PET-nél azonban speciális pozitron sugárzó vegyületeket használunk, melyeket kívülről juttatunk be a vizsgált személy véráramába.
[...] Bővebben!

Agykutatási technikák: az fMRI

psychenova — Fri, 01 Feb 2008 12:33:00 +0100

Többször felmerült már kommentekben, és a téma ajánlóból is többen kértétek, hogy írjunk egy kicsit részletesebben azokról a módszerekről, amiket az agykutatásban alkalmaznak. Persze általában csak egy-egy konkrét módszerrel kapcsolatban vetődik ez fel, de úgy gondoltuk, ha már belekezdünk, akkor igyekszünk bemutatni az általánosan használt technikák minél szélesebb spektrumát. Egyrészt azért, hogy elébe menjünk a jövőbeli kérdéseknek, másrészt és főleg pedig azért, mert így mutathatók be legjobban a különböző technikák előnyei és hátrányai, melyek meghatározzák a módszerek korlátait és így kijelölik helyüket a kísérleti palettán.

A sorozat első részeiben olyan módszereket mutatunk be, amelyek az agy mint egész rendszer működését vizsgálják. Ezek kizárólag nem invazív módszerek, vagyis alkalmazásukhoz nincs szükség operációra, a koponya megnyitására, mivel esetükben olyan jeleket detektálunk, amelyek a koponyán kívül is mérhetőek. Összefoglalóan szokás őket agytérképező (brain mapping) technikáknak is hívni.

Az első ilyen technika a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (functional magnetic resonance imagaing, fMRI). Több oka is van, hogy ezzel a módszerrel kezdjük a sorozatot. Egyrészt egy manapság virágkorát élő technikáról van szó, másrészt eredményei látványosan demonstrálhatóak, harmadrészt pedig - bonyolult neve ellenére - a mögötte álló jelenség meglehetősen egyszerű, megértéséhez semmiféle előképzettség nem szükséges.
[...] Bővebben!

Génmódosított növények

psychenova — Wed, 09 Jan 2008 23:39:00 +0100

Ezúttal rendhagyó módon nem saját írással jelentkezünk. Ehelyett szeretnénk felhívni a figyelmeteket dolphin posztjára a Critical Biomass-en, ami rendkívül korrekten, mindkét oldal fanatizmusától mentesen mutatja be, milyen érvek sorakoznak a génmódosított növények termesztése mellett és ellen. A cikk apropója az Indexen nemrég megjelent, "Veszélyes kimenetelű szerencsejáték" című, egészen elképesztően nívótlan írás, amit ehelyütt nem is minősítenék.
A génmódosított növények témája sajnos mindig is vonzotta a prekoncepcióikat tudományos köntösbe bújtató, népnevelői hajlamú "szakembereket" mindkét oldalon, akik örömest vállalták a tanító szerepét annak ellenére, hogy gyakran nekik maguknak is az iskolapadban lett volna még a helyük. Mindez oda vezetett, hogy ma már gyakorlatilag lehetetlen a témáról értelmes társadalmi vitát folytatni.
Többek között ezért is hiánypótló dolphin írása.