ensz klímakonferencia – Alternativ Energia
www.alternativenergia.hu
Mon, 23 Sep 2019 10:11:35 +0000
hu
hourly
1
Áder János részt vesz és beszédet mond az ENSZ klímacsúcsán
/ader-janos-reszt-vesz-es-beszedet-mond-az-ensz-klimacsucsan/
Mon, 23 Sep 2019 10:11:35 +0000
A magyar államfő szeptember 23-án beszédet mond az ENSZ klímakonferenciáján. Az ENSZ-közgyűlés általános vitájának megnyitóját követően Áder János megbeszélést folytat majd Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, felszólal a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló csúcstalálkozón, kétoldalú találkozókon vesz részt, és jeles tudósokkal találkozik a CUNY Hunter College-ban. Az államfőt útjára elkíséri felesége, Herczegh Anita.
]]>
Hazai klimatológus: A kicsi, de konkrét vállalások miatt volt sikeres a klímacsúcs
/hazai-klimatologus-a-kicsi-de-konkret-vallalasok-miatt-volt-sikeres-a-klimacsucs/
Fri, 03 Oct 2014 12:35:14 +0000
„Azt látom, hogy valami megmozdult, valódi előrelépés történt a szeptember 23-i New York-i ENSZ Klímacsúcson. A 2009-es koppenhágai konferenciától kezdve az elmúlt évek klímacsúcsainak sorát nagy bizakodás előzte meg, mégis mindegyik azt bizonyította, hogy nincs előrelépés. Legtöbbször tökéletesen előkészített, csak aláírásra váró anyagok fogadták a résztvevőket, a megegyezés mégis mindig elmaradt. Ez minden alkalommal meglepetés és óriási csalódás volt számomra” – hangoztatta Bartholy Judit.
A kudarcnak mindig volt magyarázata: a szegény és a gazdag országok, a fejlett és a fejletlen gazdaságok, észak és dél ellentéte, vagyis a háttérben valami mindig indokolta, hogy elmaradt a dokumentumok aláírása. A nagyon lemaradt, most fejlődésnek induló országoknak kellene aránytalanul sokról lemondaniuk, amelyek nem tehetnek a klímaállapot romlásáról, ez valóban jogos kifogás – magyarázta a kutató.
„Úgy tűnt, nem mutattak valódi érzékenységet a korábbi konferenciák előkészítői a leszakadt, szegényebb országok irányában, a New York-i csúcson azonban a szervezők mintha új stratégiát követtek volna, az általános érvényű kijelentések helyett néhány valós eredményekkel kecsegtető akcióban állapodtak meg, ilyenek például a városok, az erdők védelmének ügye, az emissziócsökkentés konkrét területeinek kijelölése pontos küszöbszámokkal és határidőkkel, az élelmiszerbiztonság kérdése vagy az, hogy végrehajtható megállapodást készítenek elő a 2015-ös a párizsi klímaváltozási konferenciára” – hangsúlyozta.
„Fontos eredménynek tekinthető, hogy kimondták: a globális melegedés két Celsius-fok alatt tartása a cél, ez ugyanis a klímaváltozás visszafordíthatatlanságának elméleti küszöbértéke. A vállalás nagyon erős, hiszen az utolsó IPPC-jelentés kimondja, hogy 1900-tól 2012-ig 0,9 Celsius-fok volt a globális melegedés mértéke, tehát ennek a bizonyos két foknak már majdnem a fele „elfogyott” – fogalmazott a klimatológus.
„Európa szerepe példamutató, valóban mindig eminens szerepet játszott a klíma védelmében. Nagyon fontos, hogy most rövid, belátható időtávú elkötelezettséget tettek, nem az évszázad végéig, hanem 2030-ig vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását” – tette hozzá.
„A 2012 nyarán tartott Rio+20 fenntarthatósági konferencia teljes kudarccal végződött, utána sok értékelésben olvashattuk, hogy a kormányok gyengék, és nincs esély a megállapodásra, ha nem történik meg a többi társadalmi szereplő bevonása a tárgyalási folyamatba. Úgy tűnik, itt jelentős előrelépés történt: örvendetes a civil szervezetek, a cégvezetők, pénzintézetek képviselőinek nagyszámú jelenléte és aktív közreműködése a New York-i ENSZ Klímacsúcson. Úgy tűnik, új összefogás van születőben a kormányok, az üzletemberek, a befektetők, a banki szakemberek és nem utolsó sorban a civil társadalom képviselőinek bevonásával. Óriási pénzeszközöket mobilizálnak annak érdekében, hogy a megújuló energiák hasznosításához szükséges új technológiákat fejlesszenek, a környezetet kímélő, kevés fosszilis energiát használó beruházások létrejöhessenek. Ezek mind bíztató törekvések” – vélte Bartholy Judit.
]]>
Fekete gyémánt, kontra zöld energia
/fekete-gyemant-kontra-zold-energia/
Sat, 23 Nov 2013 10:32:46 +0000
„A szén nem a megoldás része, hanem maga a probléma” – ismételték környezetvédelmi aktivisták, akik megrökönyödéssel fogadták, hogy Lengyelország épp az ENSZ klímakonferenciájának házigazdájaként rendez tanácskozást a szénenergia tisztábbá tételéről. A lengyel kormány nem hajlandó lemondani az országban található fűtőanyag, a szén felhasználásáról. A zöldek viszont mítosznak nevezik azt a felvetését, hogy a szénnel működtetett erőműveket jóval tisztábbá lehet tenni és drasztikusan vissza lehet fogni az üvegházhatást erősítő széndioxid kibocsájtását, írja az inforadio.hu.
Varsóban és Krakkóban fiatal tüntetők vonultak az utcákra. A fővárosban daruskocsival szedték le a gazdasági minisztérium épületére felmászott aktivistákat.
Krakkóban a BBC szerint a lakosok tömegei ellenzik a szén felhasználását, mert a szmog úgy terheli a tüdejüket, mintha láncdohányosok lennének. Tervek szerint a városban decembertől betiltják a széntűzelésű kályhák használatát.
Miközben a lengyel kormány értékes nyersanyagnak tartja a szenet, addig a bírálók korántsem tekintenek „fekete gyémántként” rá.
Környezetvédők szerint a szén égetése 2011-ben az energiafelhasználásból fakadó széndioxid-emisszió 44 százalékáért volt felelős, míg az olaj és a földgáz jóval kisebb mértékben volt szennyező.
Christiana Figueres, az ENSZ klímaügyi főmegbízottja azt sürgette Varsóban, hogy az országok hagyjanak fel a szénbányászattal. Ugyanakkor még az aktivisták is elismerik, hogy ez nem történhet meg egyik napról a másikra. A valóság az, hogy több ország nem hajlandó feladni ezt az energiaforrást.
Ehelyett a drága és eddig még bizonyítottan nem használható, úgynevezett „tiszta szén” technológiával kísérleteznek, amelynek részeként a föld alá zárnák be a felszabaduló széndioxidot.
Lengyelország, amely megakadályozta, hogy az EU 2020-ig szigorú emissziós korlátozásokat vezessen be, geopolitikai megfontolásokból is ragaszkodik a szénhez. Nem akarja kiszolgáltatni magát a történelmi rivális és olaj- és gáz-nagyhatalomnak számító Oroszországnak. Emellett szénkészletei még 150 évre elegendőek.
Szénfelhasználása miatt az EU ötödik legnagyobb széndioxid-kibocsájtója Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és Franciaország mögött – ahol azonban az ipari termelés sokkal jelentősebb.
A lengyelek kiállásának Kína örülhet a leginkább, amely a világ legnagyobb szénenergia-felhasználója. Bár Kína sok pénzt fektet a zöld technológiák fejlesztésébe, a hatalmas energiaigények miatt szénfogyasztása növekszik – Kína energiafelhasználásának 68 százalékát fedezi szénből.
]]>
18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia Dohában
/18-ensz-klimavaltozasi-konferencia-dohaban/
Wed, 28 Nov 2012 17:59:22 +0000
„A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára. A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp. A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett. Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották. A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: „A helyzet nagyon sürgős. (…) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”. Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott. A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés „jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre”. A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.
]]>
Lehet, hogy megmentették a világot
/lehet-hogy-megmentettek-a-vilagot/
Mon, 12 Dec 2011 10:39:50 +0000
A november 28-án kezdődött, és az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a Kiotói Egyezményt, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, s az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére. A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie. Christiana Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára elismerte, hogy e folyamatleírás megfogalmazása – vagyis hogy „ki kell dolgozni egy kötelező érvényű új jegyzőkönyvet, egy új törvényerejű eszközt vagy megállapodást” – homályos. „Még ezután kell eldönteni, hogy ez mint jelent” – mondta.
Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást. Mate Nkoana-Mashabane, a konferenciát rendező Dél-Afrika külügyminisztere és Chris Huhne, brit energia- és klímaügyi miniszter nagy sikernek nevezte a megállapodásokat. Nkoana-Mashabane történelmi jelentőségűnek minősítette a sikert, Huhne pedig azt mondta: a dicsőség főleg az európai diplomáciáé, mert sikerült bevonnia az útitervbe a legnagyobb károsanyag-kibocsátókat. Todd Stern, az Egyesült Államok képviselője azt mondta: Washington elégedett az eredménnyel. Dzsajanthi Nataradzsan indiai környezetvédelmi miniszter szenvedélyes beszédet mondott arról, hogy országa igazságtalannak tartja azt a nyomást, amelyet rá gyakoroltak a konferencián a kompromisszum érdekében, és arról, hogy India csak vonakodva ment bele a megállapodásba. Környezetvédők szerint a kormányok sok értékes időt pocsékoltak el alig egynéhány szó kiválasztására a megállapodások szövegében, és nem csökkentették a károsanyag-kibocsátás plafonját eléggé ahhoz, hogy lassuljon a globális felmelegedés.
]]>
Durbanben majdnem megmentették a világot
/durbanben-majdnem-megmentettek-a-vilagot/
Sun, 11 Dec 2011 10:16:53 +0000
Kérdés, hogy akkor sikerül-e megegyezni, és hogy nem lesz-e már túl késő. A kiotói jegyzőkönyv meghosszabbításáról állapodott meg a dél-afrikai Durbanben vasárnapra virradóra az ENSZ 17. Klímaváltozási Konferenciája, amelyen csaknem 190 tagállam képviseltette magát. A november 28-án kezdődött, és az eredeti tervekhez képest két nappal elhúzódó tanácskozáson megújították a kiotói jegyzőkönyvet, amelynek első vállalási időszaka jövőre jár le, és az egyezség szerint jövőre döntenek arról is, hogy a második vállalási időszak mikor zárul. A tárgyalások és a megújítás célja az volt, hogy a protokollt ratifikáló országok 2013-tól ismét vállaljanak kötelezettséget az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére.
A konferencián elfogadták egy olyan globális útiterv ütemezését is, amely az összes nagy gazdaságot, a legnagyobb kibocsátókat is magába foglalva kötelező normákat rendelne a szén-dioxid kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene kialakulnia, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kell majd működnie. Kiotó meghosszabbítása komoly ellenállásba ütközött: a világ két legnagyobb kibocsátója, az Egyesült Államok és Kína még az eredeti megállapodást sem ratifikálta, továbbá több állam, így Oroszország, Japán és Kanada már a tanácskozás előtt bejelentette: csak akkor hajlandó megújítani kötelezettségvállalásait, ha Kína és Amerika hajlandó csökkenteni kibocsátását. A feltörekvő államok pedig – miközben féltik gazdasági növekedésüket – követelik, hogy a már régebb óta jelentős kibocsátónak számító fejlett országok vállaljanak nagyobb áldozatot. A legveszélyeztetettebb szigetországok már a konferencia megnyitója előtt egy közös közleményben követelték, hogy sürgősen szülessen egy klímavédelmi megállapodás. Szerintük a legkiszolgáltatottabb országok elárulásával ér fel, hogy a legnagyobb kibocsátók megpróbálják halogatni a megállapodást.
]]>
Újabb klímabotrány
/ujabb-klimabotrany/
Thu, 24 Nov 2011 08:28:00 +0000
A kutatók még nem tudták végignézni a kedden közzétett ötezer emailt, de a Kelet-angliai Egyetem által megvizsgált néhány levél eredetinek tűnt. Az egyetem közleménye szerint a most nyilvánosságra hozott emaileket valószínűleg a két évvel ezelőtti akcióban lopták el, és egészen mostanáig visszatartották őket, hogy megsemmisítő csapást mérjenek a dél-afrikai Durbanban jövő héten megtartandó ENSZ-klímacsúcsra. Amennyiben a feltételezés beigazolódik, akkor az újabb kiszivárogtatás a Climategate néven elhíresült botrányt próbálja megismételni. 2009 novemberében nyilvánosságra került a Kelet-angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer emailből álló levelezése. Egyes emailek a klímaszkeptikusok (az ember által okozott klímaváltozás tényét tagadók) szerint arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták vagy elrejtették az adatok egy részét, hogy megvédhessék tudományos álláspontjukat a klímaváltozás veszélyeiről és emberi eredetéről.
Az akkori kiszivárogtatás szerepet játszott a 2009 decemberében megrendezett koppenhágai klímacsúcs sikertelenségében. A botrányt követően sok kritika érte a klímatudósokat amiatt, hogy megpróbálják elrejteni adataikat és módszereiket a kételkedő szakemberek elől. Az intézmény szerint ma már jóval átláthatóbban és nyitottabban dolgoznak. A Pennsylvaniai Állami Egyetemen dolgozó Michael Mann – akinek neve mindkét esetben felmerült – „szánalmas epizódnak” nevezte a kedden történteket, a fosszilistüzelőanyag-ipar embereit hibáztatva a „honlapok rosszindulatú, bűncselekménynek számító feltörése, és a személyes levelezések kontextus nélküli részleteinek kiszivárogtatása miatt”. Mint azt Bob Ward, A London School of Economics Grantham Klímaváltozás-kutató Központjának munkatársa elmondta: „a régi levelek szelektív bemutatásának egyértelműen az a célja, hogy félrevezessék a nyilvánosságot és a politikusokat az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás bizonyítékainak erősségéről”. A mostani kiszivárogtatás forrása egyelőre tisztázatlan, mint ahogy a két évvel ezelőtti elkövető személyét is homály fedi, bár a brit rendőrség szerint a nyomozás még mindig tart az ügyben. A tudományos közvélemény a 2009-es klímabotrány idején független kutatásokkal – például a Berkeley Earth Projecttel – próbált utánajárni annak, hogy Mann és társai tényleg csúsztattak-e, amikor a klímajelentéseken dolgoztak. Ezek a vizsgálatok Mannék álláspontját erősítették meg.
]]>
Sikeres klímacsúcs vagy globális katasztrófa?
/sikeres-klimacsucs-vagy-globalis-katasztrofa/
Wed, 23 Nov 2011 10:37:11 +0000
A 2012-ig érvényes kiotói jegyzőkönyv a fejlett országok szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére helyezte a hangsúlyt, és annak ellenére, hogy a teljesítés tekintetében nagy különbségek mutatkoznak az egyes országok között, még mindig ez az egyetlen dokumentum, amely számszerű előírásokat és kötelezettségeket tartalmaz. A tavalyi cancúni csúcson sikerült jogi formában elismerni, hogy 2020-ig a hőmérséklet növekedése nem haladhatja meg a 2 Celsius fokot az iparosodás előtti mértékhez képest. Ehhez 25-40% között kell csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ám ez csak a kiotói egyezményt aláíró országokra vonatkozik.
Többre lesz szükség
Az idei tárgyalást már most vádaskodás és kritika övezi. Az EU, amely jól tudta tartani a kiotói egyezményben vállalt csökkentést, a fejlődő országoktól, többek közt a legnagyobb szennyezők közé lépett Kínától, és Indiától is erőfeszítéseket várna. Japán, Kanada, Oroszország és az Egyesült Államok azonban már most egyetért abban, hogy nem egyeznek bele a jegyzőkönyv meghosszabbításába, Kína és 77 másik fejlődő ország azonban nem hajlandó elfogadni a jegyzőkönyv lezárását, és támogatja a második kötelezettségvállalási időszakra vonatkozó megegyezést. Kétséges, hogy még 2012-ig sikerül megegyezni az új egyezményről, a világ több vezető gazdasága, köztük Nagy Britannia, az Egyesült Államok és Japán is elismerte, hogy leghamarabb 2016-ban juthatnak közös nevezőre, a hatályba lépés pedig akár 2020-ig is elhúzódhat. Ez a nyolc év csúszás viszont egyesek szerint megengedhetetlen. „Már az is katasztrofális lehet, ha nem tudnak Durbanban megállapodni a klímaváltozást kezelő tervekről, de abban megegyezni, hogy majdnem tíz évig még semmi sem történik, ennél is rosszabb” – nyilatkozta a Ruth Davis, a Greenpeace vezető tanácsadója. – „A vezetőknek 2015-ig muszáj aláírniuk egy globális és kötelező érvényű megállapodást, különben nem krízissel kell megküzdenünk, hanem katasztrófával.”
Veszélybe kerülhet a Zöld Klíma Alap
A tavalyi csúcson elfogadott alap 2013-tól évi 100 milliárd dollárral segítené a szegény országok gazdaságának zöldítését. Az alapról Durbanban születne végleges döntés, de már a korábbi tárgyalások is vitába fulladtak, mert nem tudtak megegyezni, ki kezelje az alapot: Szaúd-Arábia és az Egyesült Államok a Világbank, a fejlődő országok az ENSZ kezébe adná. Több ország, köztük Brazília is attól tart, hogy a gazdag országok a pénzügyi válságra hivatkozva akarják majd megkerülni a kötelezettségeket.
]]>
Sikerek és félsikerek az ez évi klímakonferencián
/sikerek-es-felsikerek-az-ez-evi-klimakonferencian/
Thu, 16 Dec 2010 17:05:20 +0000
Maratoni egyeztetések után a vártnál nagyobb sikerrel zárultak a 190 ország részvételével zajló klímatárgyalások Mexikó messze földön híres üdülőhelyén, a Karib-tenger partján fekvő Cancúnban – legalábbis az optimisták szerint. A fejlett országok azt szerették volna, ha 2012 után már nemcsak őket, hanem minden országot jogilag előírt kibocsátás-csökkentési vállalások terhelnék. A fejlettek mindezért megfelelő nagyságú pénzt igényeltek, ráadásul úgy, hogy a pénz felhasználásába a nemzetközi közösségnek korlátozott beleszólása lenne – tehát úgy, hogy nemzeti szuverenitásuk nem csorbuljon. A Mexikóban létrejött politikai kompromisszum nagy lépést jelent a fejlődők kibocsátás-csökkentési vállalása irányába.
Az összes ország által közösen vállalt kibocsátás-csökkentés mértéke, 13-16 százalék, azonban Bolívia szerint a Föld hőmérsékletének legalább 4 fokos emelkedését jelentené, ami nem más, mint „ökocidium”. A fejlettek ugyanakkor arra tettek ígéretet, hogy feltöltenek egy alapot, melyből 2020-tól évente 100 milliárd dollárt használhatnak fel a fejlődő országok. Ez látszólag nagy pénz – Bolívia azonban elégedetlenül távozott, még a tárgyalások teljes befejeződése előtt, annak ellenére, hogy a résztvevők többsége szerint a most megkötött alku elegendő alapot nyújt ahhoz, hogy egy év múlva, a dél-afrikai klímacsúcson a megfelelő részletekről is megállapodjanak. Ahogy egy szakértő fogalmazott: a megállapodás a semminél több ugyan, de nem túl sok
A kompromisszumnak ugyanakkor különösen nagy jelentősége van az erdők szempontjából. A Földön jelenleg folyó erdőirtásokból származik ugyanis a klímaváltozásért leginkább felelőssé tett üvegház hatású gáz kibocsátás mintegy egyötöde – magyarázta kérdésünkre Somogyi Zoltán (az Erdészeti Tudományos Intézet csoportos Nobel-díjas kutatója), aki az EU tárgyalódelegációjának tagjaként képviselte hazánkat a konferencián, s aki a 2011-es magyar EU elnökségi időszakban ellátja majd az EU-nak az erdők és a klímaváltozás kapcsolatával foglalkozó munkacsoportja vezetését is. – Ez a kibocsátás több mint a közlekedési szektor teljes kibocsátása. Keresvén a kibocsátás-csökkentés legolcsóbb módszereit, a gazdagabb, és a klímaváltozásért elsősorban okolható országok hajlandók volnának megfelelő forrásokat biztosítani az erdőirtások, ezen kívül pedig az erdők degradálásának csökkentésére, valamint új erdők létrehozására (az ún. REDD+ mechanizmus). E mechanizmust olyan, olajban gazdag országok is támogatják, mint Norvégia. A mechanizmus beindulása után új termék keletkezik az emisszió-kereskedelmi piacon: az erdők fáiban és talajában megkötve maradó szén, s amelyet pénzért árulnak majd, az ún. erdei szént („forest carbon”).
]]>
Klímacsúcs – Sikerrel zárult a tanácskozás a magyar delegáció szerint
/klimacsucs-sikerrel-zarult-a-tanacskozas-a-magyar-delegacio-szerint/
Wed, 15 Dec 2010 14:22:46 +0000
Az MTI-hez eljuttatott közleményben a minisztérium azt írta, hogy a pénteken véget ért 12 napos tanácskozáson kidolgozott „megállapodások elfogadásával és aláírásával a résztvevő tagállamok szentesítették” a klímaváltozás elleni küzdelmet a nemzetközi jog eszközeivel összehangoló Kiotói Jegyzőkönyv folytatását, és állást foglaltak egy új klímaegyezmény megalkotásának szükségessége mellett. Az elfogadott dokumentumok tartalmazzák az Egyesült Államok és a fejlődő országok klímapolitikai, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó vállalásait is.
A tárgyalásokon a magyar delegációt Olajos Péter, az NFM zöld gazdaságfejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára vezette – közölte a fejlesztési tárca. A közlemény idézi a helyettes államtitkár gyorsjelentését a konferenciáról, amely szerint „a koppenhágai klímacsúcs tapasztalataiból okulva sem a résztvevők, sem a közvélemény nem remélt sokat a cancúni klímakonferenciától, mégis egy kiegyensúlyozott határozati csomag született”, amely Koppenhága kudarca után újra megnyitja a lehetőséget egy átfogó éghajlati megállapodás létrejöttére.
A közlemény szerint Olajos Péter jelentésében kiemeli: „A cancúni megállapodások létrejötte nagy hatással bír a soros magyar EU elnökségre is, hiszen Magyarországnak lesz a feladata, hogy az anyag számos pontosítandó, szándékosan nyitva hagyott kérdésében segítse az egységes uniós álláspont kialakítását, és ezáltal hozzájáruljon a nemzetközi megállapodás sikeréhez. Ezen feladatok közül kiemelkedik két lényeges terület, az éghajlatváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás (adaptáció) és az ehhez szükséges finanszírozás.”
Ez utóbbi elősegítésére a cancúni határozatok egy Zöld Klíma Alap és alapkezelő létrehozatalát javasolják, amely a világ legnagyobb ilyen alapja lehet évi 100 milliárd dolláros nagyságban. „A magyar soros EU elnökség feladata lesz az alapkezelő formájáról, működéséről formálandó uniós elképzelések egyeztetése és kimunkálásának megkezdése. Ez az alap és az ide történő magyar befizetések nagy lehetőséget nyújtanak a magyar cégeknek harmadik országban végzendő zöldgazdaság-fejlesztési tevékenységek megvalósítására, ilyen irányú exporttevékenységük növelésére. Az adaptációt illetően, a magyar EU elnökségnek február 21-ig kell kidolgoznia az ezt koordináló bizottság összetételére, funkciójára és szerepére vonatkozó uniós javaslatokat” – közölte az NFM.
]]>